AHFC Múzeum - Folklore Museum American Hungarian Folklore Centrum Hungarian Folklor Listserv - Magyar Folklór Lista Hungarian American Lists - Magyar Amerikai Listák Folklór News - Hírek Hungarian Folk Songs - Magyar Népdallok Subscribe Hungarian Folklor - Iratkoz fel a Magyar Folklór Listára
Museum Web
 

 PROJECTS:


 location:
 80 Third Street
 Passaic, New Jersey
 2nd Fl. Reid Memorial Libr.
 PH: (973) 473-0013
 PH: (201) 836-4869

 mailing address:
 Hungarian Museum
 P.O. Box 2049
 Passaic, NJ 07055

 links:
 · HA Lists
 · AHEA
 · Folklore Centrum
 · Foncsika
 · Hungarian Needlework
 · Eletfa Group

Folklór Lista
Folklór, Népszokások, Hírek, Táborok ...
Subscribe
Unsubscribe
Request Info
Ön E-mail Címe:
Hungarian Needlework List
Subscribe
Unsubscribe
Request Info
Ön E-mail Címe:

Magyar Csipke

Magyar Csipke

By Emese Kerkay
CSIPKE! A mai ember számára finom, virágsziromra emlékez-tetö szövedék, melyen lyukacskák és hézagok sorakoznak. Nem ismere-tes, hogy honnan ered a magyar csipke (csepki, csepke) szó. Annyi bizo-nyos, hogy már a 13. században használták bokor és fa névként.
A többszázéves múltra visszatekintö magyar csipke igen sokolda-lú, sok esetben a csipkehatásúvá finomodott himzéssel úgyszólván össze-olvadt, ezért osztályzásuk nem könnyü. A csipke fogalmát ki kell bövíte-ni, mert igen sokfajta szövedék tart igényt a csipke névre. Ide tartozik a pókháló könnyüségü csipke mellett, a súlyos mintázatú paszomány és zsinórozás, az egyszerü receháló mellett a dombormüvü drága-köves ékszerre emlékeztetö aranycsipke, a vert csipke vékony cérnából vagy súlyos gyapjúfonalból, az országszerte elterjedt vagdalásos hímzés, a finom varrott csipke, a lyukhímzés, a buzsáki és pozsonyi tüllrátét, a höveji pókozás, csak néhányat említve.
A legösibb csipke fajta a rojt, csomózott rojt, csomózott csipke. Több ezer éves múltra tekint vissza. Egyidejü a szövéssel, mert magától adódik, hogy a szövet szélén a keresztszálakat csomózással rögzítsék. A szálak egymásba fonása, megcsomózása idövel önálló dísszé vált és az alapanyagtól független szálakból készültek a csipkeszerü rojtkötések. A régi kultúrnépek ruháit, lószerszámait csomózás, rojt és bojt díszítette. A magyar díszítö müvészetben a rojtozás rangos helyet foglal el. A rojtos gatya is ösi ruhada-rabja a magyarságnak. A nöi vállkendöket, kötényeket szintén müvészi szépségü csomózött rojt ékesíti.
A tulajdonképpeni csipke kétféle: a varrott és vert csipke. Mindkettö egy elöre választott rendszerben és szerszámmal, külön fonálból maga alkotta szövedék. Ennek további változatai a fonott, horgolt és kötött csipke. De csipkét lehet alakítani készvászon és tüllböl is bizonyos ritkí-tásokkal, illetve áttöréssel és hímzéssel, ami nem egyébb mint csipke-szerü hímzés. A magyar nép körében a változatos, szövetböl kialakított csipke az elterjedtebb és régebbi eredetü.
Legegyszerübb fajtája a szálvonásos, szálszorításos (azsúr) munka: A szövet szegélyén hosszanti szálakat felvágják, azokat kihúzzák és a fonalakból többet különbözö huroköltéssel összevonnak, a vágott részt megerösítésül behímezik, esetleg a megritkított részbe új szálakat füznek. A szálvonásos mesterkélés legrégíbb emléke Magyarországon II. Lajos (1516-1526) királyunk koronázó ing fodros kézelöjén látható. Ez esetben aranyszállal kitöltve.
A subrika egyik legelterjedtebb és legrégíbb technika. Szintén szálhú-zással készül. A hímzöfonallal beszövött minták geometrikusak és sürün tömöttek. Régi szöttesekre emlékeztetnek. Sürü vastag vásznat is csipke-szerüvé tesznek.
Másik változata a szálvonásos munkának a varrott rece vagy forgatott rece. Ebben az esetben nem-csak hosszanti, hanem keresztben álló szál-csoportokat is felvágnak és kivonogatnak. Szabályos rendszerü rácsos rész áll elö, melynek felvágott szálú széleit meg kell erösíteni s a lazává ritkított szálcsomókat fonallal becsavarni. A kész rács különféle csipke-szerü öltéssel díszíthetö. A belehímzett minta lehet virágmotívum, galam-bos, pávás, kakasos, néha lovas emberalakú.
