|
|
| 2010 Július 29 (Csütörtök) |
Márta, Flóra névnapja |
Articles/Cikkek |
 |
A MAGYAR LOBBI HETI AKCIÓLEVELE, 2005 november 18
MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁGOT MINDEN MAGYARNAK !
NE CSAK OLVASSAD AZ HL FELHIVÁSAIT, DE VÉGY IS RÉSZT AKCIÓINKBAN!
NEM A SZAVAK, CSAK A TETTEK SZÁMITANAK!
NE ÁTKOZZAD A SÖTÉTSÉGET, HANEM GYUJTS GYERTYÁT!
FELIRATKOZÁS VAGY LEIRATKOZÁS MIKÉNTJÉRÖL:
Tisztelettel kérek mindenkit, hogy NE NÁLAM JELENTKEZZENEK, ha fel vagy lekivánnak iratkozni az HL cimlistájárra/ról. Nagyon kérem, hogy ezt mindenki maga intézze úgy, hogy rákattint a http://hungaria.org/hal/lobby/ -re.
Amikor kinyilt a honlapunk, a lap bal oldalán lévő ablakba beirja a saját villanypostai cimét és az ablak alatt rákattint a SUBSCRIBE gombra akkor, ha feliratkozni, vagy az UNSUBSRIBE gombra, akkor ha leiratkozni kiván, majd rákattint a SUBMIT (GO) szavakra.
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
EKEZETEKROL:
Aki nem tud ekezetes szoveget olvasni, mert gepeben nincs meg a magyar abc, annak Ziegler Geza segit a feltetelben: gezazglr@aol.com
Akinek szamitogepeben benne van a magyar abc, de szervere (digi-postasa) nem rendelkezik azzal, az a minden penteken kiadott akcio-levelunket elolvashatja a Magyar Lobbi (HL) honlapjan: http://hungaria.org/hal/lobby/
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
(Kérem, hogy akcióinkban akkor is vegyen részt, ha a háttéranyagot elolvasni nincs ideje. Ez csak 2 percet vesz igénybe, de ezen múlik közös fellépésünk ereje.)
AKCIÓINK:
1) POLITIKAI ELITÉLTEK REHABILITÁCIÓJÁRÓL
HÁTTÉRANYAG
2) 1956
2a) 16 PONT
3) MAGYAR POLITIKAI ERÖ AMERIKÁBAN
3a) BERTALAN IMRE
3b) BÖJTÖS LÁSZLÓ
3c) JESZENSZKY GÉZA
3d) SZILÁGYI PÁL
3e) FÜLÖP LÁSZLÓ
3f) LIPTÁK BÉLA
3g) FENYVESI KÁROLY
3h) IFJ. KOSZORÚS FERENC
3i) MADARÁSZ GÉZA
3j) SARLÓS RÓBERT
3k) FÜLÖP LÁSZLÓ
3l) LIPTÁK BÉLA
3m) IFJ. KOSZORÚS FERENC
8n) LENDVAI LINTNER IMRE
4) DÉLVIDÉK
4a) DÉLVIDÉK VÉRENGZÉS
4b) SZABADKAI HONVÉDEK
5) DUNA
6) VERESPATAK
7) SEGITSÉGKÉRÉSEK
7a) ADOMÁNYOK A SZÉKELYFÖLDI ÁRVIZKÁROSULTAKNAK
7b) KERESÉS
8) KULTUR ESEMÉNYEK
8a) JÁNOS HÁY READING IN NEW YORK TODAY!!!
8b) MAGYARSÁGSZOLGÁLAT BÁLLAL
8c) FALUDY GYÖRGY PARK
8d) FILM VÁRSZEGI ASZTRIKRÓL
8e) MAGYARÓDY SZABOLCS ELÖADÁSA
8f) CSEREY ERZSI ELÖADÁSA BUDAPESTEN
9) A FERIHEGYI REPÜLÖTÉR PRIVATIZÁLÁSA
10) MICHIEL KLINKHAMER A MAGYARORSZÁGI VÁLASZTÁSRÓL
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
AKCIÓ
1) POLITIKAI ELITÉLTEK REHABILITÁCIÓJÁRÓL
Dr.Sólyom László úr
A Magyar Köztársaság elnökének
1014 Budapest, Szent György tér 1
FAX: 361-224-5047
CC: miniszterelnök@meh.hu
bihari@mkab.hu
Mélyen Tisztelt Köztársasági Elnök Úr!
A Magyar Kormány politikai okokból 1948 és 1953 között ezreket büntetett állampolgárságtól megfosztással és vagyon elkobzással. Köztük olyanokat,mint Auer Pál, Bay Zoltán, özv. Buday-Goldberger Leóné, Böhm Vilmos, Márai Sándor, Muráti Lili, Nagy Ferenc. Ezek a büntetések a mai napig érvényben vannak.
A számüzöttek egyike, Irsay György, 1990-ben vissza akart telepedni szülö-földjére, ezért kérte büntetése megsemmisítését. Kérvényét elutasították, ügye senkit se érdekelt.
A jelenleg érvényben lévö törvények szerint az országgyülés Irsay György egyéni problémájával nem foglalkozhat és az állampolgársági ügyekben hozott határozatokat sem bírósági, sem közigazgatási uton felülvizsgálni nem lehet. A büntetéseket megindokolni nem szükséges, azok oka hivatali titok.
A büntetés nem csak megbélyegzö és megalázó, de ugy az ENSZ, mint az EU által megfogalmazott egyetemes emberi jogokat is sérti. Eljött az ideje az ilyen ügyek felülvizsgálásának és ártatlanság esetén a büntetések visszamenö hatályú megsemmisítésének.
Tisztelettel kérem Elnök Úr jóindulatú támogatását ez ügyben.
Kiváló tisztelettel:
AZ ÖN NEVE ÉS CIME
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
HÁTTÉRANYAG
2) 1956
2a) 16 PONT
A márciusi ifjak 12 pontját az iskolákban tanitották, ezeket a követeléseket a nemzet számontartotta és ennek is köszönhetö volt, hogy többségük megvalósult. Az októberi ifjak 16 pontjával sajnos nem ez történt, pedig az is formálhatná az utánunk jövö generációk gondolkozását....
Október 22 éjjelén, a müegyetemi naggyülésen, 4-5000 diák megfogalmazta a 14 pontot, melyhez az utolsó 2-öt, már útban a Bem tér felé, - Jankovits tanársegéd topolinójának tetejét használva asztalúl - irtuk hozzá a 14-hez. Igy született a 16 pont.
A 16 pont követelései között találunk olyanokat, melyek a mai napig nem, vagy csak részben teljesültek. Példáúl:
Hozzák nyilvánosságra a külkereskedelmi szerzödéseket, a magyar uránérc maradjon Magyarország tulajdonában.
Hozzák nyilvánosságra az ország teljes káder anyagát.
A kormány vizsgálja felül a politikai pereket és adjon nem csak amnesztiát, de rehabilitálja is az ártatlanokat.
Vonják felelösségre a diktatúra és az idegen megszállók kiszolgálóit, legyen nyilvános tárgyalás Rákosi Mátyás, Farkas Mihály és társaik ügyében.
Követeljük, az államhatalomtól független és teljesen szabad sajtót és az államhatalomtól független igazságszolgáltatást.
Fontosnak tartom a 16 pontot mint történelmi dokumentumot, mert úgy ahogy az amerikai alkotmány tömören és mindenki által érthetöen megfogalmazta azokat az elveket, melyekben az egész nemzet (pártoktól és ideológiáktól függetlenül) egyetért, úgy nékünk is szükségünk van ilyen dokumentumokra. Sajnos a kommunizmusból visszamaradt és jelenleg is érvényben lévö Magyar Alkotmány nem tesz eleget ennek a követelménynek.
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
3) MAGYAR POLITIKAI ERÖ AMERIKÁBAN
Egy magyarországi ujság pár hete felkért, hogy tájékoztassam olvasóit, miért olyan gyenge, miért olyan befolyás nélküli az amerikai magyarság az amerikai külpolitikára? Felhozták a Csoóri Sándor vezette Magyarok Világszövetsége (MVSZ) szétesésének szomorú példáját. Kérdezték, hogy csak személyes ellentétek (Nagy-Hámos, Simonyi-Magyar, Beke-Varga, stb.) akadályozzák-e azt, hogy az amerikai magyarságnak általános és titkos szavazással választott, valódi képviselete legyen?
A feltett hét konkrét kérdés között szerepel az is, hogy létrehozható-e egy demokratikus MVSZ, hogy miért van két egymással vetélkedö Amerikai Magyar Szövetség (AMSZ), miért nem fognak össze az AMSZ-ok és a Magyar Koalició, felhatalmazta-e a Koalició ragsága annak egyes vezetöit a demokrata elnökjelölt melletti korteskedésre, megosztó és magyar belpolitikai célokat szolgáló-e Simonyi nagykövet szerepe, stb?
Mielött megirnám a kért cikket, feltettem a kérdést (a gyengeségünk és széthúzásunk miértjére és megszüntetésének mikéntjére utaló kérdést) néhány barátomnak, hogy aztán az ö véleményeikkel is gazdagodva tájékoztathassam az otthoni ujság olvasókat. Alább idézek néhányat a tömörebben fogalmazott és a nyilvánosság számára iródott vélemények és tanácsok közül.
Ha elolvassuk az alábbi leveleket, láthatjuk, hogy sok amerikai magyar vezetöben megvan a hajlandóság a jelenleg fentálló áldatlan helyzet megváltoztatására. Ennek a hajlandóságnak "elsö fecskéje" volt az a (Megyesy Jenö által elinditott és az összes magyar szervezet által támogatott) igyekezet, mely az elérte, hogy az Egyesült Államok Képviselöháza követelte az erdélyi egyházi javak visszaadását (HR191), ugyan amikor ezt a határozati javaslatot elfogadta a tisztelt ház, akkor sajnos akadtak akik megpróbálták maguknak kisajátitani ezt a közös munkával elért eredményt.
Nagyon remélem, hogy a kért ujságcikkben már beszámolhatok az egységes magyar képviselet létrehozásáért tett lépésekröl. Ez lenne méltó a templom épitö "öreg amerikás magyarok" példájához.
LB
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
3a) BERTALAN IMRE
Kedves Béla:
Magas koromhoz illóen, de meg egészségi okokból is szinte teljes visszavonultságban élek. Szinte kizárólag washingtoni gyülekezetünkben segitek, amit tudok, mert bár havonta egyszer tartunk istentiszteletet, azt is bérelt termplomban, de talán mi vagyunk a keleti partok legnagyobb, 80-100 főt számláló magyar nyelvü gyülekezete.Kérdésidre rapszódikusan válaszolok, ahogy és ami éppen eszembe jut. Országos szervezeteink közül az én szivemhez legközelebb az Amerikai Magyar Szövetség áll közel 100 éves történetével.1980-ban ez a nagymúltu szervezet sajnálartos törésnek lett áldozata az AMOSz,Amerikai Magyarok Országos szervezete létrejöttével. Igaz, az AMOSZnak sok évtizedes szolgálata viszonylag könn yü volt, hiszen fénykorában, 1906-tól a negyvenötös emigráció, illetve a dipisek érkezéséig egyetlen lobizó szervezete volt az amerikai magyaroknak. Összetétele is egyszerü, könnyen mozgósitható: egyházak, testvérsegitő egyesületek és az amerikai magyar sajtó.
A második világháboru alatt jó nevre tett szert az amerikai hatóságok felé. Fiai ezrei szolgáltak a különbözó fegyveres alakulatokban. Ugyanakkor hasznos szolgálatot tettek a dipisek és a szabadságharcosok letrelepitésében.Amikkor az a bevándoroltak két utolsó hulláma megvetette lábát Amerika földén, gomba módra szaporodtak a főleg a politikai szervezetek, amelyek fő tevékenységeikként az ország felszabaditásában látták létezésük hitelességét.Sok jót tettek, de az Amerika felé torténő egységes fellépés lehetőségét megnehezitették.
Az oreg amerikások legnagyobb alkoltásai, a templomok, testvérsegitő egyesületek, megfogyva bár és kétnyelvü voltukban ma is élnek s alkotnak, hogy csak egyet emlitsek, Ligonier, a Református Egyesület testvér intézménye e nyáron nyitja meg saját erejéből, 15 milliós költséggelemelt új Bethlen Otthonát, hogy a régi épületkomplexumban helyet adjon egy új kon ferencia központnak, ha eziránt még egyáltalán van igény. Mefigyelhetted, hogy válaszomban én az országos szervezetekkel foglalkozom s nem is emlitem a legértékesebb magyar ifjusági munkát, a cserkészetet, melynek itteni kibontakozásán aktiv szerepet vállaltam.
Hasonlóképen emliktést nem teszek olyan értékes magyar identritást épitő munkákról, mint az ITT-Ott, szombati magyar iskolák. Visszatérve az AMsz helyzetére. Szerintem nem reménytelen. Kiváló fiatal gárda jelentkezik, de a törés állandó velejárója.Ennek oka, hogy a nemzedékváltás csak részben történt meg.Az AMsz által elszenvedett meghasadás idején az Amerikai Magyar Református Egyesület elnöki feladatkörében szolgálta. A megtört egység helyrálltása érdekében javasoltam a William Penn egyesülettel öszzhangban az Magyar Amerikai Koalició szervezését. Sikeres vállalkozásnak igérkezett, de szolgálata 10 éves mérföldkövénél kitünt, hogy az országos összefogó szervezet szerepét nem tölti be.
Kiváló egyének csoportosulása, de a szervezetek odatartozásukban bizonytalankodnak. A gazdátlan, egyre növekedő túbor a magyar nyelvet alig beszélő, vagy egyáltalán nem beszélő, de magyar származásukat öntudatrosan vallók tömege. Itt nem a szervezés a feladat, hanem feldezésük, a kommunikáció modern eszküzeivel információs összefogásuk. De ennek már Ti vagytok a mesterei és hüséges, fáradthatatlan szorgalmazói. Isten áldjon meg óriási szerepvállalásodban, melyet miondenkor érdeklődéssel követek. Késüre jár az idő. Nemcsak az esztendők mulására gondolok, hanem az éjszakába nyuló órákra. Csak még annyit, hogy utban van a nyomda felé irásaimnak egy gyüjteménye, mely érint néhányat a fent emlitett fejleménykől.
Kedves Béla:
Köszönöm, hogy számomra betekintést nyujtassz a Magyar Politikai Erő Amerikában témakör cimen folytatott közös gondolkozásba. Tudatosan választom a betekintés szót, mert koromhoz illően nem tartom ildomosnak az aktiv részvételt azok párbeszédében, akiket ma illet meg a kivánt eredményeket munkáló szó. Ha megszólalok tanuként jelentkezem és példákat hozok felszinre a mi magyar életünk múlt századbeli Sűllyedő Világunkból. Hogy is alakult a Magyar Politikai Erő Amerikában a múlt század harmincas éveiben és azt küvető évtizedekben? New Jerseyben éltem. Ottani példákra hivatkozom. Az ottani magyarság első és második nemzedékében úgy élte magyar politikai életét Amerikában, hogy városi, megyei és állami szinten szervezett és az amerikai politikai erők által is számontartott Klubba tömörültek. Közéleti hatásukban kiemelkedő szerepet játszottak az állam politikai életében
Egyet emlitek, a New Brunswick-i Magyar Demokrata KlubotA novemberi választások kiemelkedő eseménye a Klub által rendezett választási banket, amelyen várositól állami szintig érdekelt politikusok, sőt alelnök és elnök jelöltek ismegjelentek.Igy beszélhetünk csaknem száz éves szervezett magyar amerikai politikai múltról, ma is létező klubokról.
Nem részletezem, csupán felvetem akérdést: Nem lenne e hasznos bevonni a közös goöndolkodásba olyan az amerikai valóságos politikai életbe ma is aktiv szerepet játszó erőket, mint Újvági Péter, Komjáthy Aladár s felfedezni másokat s felszinrte hozni példákat, de csak a követésre méltókat a mi mult századbeli Süllyedő világunk értékeiből?
Figyelmességedet megköszönve köszönt és jó munkár kiván, Bertalan Imre.
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
3b) BÖJTÖS LÁSZLÓ
Nemzetpolitikai kilátások, a diaszpóra jövôje.
Bôjtös László hozzászólása: Budapest, 2000 május 19
A nyugati diaszpóra amerikai részével kivánok foglalkozni. Jó érzéssel vesszük tudomásul a kormányzat megannyi megnyilvánulását, szándékát a határontúli nemzettest segítése érdekében. A legnagyobb érzések egyike, az összetartozás tudata.
Ennyi elkötelezettség, jóakarat és szándék mellett a legfontosabb tényezô a mfködtetés mikéntje. Ehhez elsôként elengedhetetlenül szükséges a meglevô állapot ismerete. Nincs az életnek egyetlen olyan ága sem, mely sikeres terv véghezvitelt anélkül tudna elképzelni, hogy ismerné a körülményt, amire építeni akar.
Nem tudom miként látják Magyarországról az amerikai diaszpórát? Bevallom mi sem látjuk - akik része vagyunk ennek - magunkat tisztán és valamilyen rendszerben.
Van egy kifejezés egy bizonyos amerikai helyzetkép meghatározására: "ghost town" (szellem város.) Jelentésében olyan település, ahonnét elment az élet, megszünt a fenntartó erô.