A vagdalásos munka a varrott rece egy fajtája. Országosan elterjedt. Az anyagot a minta szerint kivágják ollóval, a szálakat kihúzzák és körül-dolgozzák az átvágott széleket, néha belábazzák. Ez a rácsozás maga az anyag díszítménye, mely váltakozhat szálszámolásos laposhímzéssel. Nem fed be egy összefüggö, különbüzö mintákkal kivarrt, nagy területet, mint a varrott rece.
A régi magyar varrott rece virágainak közepét esetenként ritkás csip-kemunka díszíti. A díszítendö helyen az anyagot teljesen kivágták, a forma széleit behurkolták és a szövet szálaitól függetlenül készített háló-zatra varrták az új mintát. Ez az egy szállal készülö tümunka varrott csipke néven ismert. A varrott csipke a középkorban keletkezett. A gomblyuköltésre (huroköltés) van alapozva. Eleinte a vászonból készült ruhanemü széleire tübe füzött cérnával kis csúcsokat hurkoltak, melyek pálcikákból és ívekböl álltak.
Az egyszállal kötött-varrott csipke népi változata a minden szálki-húzás nélküli, szabadrajzú kör- és szilvamagalakú lyukacsos hímzés. A mintát a lyukak sorozata képezi. Sok esetben található tömören kivarrt és lyukhímzéssel áttört módszer ugyanazon a darabon.
Madeira-nak nevezik a lyukhímzést, amikor a kivágott virágszirmok és levelek nyílásait tüvel behálóz-zák, pókozással vagy átöltéssel bekötik.
Ellentétben a madeira-val a kalocsaiak által kedvelt riseliö-nél az alapanyagot a hímzett virágokon kívül vágják ki és a kivágott részt egy-szerüen vagy "összevissza" belábazzák, behálózzák. Ezt manapság erösen iparosították és géppel készítik.
Lábatlan azsurnak nevezik azt, amikor az áttört munkán a hímzett virágok és levelek összeérnek és nem kerül közéjük pókozás/lábazás.
A pókos varott csipke legszebb fajtája a soproni (höveji) és pozsonyi pókozás. A lyukhímzésböl fejlödött. A kivágott lyukakba idövel pókháló finomságu csipkét varrtak. A bekötési mód változatos. Egy-egy darabon ritkán látható azonos pókozás.
Van olyan tücsipke illetve varrott csipke, amely teljesen önmagáért készül és nincs kapcsolatban más hímzéssel vagy recével. Ez sokkal légiesebb, mert az egész csipke csupa hurokból, rácsokból, és pókölté-sekböl alakul ki. Elsö emléke Magyarországon III. Béla király (1172-1196) feleségének koporsójából került elö. A század elején indult meg a tücsipke iparmüvészeti termelése (Csetneki, Pannónia, Hunnia csipke). A leghíresebb magyar varrott csipke a század elején alkotott Halasi csipke. Külföldön a csipke erösen elterjedt és komoly meg-él-hetést bizto-sít. Ezzel szemben Ma-gyarországon, a halasit kivéve, a csipke nem ipari ter-mék.
A hálós rece (filé-csipke) már Mátyás király (1458-1490) idejében ismert volt nálunk. Alapja csomó-zással készült háló, amelyet kifeszítve virágos és alakos mintákkal, szövööltéssel varrnak ki. A hálókötés cso-mója a halászhálóéval azonos.
Tüllrátét elsösorban Pozsony megyében és Buzsákon készítenek. Csip-keszerüen kivágott vékony batiszt anyagot apró öltésekkel tüllre erösíte-nek. A Felvidéken csodálatosan szép tüllhímzést is készítenek.
A vert csipke (vetélt, szövött, klöplizett) a szövésnek egyik fajtája. A fonalak végére csontocskákat, faorsókat kötnek nehezékül és azokat ide-oda vetik és ezzel fonják-szövik a mintát. A nemesi és népi ruhákat a 16. századtól gazdagon díszítették vert csipkével és így viruló iparággá fejlö-dött országszerte.
A paszomány egy fajtája, illetve elödje a vert csipkének. Írott emléke-ink szerint paszomány és gomb-kötö céhek már Zsigmond király (1387-1437) idéjében müködtek. Valószínüleg régebben is, hiszen a gombot Európában a magyarok honosították meg. A nemesi ruhák díszítésére, vert módszerrel készített zsinor és paszomány Velencéböl terjedt el. A magyar paszományverök már a 16. században nyergen vert módon készí-tettek gombot és passzományt. Ez a módszer vezetett késöbb a csipkeve-réshez.
A horgolás régi munka. Gombkötök és paszományosok sok zsinort, gombot, gombházat, horgolással készítettek. A Rákóczi hadsereg (1703-1711) tisztjei horgolt kardkötöt viseltek. A horgolt csipke azonban újke-letü. Említésre méltó a matyóföldi legények "borjúszájú" ingujjának szé-lére kötött horgolt csipke, mely ötletes és szép.
Az egész világon a csipke tömegtermelése gépesített. Magyarországon is elterjedt ipar.
A kézi csipke azonban nem halott müvészet, világszerte értékelt és keresett. Ruhát és lakást egyformán díszít évszázadok óta.