Az amerikai magyar életben is sok a ghost egyesület, ahol megszünt az élet, csak a név maradt meg. Mindennek ellenére ezek tömegével szerepelnek olyan önjelölt egyének, vagy u.n. csúcsszervezeti keretek képletében, akik egyetlen ténykedése ez a számjáték.
Mindez abszolút félrevezetô mindkét irányban. Ugyanakkor kiábrándító is, mert a jóindulatú szándékot elkedvetleníti kibontakozása elôtt.
A fentiekbôl következik, hogy az elsô számú feladat lenne a VALÓSÁG KÉP megállapítása. Ehhez kellene a kívülálló, tárgyilagos segítés. Megvalósítása egyszerfbb, mint gondolnánk.
Washingtoni követségi bázissal egy szociológus bejárná a nagyobb központú helyeket, a többit irásbeli megkeresés formájában. Költségcsökkentés érdekében biztosítható a vendéglátás - melynek szervezésére vállakoznánk,.- többek között a tb. Konzuli hálózat is bekapcsolható erre. Kiindulási pont lehetne egy most átdolgozás alatt levô idôszerüsített cimlista, melyen a Louisianna állambeli tb. Konzul irodája (Bika Julianna) dolgozik.
Talán nem is kell részleteznem: Ha egyszer eljutunk a VALÓSÁG KÉP megállapításához, az amerikai magyar lét feltérképezéséhez, - ez alatt nemcsak a magyar nyelvet beszélni tudó réteget értem - akkor egy olyan hálózat birtokában leszünk, melyen a ma rendelkezésre álló kommunikációs lehetôségek segítségével érintkezhetünk .
Nincs nagyobb kudarc annál, mint amikor a pénz elköltôdik, a jóindulatú szándék mfködik, de nem éri el mégsem célját. Tisztelettel kérem javaslatom megfontolását!
Xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
3c) JESZENSZKY GÉZA
Kedves Béla!
Nagy mértékben egyetértek javaslatoddal és értékeléseddel. 1998-as kinevezésemkor is leveleztünk erről, és úgy érzem, az én időmben a magyar nagykövetség erősen támogatta is az amerikai magyarság megszervezését, egyesítését - nem hazai belpolitikai célból, hanem annak érdekében, amit Te most is fölvetettél. Még a szokásos személyi ellentéteket is sikerült tompítani, hogy azután később újra erősen föllángoljanak. Talán mára nem annyira világnézeti, amerikai belpolitikai okok gátolják az egységesebb föllépést, hanem sokakban hiányzik az erre irányuló szándék. Sajnos az újonnan érkezettek mutatják a legkisebb készséget erre, noha egymás között van összetartás, de ez nem igen lép túl a közös "bulizáson," focin vagy más sport-tevékenységen. A hazai belpolitika sem nagyon osztja meg az amerikai magyarokat, mert döntő többségük ugyan tudomásul veszi az MSZP kormányzását, de nem örül neki és változást szeretne. (Az más kérdés, hogy a legtöbben azért nem utasítják vissza a külképviseletek meghívását, pláne a kitüntető figyelmet, nem is beszélve egy esetleges kitüntetésről - s ezt nem is lenne helyes bírálni, de nyugodtan össze lehetne kapcsolni a hazai helyzet kritikus szemléletével.)
Azt hiszem a passzivitás egyik oka tulajdonképpen örvendetes: van ugyan itthon és az egész Kárpát-medencében elég baj, bosszúság, sőt disznóság is, de ezek nem olyan drámaiak, mint a kommunizmus alatti helyzet volt. A romániai falurombolás sok amerikai magyart meg tudott mozgatni, de már egy ciánszennyezés jóval kevesebbet. Föl lehet sőt kell háborodni az itthoni korrupción és sok más visszásságon, de ezen itthon kellene segítenünk, nem kint Nálatok. Az amerikai-magyar NATO szövetség nyújtana több lehetőséget az amerikai lobbizásra, de ehhez itthon kellene sokkal jobban átérzenie mind a társadalomnak, mind a politikának ennek a fontosságát. Itt lenne szükség az összhangra a magyar külpolitika és az amerikai magyarok között.
A megmaradás, a magyar hagyományok ápolása is közös feladat, de ezt - ahogy Megyesy Jenő helyesen írja - elsősorban helyi szinten lehet és kell végezni. A magyar kormánynak és a képviseleteknek ezt persze jobban kellene támogatnia - ez elsősorban nem pénzt, hanem odafigyelést és elkötelezettséget igényel.
Egyelőre csak azt tudom kérni és tanácsolni, hogy Te Béla, és a többi önzetlen szervező, vezető folytassátok az egyeztetést, legjobb lenne a megújult Amerikai Magyar Szövetségben tömörülni. S remélem, hogy a magyar haza és kormány is fogja mindezt támogatni a jövőben.
Barátsággal ölel
Jeszenszky Géza
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
3d) SZILÁGYI PÁL
Kedves Bela,
Koszonom vitaindito leveled! A kozottunk fenntallo kulombseg eltorpul, amellett a 'bun' mellett, ha hagyjuk ezt a generaciot (1945-80) is, hogy ugy tavozzon az Orok Vadaszteruletekre ugy. hogy nem tudott felmutatni semmi fele eredmenyt az un. magyar ugyben....
A harom level mind ertekes, s iroi kivalo magyarok akik sok evet, penzt, energiat aldoztak ezert a 'magyar ugyert". Abban a kivaltsagos helyzetbven vagyok, hogy az irokat szemelyesen ismerem, Koloradoban jartam egyetemre, Clevelandban laktam vagy 13 evet s ismerem CT, NY es NJ is egy kicsit.
Nehany evvel ezelott elgondolkozva ezen a "magyar ugyon" az en diagnozisom tobbek kozott az volt, hogy a szetszorodasban es szetaprozodasban van egyik hibank. Mintahogy vagy 30 evvel ezelott Profeszor Tokes mondta, mi magyarok kevesen vagyunk ahhoz hogy az USA-ban politikai erot kepviseljunk, Tovabba nincs eleg penzunk (atlagban). Amikor Clevelandba erkeztem volt egy eros magyar sakk csapat. Hivtak az uj 56-os sakkozokat (engem is). Mi okosabbak voltunk s nem mentunk. Majd mi megmutatjuk!! Igy aztan a ket gyengebb csapat meg is szunt ahogy Rothler Emil bacsi meghalt. Jon egy uj csapat kivandorlo, "na mi nem csatlakozunk" az Amerikai Magyar Szovetseghez, mert mi Koalicio vagyunk, nekunk nem kell mert van penzunk mondja egy ohioi Klub, mi sem csatlakozunk mert mi nem szeretjuk Szilagyit stb. Egyszoval az erok, a kis ido, a kis penz, a kis esz megoszlik s e helyett van szemelyes nyugdij kiegeszites, frinch benefits - amig a MVilag Szovetseg fizette a repulo s hotel szamlakat volt Am Tanacs, hogy megszunt a konvencio, nincs!
S nincs penzugyi elszamolas vagy fiskalis feleloseg. Mikor latta valaki hogy egy-egy egyesulet elszamol. De vannak. Egyszoval nem tudunk szervezni, mert iskolaban nem tanultuk, nem volt amerikai footbal drill stb. A magyarsag tehetseges, szorgalmas, de nincs onfegyelme. (Vannak kivetelek)
Az Amerikai Magyar Szovetseg ujjaszervezte magat s most mar vagy 5 eve HIV mindenkit, hogy vegyen reszt a magyar munkaban. Van elszamolo penztar, van Washingtoni Iroda, van Washingtoni kepviselet, van Budapesti kepviselet, van egy maroknyi lelkes magyar, sok fiatallal, van honlap, amely nem is olyan rossz es volt oktober 19-en fogadas a Kapitoliumban amely jol sikerult, felavattuk a Sarasotai 56-os Emlekmuvet Wilma kozepen, keszul a Lorani emlekmu, ott voltrunk Szabadkan, tegnap vette at a Szekelyudvarhelyi Polgarmester a $4500-t amit gyujtottunk az arvizkarosultaknak, atadtunk $2000-t Arpadhon (Albany) arvizsujtottainak, tamogattuk Kovacs Cludia filmjet, Bognar Professzor osztondij alapjat, Bojte atyanak s a csangoknak $ 15000-t adtunk, a Szelmenci polgarmestereket ($1000), a Sandor Odon fele traktor akciot ami 59 traktort jutattott Erdelybe, a Zilahi Iskolat (Dr. Fesus E) s elhelyeztuk 1990-ben a Kossouth mellszobrot a Kaptoliumban. A szaz ev alatt az AMSZ sokk minden mast is csinalt, ezert erdemes (sot kell!!) hogy fennttartsuk'
A belepes $56 egy evre. Vednokok dija 195.60/2006. Minden tagnak EGY szavazata van. Nincs veto szavazat, hogy majd akkor adok ha...ez meg az (Belam!). Egy van: dolgozni a Magyarsagert amig van egy lelekzetetek - Ez az oroksegunk s ezt kivanjak 1956 vertanui is - Fidelissimus ad Mortem! (Talan meg emlekszel Teller tanar urra) --- olel PJ
PS: Teller tanár úr a Piarista Gimnázium latin tanára volt, -hol Szilágyi Pali osztálytársam volt-, s Teller tanár úr jóvoltából tudom, hogy a “Fidelessimus ad Mortem” annyit jelent, hogy halálig hüséggel.
Palikám!
Köszönöm leveledet. Nagyon is jól emlékszem Teller tanár urra!
Örömmel olvasok az általános és titkos szavazástokról, a nyilvános anyagi elszámolásról, mert ezek nagyon fontosak. Sajnos nem tudom, s érdekelne, hogy:
Kik az AMSZ vezetöi?
Öket több jelölt közül titkosan választottátok?
Mennyi idönként van válsztás?
Hány tagotok van?
Csak egyének, vagy szervezetek is tagok?
Ha mindkettö, ugy a szervezetek szavazatait miként kezelitek, azoknak is csak a tagjaik egyéni szavazatai számitanak?
Miként hozzátok a szavazók tudomására a jelöltek hátterét, programját?
Tudnod kell, hogy én a Koaliciót, annak minöségi munkáját is nagyon tisztelem, ugyanúgy ahogy tisztelek sok egyéb áldozatos magyar szervezetet, igyekezetet, s annak örülnék, ha sikerülne az ideológiai és hiusági különbségeken felülemelkedve, valamilyen, a demokrácia játékszabályait elfogadó, politikailag ütöképes országos egységet létrehoznunk.
Ölel, Béla.
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
3e) FÜLÖP LÁSZLÓ
Kedves Béla,
Köszönöm, hogy rám is gondoltál, amikor ez illusztris társaságot megszólitottad ilyen komoly témáról. Nyilván Te is tudod, hogy már sokakat megkisértett e gondolat délibábja és jónéhányan meg is próbálkoztak ezzel a sok igéretet és potenciát magában hordozó lehetôséggel. Egyáltalán nem azért emlitem ezt, hogy lebecsüljem gondolatod értékét, vagy attól megvonjam az eredetiség mázát, inkább a csalódás lehetôségére szeretnélek elôkésziteni, azaz, annak a sérülékenységet okozó mellékhatásától óvni.
Te már több jelentôs gondolattal mutatkoztál a(z amerikai) magyarság ügyeivel kapcsolatban. Mindegyiket hosszabban követted, akár elérted a hirdetett célt, akár nem, de azt hiszem minden esetben - legalább személyes - sikerrel zárhattad projektjeid összegzését. Szerintem, a
jelen felhivás komoly és széleskörü projekt-et jelent, sok szétágazó érdekkel és körülménnyel, amely mindegyikét nem lehet látni a Keleti Part vidékérôl. S ha ebben igazam van, akkor nem adtál elegendô idôt a feladat kivitelezéséhez. Egyedül megirni egy ilyen hatalmas
potenciával foglalkozó, (de problémákkal megtüzdelt) átfogó tervet nehéz teljesitmény november eleje és az év vége között (bár az is meglehet, hogy én vagyok lassabb másoknál, és magam sebességéhez mérem mások teljesitôképességét), nemhogy elvárni, hogy a felhivottak ebben potenciájukhoz mérten részt vegyenek. Ha másra nem is gondolunk, de vegyük figyelembe, hogy nagy, családi viszonyokat erôsitô ünnepek jönnek fel a kalendáriumban - november végén és december második felében, amelyek lefoglalják sokunk idejét. Több magyar-amerikai
szervezetnek erre az idôszakra esik az évi tagsági gyülése, hozzátartozó programokkal, jelentésekkel, stb. (ilyen a Minnesotai Magyarok és a Magyar Amerikai Koalició is), de sok vállalati karácsonyi ünnepség is lefoglalja a felsorolt egyének jórészének idejét.
Hivatásos életem kb. 28-30 évét a felsôoktatási intézmények tervezésével töltöttem. Az egyéni fôiskolák, egyetemek (campus-ok) fejlesztési tervei mind az egyetemi küldetés (misszió), az akadémiai müködés és célok kivitelezésének terveire/stratégiáira alapultak. Nem volt egyetlen sem, - ahol a célok egyeztetése, a müködés analizálása, a terv összegzése, összeállitása kevesebb mint 5-6 hónapba ne került volna. S akkor mi (többen koordinálók, adatgyüjtôk és analizálók, valamint egyetemi bizottságok) e nagyfontosságu tényezôk összehangolásán, a bizottságok szempontjainak megnyerésén, odaadóan dolgoztunk. Tehát, szerintem, indulásod jónak mutatkozik, mert meginvitáltál jónéhány, a szempontok széles skáláját képviselô magyar-amerikai vezetôt ebbe a potenciális munkacsoportba. De a bennfoglalt munka felbecsülése hiányos.
En nem tudom mit jelent másfél millió magyar-amerikait mozgósitani egy fennkölt ügy érdekében. De - nem hiszem van valaki a felhivottak között, aki ezt csak úgy "saccra" meg tudná érezni, még kevésbbé felmérni a felhivásod alapján. A missió, amit felhivásod éreztet, igenis emelkedett, ha mindenki úgy érti, mint azt én értettem meg. Azonban, honnan tudom én, avagy Te, hogy azt mindnyájan úgy értjük, ahogyan azt Te gondoltad?
Továbblépve, azt akarom kifejteni, hogy, ha még a missióban meg is tudna egyezni 1,5 millió magyar-amerikai, vagy vezetôik, ahhoz, hogy a missiót támogató célokban meg is egyezzünk, egészen másra - és sokkal többre - mint jóindulatra van szükség. Pl. ahhoz, hogy a magyar-amerikai politikai erô kiálljon magyar nemzeti érdekekért, meg kell lássuk, de még inkább: meg kell tudjuk határozni a magyar nemzeti érdekeket. Ezen túllépve, meg kell találjuk a magyar és az USA nemzeti érdekek összekapcsolását. Ez meghatározó és elhatároló is lehet.
Szerintem, nagyon jól inditasz a kettôs lojalitásról szóló fejtegetésedben. Ez a gondolatcsoport leszerelheti sok emigráns sorstársunk érzelmi kerékkötôjét. De a következô fôpontban ("Magyar származásu politikusaink") beveszel olyanokat, akik nem magyar származásuak, (tudom: "szegény ember hamar megszámolja tartozékait"), mig feltünöen kimarad a felsorolásból a mult elnökjelölt, s jelenleg is Senator John Kerry. Pedig, ha ô lett volna az elnök, talán számithattunk volna a Budapesten született nagyszülô emlékére, de méginkább arra, hogy a jelen Secy of State, Rice asszony helyett valószinü most olyan széles látókörü vezetô lenne a DOS vezetôje, akinek magyar a felesége. Vagy kimarad Újvági Péter, akinek komoly befolyása van demokrata körökben. Én már 48 éve független amerikai lakosnak tartom magam, s nem tudom megállni, hogy meg ne kérdezzem: van irásodban valami politikai megosztottság, vagy csak enyhe érzékenységgel küzdök?
Mindenképp remélem, hogy ezzel is érzékeltetem, ha már az indulásnál megengedjük, hogy politikai nézetek megosszanak bennünket, felhivásod elbotlik az elsô akadályon. Tehát, a magyar politikai erô USA-ban történô felállitásához csatlakozók el kell kötelezzék magukat a magyar (és magyar-amerikai) célok más egyéni szempontok felett álló szolgálatához. Ez nem lesz könnyü - s ez még csak az elsô alap-feltétel. Hol van még innen a féltékenységnek, a vezetniakarás ego-jának, a félreértések félremagyarázásából fakadó gyanakvásának félretétele, vagy a megegyezésre való elkötelezettség, a célokért való kitartó munka, vagy szükség esetben önmagunk megfékezése, stb.
Nem akartam a negativitás csorba tükrét elébed tartani, de ezekkel a problémákkal praktikusan szembe kell tudjunk nézni, ha széles skálájú célok foglalják el gondolatainkat.
Most hadd emlitsek nehány nevet, akik képessége, a magyarság ügyei iránti elkötelezettsége hasznos lehet a közös gondolkodás megteremtéséhez.