Horgolt csipke - Crochet Lace


Csomózott csipke (rojt) - Knotted Lace


Szálvonásos (azsúr) munka. II. Lajos király koronázó íng fodros kézelöje


Drawn-Thread work. Sleeve of coronation shirt of King Louis II.


Subrika - Thread drawn work


Varrott rece - Sewn netting


Palóc Vagdalásos terítök - Open Cut Work Alföld/Great Plain


Lyukhímzés. Virágok közepe pókozással. Komárom megye


Eyelet Embroidery with cobwebed flower centers Komárom county
Madeira


Riseli_ - Richelieu, Kalocsa


Lábatlan azsÚr - Open cut work without legs, Kalocsa


Pókozás - Cobweb Lace, Hövej


Tücsipke (Varrott csipke) - Needle lace


Halasi tücsipke Csetneki tücsipke - Needle lace from Cset-nek Needle Lace of Halas made around the turn of the centruy


Hálós rece (filé csipke) - Filet Lace


Tüllrátét - Tulle Applique


Tüllhímzés - Tulle Lace embroidery Nyitra county


­ Vert csipke - Bobbin Lace


Paszomány - Gold and silver passamente-rie of Count Miklós Esterházy, 17th cent.


Arany vert csipke - Gold Bobbin lace, 17th century
IRODALOM / REFERENCES
Domanovszky György. 1981. A magyar nép díszítömüvészete, I,II. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Kristó-Nagy, Katalin - Nagy-Jara Margit. 1983. Hungarian Embroideries.
Hungarian Folk Mu-seum, Passaic / Püski-Corvin, New York.
Lengyel Györgyi. 1983. Kalocsai virágok. Magyar Nök Országos Tanácsa / Kossuth Könyvkiadó, Budapest.
Lengyel Györgyi. 1966. Kézimunkakönyv. M.N.O.T.
Lengyel Györgyi. 1986. Nagyanyáink öröksége. M.N.O.T./K.K. Budapest
Lengyel Györgyi. 1978. Népi kézimunkák. M.N.O.T./K.K. Budapest
Ortutay Gyula, föszerk. 1977. Magyar Néprajzi Lexikon, I. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Undi Mária. Magyar himvarró müvészet. / Szerzö Kiadása, Budapest, 1930-as évek vége.
Undi Mária. Hungarian Fancy Needlework and Weaving. Published by author, Budapest, 1930's.


AHFC ® - Non-profit, Educational/Heritage Foundation - IRS status 501 [c]3 - Tax Id# 23-7454055 Tax deductible donations are very much appreciated @ 178 Oakdene Ave Teaneck NJ 07666.
All graphics, design & content are Copyrighted © 1998-2001 FOLKLÓR CENTRUM AHFC Div of AHEA ®
Fotóink, írásaink és grafikáink szerzôi jogvédelem alatt állnak © 1998-2001 AHFC ®.
AHFC div of AHEA · All rights reserved ·   HunorNetTM Free Webdesign & Hosting


Visitor no.
Warning: fopen(/www/html/magyaro/counter.txt) [function.fopen]: failed to open stream: No such file or directory in /home/erdely/public_html/hungaria.org/ahm/muzeum/footer.inc on line 17

Warning: fgets(): supplied argument is not a valid stream resource in /home/erdely/public_html/hungaria.org/ahm/muzeum/footer.inc on line 18
1 látogató. (reset 02/2002)