Papp Laci (e-m: ) Dreisziger Nándor (e-m: ), Elöd László (Los Angeles környék, nem ismerem, de JG igen jó véleményt adott róla), Marton László (UofSC, e-m: )
Szeretettel üdvözöl, Fülöp Laci
Laszlo G Fulop MH/MBK/HAC
Architect & Planner
minnesotahungarians.onza.net
www.mbk.org
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
3f) LIPTÁK BÉLA
Kelt Stamfordban 2005 november 7-én
Kedves Laci,
Elöd László kivételével (kinek cimét nem tudom, s megköszönöm, ha valaki megadja) felvettem az általad ajánlottakat beszélgetö csoportunk cimlistájára. Mivel ök a korábbi közös gondolkozásunkban nem vettek részt, illetve, mivel az eredeti listán egyesek számitógépén még nincs magyar abc, melléklet formájában is megküldöm ezt a levelet.
A “lassan járj, tovább érsz” tanácsodat megfogadom, s a magyar lapnak majd csak akkor küldöm el a kért cikket, amikor már úgy érzem, hogy közöttünk kialakult valami többségi vélemény, valami közmegegyezés féle. Azt, hogy itt az ideje, hogy a józan és jót akaró magyarok “összehajoljanak” a megváltozott helyzet miatt gondolom idöszerünek.
Azért, gondolom, hogy megváltozott a helyzet, mert megszünöben látszanak lenni az “öreg amerikások, 45-ösök és 56-osok” közötti ideológiai különbségek és azért is, mert megjelent egy új és ütöképes elem: a frissen érkezett és többségükben hazatérni készülö fiatalok csoportja (akik az utolsó két new yorki tüntetés többségét is adták és akik a Magyar Lobbi többségét is adják). Sajnos, eme pozitiv fejlemények mellett létrejött egy új megosztottság is. Az utóbbinak forrásai egyrészt a demokrata-republikánus párti ellentétek, másrészt a magyar külképviseletek belpolitikai célokat szolgáló és ezért megosztó tevékenysége, szerepe.
Az általad felvetett fontos kérdésekre térve:
“Azonban, honnan tudom én, avagy Te, hogy azt mindnyájan úgy értjük, ahogyan azt Te gondoltad?... meg kell tudjuk határozni a magyar nemzeti érdekeket. Ezen túllépve, meg kell találjuk a magyar és az USA nemzeti érdekek összekapcsolását…”
Hát persze: erre való a párbeszéd, az együtt gondolkozás. Ezért alább felsorolok néhány olyan célt melyek talán elérhetöek:
Úgy gondolom, mint minimális cél elérhetö lenne, hogy a két aktivabb országos szervezetünk, (a Koalició és az AMSZ) közeledjenek egymáshoz vagy egybe olvadjanak. Ehhez többek között egy olyan közmegegyezésre is szükség lenne, mely elfogadja, hogy nemzeti érdekeink védelmében a konzervativ, szabadelvü, szocialista, és egyéb meggyözösésü magyaroknak együtt kellene dolgozniuk.
Maximális célunk az kellene legyen, hogy létrehozzunk egy titkosan választott országos képviseletet, mely képviselet megválasztásában mindenki aki magyarnak tartja magát részt vehet és amely választáson minden szavazatnak egyenlö súlya van mindenki máséval. Praktikus szempontból ehhez cask annyi kell, hogy páran (olyanok akik nem indulnak, példáúl én pár barátommal) elvállalják, hogy összeállitják a szavazócédulákat (melyre rákerül bárki akit 3 személy jelöl) és összeszámlálják az eredményt.
Célunk lehetne az is, hogy a magyar külképviseletek, konzulátusok tegyék lehetövé, hogy minden Amerikában élö Magyar állampolgár levélben szavazhasson a Magyar választásokon.
Az USA és a magyar nemzeti érdek összekapcsolását én is nagyon fontosnak tartom azért is, mert nekünk amerikai magyaroknak fontos szerepünk lehet annak kialakitásában és azért is, mert a Visegrádi négyeknek egy amerikabarát Dunai Konfederációvá való tágitása nem csak az USA érdeke lenne, de szolgálná a mi érdekeinket is, mert a szomszédainkkal való megbékélést, a 15 milliós nemzetnek szomszédaink által való elfogadását és a ma nyugatról dominált Európa hatalmi egyensúlyának visszabillentését is szolgálná.
“nem tudom megállni, hogy meg ne kérdezzem: van irásodban valami politikai megosztottság, vagy csak enyhe érzékenységgel küzdök?... ha már az indulásnál megengedjük, hogy politikai nézetek megosszanak bennünket… féltékenységnek, a vezetniakarás ego-jának, a félreértések félremagyarázásából fakadó gyanakvásának ”
Hát persze, hogy vannak véleményeim, ugyan pártnak, politikai szervezetnek tagja nem vagyok, Amerikában szavaztam már demokratára is, republikánusra is (egyszer sajnos Naderre is), Magyarországon pedig 1990-ben a Zöld Párt képviselöjelöltjeként veszitettem. Másszóval (ugyan annak nincs jelentösége, hogy én elkötelezettje vagyok-e valamelyik politikai tábornak), azt hiszem nincs bennem politikai elöitélet, megosztottság. (A kossuthi értelemben szabadevü vagyok, s hiszek az embert emberré tevö Isten, haza, csakád, tehát a kulturális gyökerek fontosságában). Ugyanakkor van egy két, az évtizedek folyamán kialakult véleményem is, melyeket sokan nem osztanak:
Ilyen példáúl az, hogy a féltékenységek, személyes ellentétek, szereplési vágy, stb. kerékkötöit feloldhatja a demokratikus müködési elvek elfogadása. Amikor már van titkos és általános szavazással választott képviseletünk, azzal, - ha a személyes ellentétek nem is szünnének meg -, de érvényesülhetne a többségi akarat és igy feloldódhat a közös tettek kerékkötöje.
A másik ilyen (talán nem teljesen demokratikus) véleményem, hogy én személy szerint, a fajelméletben gondolkozókkal nem kivánok együttmüködni. Szerintem arról senki nem tehet, hogy kik voltak a szülei, ösei és ebböl néki se elönye, se hátránya nem származhat. Csak az számit, hogy ö milyen ember? Azoknak pedig akik ok nélkül szenvedtek, akiket ok nélkül megaláztak, azoknak egyformán, származásuktól függetlenül jár a bocsánatkérés, a kártérités.
Ebböl persze az is következik, hogy elitélem a nacionalizmus minden formáját, alapuljon az “überments” vagy “választott faj” elméleten. Elitélem a nacionalizmust, mert a nacionalista nem a saját népét, kultúráját szereti elsösorban, hanem a másét gyülöli, úgy gondolja, hogy ö kivételes. Az ilyen ember nem fogadja el a kölcsönösség alapelvét, azt, hogy nem teszek olyant mással amit helytelenitenék, ha mások velem tennének.
Persze ugyanigy elitélem azokat is akik a hazaszeretetet, a nemzet egészét szolgáló patriotizmust, nacionalizmusnak tartják.
Remélve, hogy minden kérdésedre válaszoltam, szeretettel köszönt, Béla
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
3g) FENYVESI KÁROLY
Kedves barataim, a primitiv kerdesem az lenne, hogy letezik egy relatively up-to-date felmeres a "magyar ero"-rol Amerikaban: szamok allamok szerint es egy statisztika that gauges the individual's degree of commitment to being Hungarian. Tovabba jo lenne tudni, hogy hany magyar-amerikai jarul hozza anyagilag politikai kampanyokhoz -- es kb mennyivel. Tapasztalatom, hogy amerikai ujsagirok (es kovetkezeskeppen politikusok) nem szeretnek hozzanyulni egy ethnic lobby-hoz, hacsak nincs kezukben some kind of assessment about its strength. Ha nincs, akkor sokkal inkabb ajanlanek egy megbizhato, fuggetlen alapitvanyt mint peldaul Pew-t es nem a magyar kormany altal kikuldott vagy finanszirozott szociologust. (Persze a kormany segithetne kifizetni Pew szamlajat.) Once again, the devil is in the details. Egy altalanos megjegyzes "a jelentos magyar politikai erorol Amerikaban" nem er sokat megbizhato dokumentacio nelkul.
Meg egy kerdes: Bela cimlistajan kivul van egy lista "observer" or "community leader", reliable and knowledgeable, akikhez fordulhatnak az erdeklodok (politikusok es mediaemberek) for substantive on-the-record comment on "magyar politikai ero Amerikaban."
Amikor legutoljara konzultalt evekkel ezelott egy kollega, hogy kit lehet felhivni mint szakertot "in the ethnic Hungarian vote," megkerdeztem, hogy ki van a listajan. Csak egy nev, Pasztor Laszlo, felelte. Mondd, a kollega folytatta, ez az ember Republikanus vagy Demokrata.
Ez a valasz kicsit elvette a kedvemet.
Fenyvesi Karoly
PS: Kedves Karcsi,
A cimlistát illetö kérdésedre azt mondhatom, hogy e levél cimzetteit magam válogattam össze, s csak az elmúlt 49 év tapasztalata, illetve magánvéleményem alapján.
A Magyar Lobbinak van egy többezres cimlistája, melyre az iratkozik fel aki akar, s tagjai föleg egyetemisták, fiatal értelmiségiek szerte a világból. Tudtommal Bika Júlia (bikajuli@cox.net) és Nagy Karcsi (ktnagy@optonline.net) végeztek pontosabb felmérést és rendelkeznek részletesebb adatokkal magyar szervezeteket illetöen és persze a külképviseleteknek is vannak cimlistái, melyek milyenségéröl gondolom Jeszenszky Géza (geza@jeszen.hu) tud többet mondani..
Sajnos nem a Te kollégád az egyetlen ujságiró akinek egyszemélyes a magyar cimlistája, s olyan sem akit az érdekel legjobban, hogy az illetö milyen párti. No de hát éppen e miatt szükséges a változtatás..
Ölel, Béla
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
3h) Ifjabb KOSZORÚS FERENC
Kedves Bela!
Gratulalok, hogy ezt a fontos temat felvetetted. Egy par evvel ezelott irtam errol egy rovid eszmefuttatast amit majd fel fogok ujitani. Igy enged meg, hogy cask roviden valaszoljak es a gyorsasag kedveert, angolul.
My experience as a Washington advocate working with fellow professionals and a variety of organizations has led me to conclude that in order for the Hungarian American (“HA”) community to have its voice better heard, the following steps (or a combination thereof) could be considered:
(1) The community’s members need to become more politically active by, among other things, (a) voting AND letting their representatives know that they are
voting; (b) contributing to candidates; and (c) mobilizing fellow voters;
(2) establishing more political organizations. There are individuals who have more political clout than some organizations have. Also, many of the
community’s organizations are tax exempt, educational entities or foundations. While these organizations perform a valuable function of disseminating educational information, their political activities are restricted by laws and regulations. To the extent political organizations are formed, they will require leaders and/or paid, full time staff who are experienced in politics, including campaign financing. Washington-based political organizations also will require leaders and paid, full time staff who are well versed in the ways of Washington, have academic and/or professional training and experience in politics, media relations, advocacy, community outreach and international relations, and know what government bodies, committees, subcommittees, etc., to focus on;
(3) institutionalizing their organizations, regularizing procedures for reaching a broad-based consensus on issues of common concern and mobilizing grass
roots (along the lines of your Lobby). While several organizations representing different constituencies can exist side by side as long as they consult, share and coordinate their efforts, national umbrella organizations which are able to attract active members from various generations can serve as a forum for discussion and act as a catalyst for the necessary changes;
(4) success will require greater cooperation, genuine coordination and a willingness by the leaders to share information, consult with each other and
involve more than a small inner circle of decision makers of any one organization – the broader the base, the better. (This means that decision making and “credit” will have to be shared also – it will have to be a democratic process);
(5) setting a political agenda, enlisting allies (often outside of the HA community) and seeking to exercise actual political influence with the aim of achieving
concrete results and realizing well-defined expectations;
(6) setting sights higher by moving beyond merely gaining access to decision makers and reacting to developments to actually setting the agenda and framing
the issues. This, by definition, involves an effective monitoring function as well;
(7) focusing on the political process here and on Washington, D.C., and media here, as opposed to institutions, media, etc., overseas. In other words, the
effort must target and mobilize the community here; and (in full agreement with Fenyvesi Karcsi)
(8) to the extent Nagy Karcsi’s (and others’) assessment and evaluation of the strength of the HA community needs supplementation, it should be performed
by an independent American institution, not the Hungarian government and/or organizations with an interest in the outcome. This survey should assess: (a) the overall HA community; and (b) those who are interested in politics and likely to become involved. A credible survey – and in order to be credible it will have to be conducted by an independent and respected institution – will support items 1 – 7 above.
These are a few thoughts. Thank you again for raising an important and timely issue. These are not pie in the sky proposals and can be accomplished, as other similarly situated communities have amply demonstrated, especially since there are selfless individuals who have and are willing to roll up their sleeves and selflessly contribute to the commonweal.
Barati udvozlettel,
Ifj. Koszorus Ferenc
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
3i) MADARÁSZ GÉZA
Kedves Bélám!
Irod: > Azon gondolkozom, hogy az idei év vége felé, irnék egy összefoglaló Tervet arról, hogy miként is lehetne a másfél millió amerikai magyart a nemzet számára hasznos politikai erövé formálni?
Igenis dicséretre méltó szándékod előtt hajtom fejemet, kivánok sok sikert, és mint ABSZOLÚT DILETTÁNS, ajánlom naiv gondolataim.
Kérem nézd el, hogy e gondolatokkal semmi újat nem mondok és nállam okosabbak által már sokszor ismételtek, mivel amint fentebb mondtam, dilettáns vagyok. Azonban mivel engem is megtiszteltél kérdéseddel, azt hiszem illendő, képességem latba vetve, válaszolnom.
A kérdést két féle képen lehet megközeliteni: érzelmileg és szakértelemmel.
Ha érzelmileg közelited meg, ugyanoda lyukadsz ki, ahová a három tagú „csúcs”, „amerikai-magyar”, „magyar-amerikai”, „világ” és egyébb magyarságot mentő szervezetek vezetői jutottak. Alakulatukra költik pénzüket, idejüket és családi békéjüket, mig mázsa számra publikálják az ellenfeleiket ócsárló, öntömjénezö irományaikat, amiket mások olvasatlanúl dobnak a szemétbe.
Marad a szakértelem, ami tényekre alapszik, melyek, ahogy ÉN LÁTOM, valahogy imigyen hangzanak:
1 – beismerni, hogy a jószándék, az áldozatkészség nem szakértelem.
2 – beismerni, hogy mi, magyarok amerikában, csupán egy JELENTÉKTELEN, APRÓ porszem vagyunk a nagy mozaikban. Per exempio: az amerikai politikai siker – különösen New Yorkban – egyik közismert titka hogy ha teheted, meg kell látogatnod a két nagy „I-t”, Itáliát és Izraelt, mivel több olasz él itt mint Romában, és több zsidó mint a világ bármely városában, ideértve Jeruzsálemet és Tel-Avivot, és legtöbbjük blokként szavaz, követve PROFI vezetőik tanácsát. És persze bőkezüen adakoznak a céljuk érdekében. Evvel szemben, bár a betürendben a „H”ungary mindkét betü előtt van, amerikában a két ezres népszámlálás szerint, magukat magyaroknak vallók száma, a hivatalos BECSLÉS szerint 1, 398, 702, és céljuk is SZERINTEM, szintén 1, 398, 702, mig ezek kőzül az ún. „MAGYAR CÉLRA” adakozók száma igen gyér. Bár a magyar hála-adakozók száma jelentős és az összeg sokszor tetemes. Kapásból most hirtelen Soros György milliárdos világ javitó adományai és Andy Grove (Gróf András) minapi 26 MILLIÓ dolláros adománya alma máterjának, a NY állami egyetemnek jut eszembe. Tehát ÉN KÉTLEM, hogy számunkkal vagy pénzünkkel bármi mód is befolyásolni tudnánk Washington-t, pláne Pestre invitálni latba nyomó politikust. De mégis, mégis.....
Ha ÉN VÁGNÁM e faóriásba a fejszémet, és lenne rá pénzem és nemcsak akaratom, elmennék a szakértőkhöz, pl előszőr is a Magyar Külügyminisztériumba, merthát ők a külügyi szakértők, és ők tudják (?) mi az a három legfontosabb probléma, amelyek megoldásában mi segithetünk, és hogyan? Bármi legyen is egyéni véleményünk a jelenlegi kormányról, tartsuk szem előtt, hogy az istenadta nép TÖBBSÉGE, rájuk szavazott. Utánna ugyanezt kérdezném az ellenzékiektól és külügyi akadémikusoktól.
Hazajövet, elmennék az American Association for Public Opinion Research. Fogadnák egy szakértőt, akiknek odaadnám az angolra forditott problémákat, kidolgoztatnák velük egy frappáns nevet a szervezetemnek, pl. Hungarian Lobby, majd pedig ráuszitanám őket az amerikai magyarságra, a következő feladatokkal:
Segitsenek egy nagy nevü, elismert valakit rávenni, hogy vezesse frappáns nevü szervezetem.
Mérjék fel az amerikai magyarok jelenlegi számát.
Mérjék fel véleményüket az otthon szerzett problémák fontosságáról.
Mérjék fel hányan állnának be a frappán nevü szervezetemben és hányan és mennyit ádoznának a célra.
És tegyenek fel minden olyan e tárgyhoz kapcsolodó kérdést, amit szakértelmük diktál.
A felmért eredményt elvinném egy választott PROFI LOBBYZÓHOZ
(http://www.lobbysearch.com/) SZAKVÉLEMÉNYÉRT, ELFOGADNÁM a véleményét, közölném a véleményt frappáns nevü szervezetem tagságával, és amennyiben a szakvélekedő reménnyel kecsegtetett, (és árajánlatot tett), szavazásra bocsájtanám a kecsegtetését és annak árát, és ha a tömeg leteszi az asztalra a pénzt, folytatnám a harcot.
Vagy nem.
Ne hargudj a szóbőségért, ölel... g
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
3j) SARLÓS RÓBERT
Meglátásom szerint a Koszorul level 5-ik pontjaban (vastagitott szavak) rejlik a dolog veleje, s ott fog a kisérlet sikerülni, illetve elbukni.
(5) setting a political agenda, enlisting allies (often outside of the HA community) and seeking to exercise actual political influence with the aim of achieving concrete results and realizing well-defined expectations;
Mindenféle szervezkedésnek csak akkor van értelme, ha a többség meg tud egyezni a tennivalókban, az elérendő eredményekben. Ha az agendában nincs megegyezés, akkor minden szervezkedés öncélú, azaz céltalan.
Prof. Robert K. Sarlos
4102 SE Flavel St.
Portland, OR. 97202-7910
(503) 772-5195
rksarlos@comcast.net
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
3k) FÜLÖP LÁSZLÓ
Dear Feri, Béla, and All,
The points Feri raises are very valid, important and - although some are a bit abstract at this point - all would have to be addressed if an undertaking Béla is proposing is to operate successfully. Also agree with Prof Sarlos that point #5 may just be a key element in this process. I understand this almost like I do a fund-raising operation:
you have to state your purpose (mission), or as Feri expresses it:
"political agenda" and then approach people. People are likely to contribute (money or enegies) if the purpose is valid and the proposed mission appears achievable.
Here are some detail-oriented issues: your second point needs some clarifications for me, but that can be done after the basic plan is formulated. Also, making a cursory budget projection in my mind, I foresee a heap of problems when you talk about a financed lobbyist, office, operational expenses, etc. all in WDC. A regional, local organization, like the Minnesota Hungarians could not even begin to contribute enough to support a half-month operation of such lobbying office, let alone expecting it to put anything more substantial in the pot. Maybe you have a scheme that would produce the required finances, in that case my concerns are mute.
However, here we are touching on a substantial issue. At our organization we raise moneys for urgent and often heartrending social needs. That usually passes with the Board. (Hurricane Katrina, or the flood in Székelyföld were easy to get votes for.) However, few, who support a school or a medical need, or an orphanage in Hungary or those for our ethnic kin living in adjacent countries, would be willing to finance an abstract promise of building up a political lobbying effort.
That sounds too vague and gearing up to a vote on such proposal could be a real undertaking.
Also, I dare state, that - when selling a "political agenda" and the accessories we envision here - we do have to come down from the number of 1,5 million to something more realistic. For example quite a few second-generation Hungarian-Americans do not feel that the US ought to
take steps "to save Hungary" or to consider Hungarian national objectives. Let alone members of the third-generation. This became rigorously obvious to us when Agnes and I were in the process of drumming up support for Hungarian-American political causes the HAC was
supporting.
The proposal still may be achievable - given enough sincere and exceptionally self-sacrificing Hungarian-Americans - and don't want to be tagged as "nay-sayer", instead, we should face the issues squarely and deal with them by bringing our expectations to within realistic boundaries, otherwise we are wasting too much time and effort in chasing pipe-dreams.
Laszlo G. Fulop, MH/ MBK/ HAC
Architect & Planner
http://minnesotahungarians.onza.net
www.mbk.org
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
3l) LIPTÁK BÉLA
Kedves Barátaim!
Nagyon köszönöm a Koalició és az AMSZ egyes vezetöinek azt, hogy az együttmüködésre, - söt két esetben az összeolvadásra – vonatkozó hajlandóságukról telefonon vagy magánlevelekben tájékoztattak, annak mikéntjére vonatkozó elképzeléseiket megosztották velem. Ahhoz, hogy elöbbre lépjünk az összefogás utján, kérném, hogy ugyanezeket a javaslatokat a nyilvánosság elött is tegyétek meg. Alább idézek az egyik magánlevélböl:
“..but we must know, their membership, when and how was their last election held, who were nominated and who were elected to what position?.…….it is not enough to list some donations, they made….. Openness requires full reporting of all income and all expenses..... The public must know if the officers are volunteers or lobbyists. There is nothing wrong with being a paid lobbyist, if the public knows who pays that lobbyist and if that person does not try to appear in any other role, or act as if being an elected leader of an organization….the key is democracy and openness…”
Hálás lennék, ha az AMSZ és a Koalició jóindulatú és áldozatos vezetöi nem csak magánlevélben vagy telefonon fejtenék ki a fentiekhez hasonló (szerintem helyes) véleményeiket, de a nyilvánosság elött is tájékoztatást adnának azokról és föként az együttmüködési vagy összeolvadási terveik mikéntjeiröl.
Boldog, meleg családi körben töltött Hálaadási Ünnepeket kivánva, mindannyiatokat ölel, Béla
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
3m) FERENC KOSZORÚS
Dear Bela,
First of all you are to be congratulated for initiating this valuable discussion. It’s amazing how many good ideas bubble up once people start talking to each other.
Please note that several concrete suggestions have been repeatedly made regarding the obvious and glaring need for greater and genuine cooperation.*
Having said that, I think it might be advisable to crawl before attempting to walk or run, however. Rather than trying to force the issue of mutual membership, perhaps joint projects could first be developed.
To take this discussion from the theoretical to the practical level, two ideas come to mind:
(1) next year’s commemoration of the 1956 Hungarian Revolution offers a wonderful opportunity for all those of good will to reach out and selflessly join together for the common good. If that and other joint endeavors are undertaken successfully, perhaps cooperation will become a HABIT, leading to more formal relationships; and
(2) organizations and individuals could meet to determine how cooperation and joint initiatives would work in practice. Such a meeting or series of meetings would only be fruitful if:
(a) the participants have a genuine desire and ability to share information** and work together; and
(b) the meetings are conducted on the basis of consensus similar to the way some coalitions of diverse participants operate.***
The private letter raises valid points. I would just add that as far as I am aware, the majority of individuals who actively participate in HA organizations do so as volunteers. There are exceptions -- people who actually earn an income from their involvement in an organization or who may have business interests. Most folks contribute on a volunteer basis both time and funds to their respective organizations. Note, however, that the lack of a professional and paid staff is among the weaknesses of HA organizations. See my original response to your question.
Thank you again for your initiative.
Regards.
FK
*For instance, as recently as October 14, 2005, I corresponded with an officer of the Hungarian American Coalition as follows:
“I DON’T VIEW ANY OF THESE [VARIOUS ORGANIZATIONS THAT I HAVE PARTICIPATED IN] AS “COMPETING;” IT WOULD BE ADVISABLE TO CHANGE THIS MIND SET AND THINK IN TERMS OF COOPERATION AND JOINT EFFORTS. . . .
. . . I STRONGLY BELIEVE AND HAVE URGED THAT AHF [AMSZ] AND HAC SHOULD JOIN EACH OTHER BECAUSE BOTH GROUPS HAVE SOME WONDERFULLY TALENTED PEOPLE WHO HAVE HEALTHY AND SINCERE APPROACHES TO COMMUNITY SERVICE – THE EMPHASIS IS ON SERVICE HERE – AND WHO JOINTLY COULD ACCOMPLISH A LOT MORE THAN THEY CAN ALONE. BUT THIS WOULD REQUIRE LEADERSHIP BY ALL CONCERNED. . . .
. . . THE REASON I HOLD THESE VIEWS, IN PART, IS BECAUSE OF MY PROFESSIONAL ADVOCACY BACKGROUND IN THIS TOWN AND SOMETHING I’VE REPEATED AD NASEUM . . . . EVEN IF THE GROUPS WERE IN COMPETITION, THE TASKS ARE SO ENORMOUS THAT THE COMMUNITY COULD USE 5 MORE HACS OR 5 MORE AHFS TO START MAKING A REAL IMPACT ON SOME OF THE ISSUES THAT CONCERN US. IF AT LEAST THE EXISTING ORGANIZATIONS WOULD STOP THINKING IN TERMS OF COMPETITION AND COOPERATE (AND BE WILLING TO SHARE THE CREDIT . . .), THE CAUSES SUCH ORGANIZATIONS PROFESS TO SERVE WOULD BE THE UNDENIABLE BENEFICIARY.”
**Just as is the case with its openness to cooperation, AMSZ can be the model here also. It’s planning the recently held and successful congressional reception on the 49th anniversary of the Hungarian Revolution was transparent, with information about the event communicated in advance. The organizing committee opened the doors to its meetings and, in fact, the Coalition’s chairman attended one such meeting.
***Consensus would ensure that only issues on which there is agreement would be addressed and preclude the situation where a “majority” would purport to speak on behalf of the entire group on matters on which not everyone is in agreement. It would also encourage all participants to stay actively involved in projects, thereby ensuring greater success, and limit “groupings” from being formed or a small group of “insiders” from attempting to control the agenda, as all decisions would require the acquiescence of every participant. A successful model is the Central East European Coalition.
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
8n) LENDVAI LINTNER IMRE
Kedves Bela!
This note is in regard to two statements you made recently in your electronic mail which involves the Hungarian American Coalition (HAC). Both statements include some inaccuracies which the Executive Committee (EC) of the HAC feels need clarification. We would be grateful if you forwarded our note to the Hungarian Lobby readers and also your distribution for the Magyar Amerikai Politikai Elet string of notes.
In the Friday, November 11th Hungarian Lobby newsletter in the Section titled "HÁTTÉRANYAG 2) AMERIKAI MAGYARSÁG" you utilized HAC's November 14, 2004 press release regarding the Magyar Kalman Magyar Nemzet article as an example in your call for Hungarian American unity. The following is a quote from your article "melyet a Koalició tagszervezetei TAGSÁGÁNAK megkérdezése nélkül adtak ki". The by-laws of the HAC require that all Press Releases be approved by the Executive Committee on behalf of the organizational and individual members of the Coalition. The Press Release you quoted was released in this manner. Therefore stating that it was released without asking the members of the member organizations is an inaccurate and misleading statement.
In your Sunday, November 13th e-mail sent to a wide distribution entitled "Amerikai Magyarság Képviselete " you thanked various anonymous AMSZ and Coalition leaders for their statements to you about cooperation and even possibly merger between the two organizations. It needs to be stated that the Executive Committee of the HAC has not been approached by any of its members to discuss merger of the two organizations. I personally have had a short discussion with Istvan Fedor of AMSZ about identifying some areas of cooperation but this is being held in abeyance until AMSZ has its annual meeting next year and chooses new leadership (or strengthens its presently appointed fusion leadership). Similarly HAC will be holding its annual meeting in two weeks time and such discussions will need to be a topic for the newly elected HAC leadership.
Tisztelettel,
Imre Lendvai-Lintner
HAC COB
xxxxxxxxxxxxxxx
Kedves Imre,
Nagy örömömre van, hogy megindult az AMSZ-al való kooperációra vonatkozó párbeszéd. Ezért, a magyarországi laptól kért cikkemmel megvárom ezeknek a tárgyalásoknak a kimenetelét.
Az általad idézett mondat: "melyet a Koalició tagszervezetei tagságaiknak megkérdezése nélkül adtak ki", nem szorul korrekcióra. Ez a pontos tény, igazság. Abban persze Neked van igazad, hogy a HAC alapszabálya tényleg lehetövé teszi azt, hogy pár ember (Executive Committee) úgy határozzon, hogy ök Simonyi követ mellett és Magyar Kálmán ellen (vagy Kerry mellett Bush ellen) fognak kiállani, korteskedni, stb. Ezért is remélem, hogy közgyüléseteken megváltoztatjátok ezt az alapszabályt úgy, hogy ilyesmi a jövöben elö ne fordulhasson.
Ölel, Béla
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
4) DÉLVIDÉK
4a) DÉLVIDÉKI VÉRNGZÉS
M. SZABÓ IMRE: MAGYAR HOLOKAUSZT
Ezúton értesítem kedves olvasóimat, nézőimet:
Elkészült a MAGYAR HOLOKAUSZT című - 2005. október 30-án forgatott - 45 perces dokumentumfilmem, amely három délvidéki falu: Csurog, Mozsor és Zsablya magyarjainak módszeres kiirtásáról szól, az arccal lefelé, dróttal összekötözött kézzel elkapart ártatlan emberek emlékéről. Szeméttelep alatt nyugszanak. Keresztet állítottak a magyarok, immár a tizenegyediket, mert eddig minden megemlékezés után a földdel tették egyenlővé a szerbek a rögtönzött síremléket.
Ötezer bácskai magyart kínoztak és öltek meg itt 1944-45-ben a csetnikek, háborús bűnösöknek nyilvánítva őket, hozzátartozóikat. Javaikat, földjeiket elkobozták, hozzátartozóikat koncentrációs táborba zárták, majd elűzték a térségből. Ma is kollektív háborús bűnösöknek tartják őket.
Mint emlékezetes és soha el nem felejthető, összesen 40-45 ezer magyar embert pusztítottak el abban a gyilkos indulatoktól szított időben. A bosszúhadjárat 61 évvel ezelőtt történt, azóta nincs az áldozatoknak sírja, emlékműve.
A film forgatásakor a szerb hatóságok három rendőrautóval jelentek meg, operatőrnek álcázott embereik - elvegyülve a gyászolók között - minden résztvevőt lefilmeztek 2005. október 30-án.
A film a www.utolag.tk, illetve a www.tdweb.wbteam.com oldalon tekinthető meg.
M. Szabó Imre
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
4b) DÉLVIDÉKI HONVÉDEK
Szabadkán gyülést tartottak az 1941 és 44 között a magyar hadseregben szolgálatot teljesitö honvédek. A 90 körüli, gyakran mankón érkezöket a szerb rendörség nem a huligánoktól védte, hanem igazoltatta.
A honvédek gyülése azzal a kéréssel fordult a magyar kormányhoz, hogy részesitsék öket egyenlö elbánásban a mai államhatárokon belül élö bajtársaikkal.
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
5) DUNA
Tisztelt Lipták Béla!
Balla Dániel vagyok, ötödéves a Budapesti Corvinus Egyetem Logisztika szakirányán. Idén írom a szakdolgozatomat, melynek témája a dunai árufuvarozás. Olvastam a "Duna Hirek: A Negy Lehetseges Magyar Pozicio (oktober 28)" c. cikkét az interneten, ahol meg volt adva a Duna honlap elérhetősége, azonban rákattintva nem sikerült oda eljutnom.
Mivel a cikk 1997-es keltezésű, ezért lehet hogy már megszűnt. Kérem tájékoztasson hol tudnám ezt a weblapot elérni.
Tisztelettel,
Balla Dániel
dballa5@yahoo.com
Ajánlom az alábbi honlapjainkat.
Béla bátyád
http://hometown.aol.com/liptakbela/myhomepage/photo.html
http://hungaria.org/hal/danube/
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
6) VERESPATAK
Verespatak: már 2008 végén megkezdenék az aranyabányászatot
[ 2005-11-12 ]
Fotóval: http://erdely.ma/hirek.php?id=13905
A Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) főrészvényese, a kanadai Gabriel Resources Ltd. csütörtöki bejelentése szerint mintegy 3 év múlva aranyat fog bányászni Romániában, miután hamarosan megszerzi a környezetvédelmi és régészeti engedélyt.
Alan R. Hill, a Gabriel elnök-vezérigazgatója azt mondta, hogy 2006 első negyedévében benyújtják a verespataki aranybánya létesítésével kapcsolatos, a román kormány által kért környezetvédelmi hatástanulmányt. Az RBC Capital Markets által szervezett, aranyágazattal foglalkozó londoni konferencián Hill azt mondta, hogy az aranybányászat 2008 végén, vagy 2009 elején indul be, eddig 20 millió dollárt költöttek a tervre. Az RMGC 80 százalékos főrészvényese a kanadai Gabriel Resources Ltd., a Minvest román állami bányatársaság csaknem 20 százalékkal részesedik. Az RMGC Európa legnagyobb külszíni aranybányáját szeretné megnyitni Verespatak mellett, ahol legalább 330 tonna aranyat és 1300 tonna ezüstöt rejt a föld. A kitermelést tizenhét évre tervezik, ez alatt a cég több mint 4 milliárd dolláros bevételre és több száz millió dolláros nyereségre számít. Hill szerint az aranybánya megnyitása Romániának is kedvez, mivel új munkahelyek jönnek létre, élénkül a térség gazdasága és a költségvetésnek is bevételt hoz.
A terv környezeti kockázataira több civil szervezet is felhívta a figyelmet. A vállalkozás a festői szépségű hely feldúlásán kívül a helyi lakosság áttelepítését is szükségessé teszi. Több csoport az esetleges régészeti károkra figyelmeztetett. A térségben közel kétezer éve folyik bányászat és többek szerint veszélybe kerülnek a római kor óta meglévő bányajáratok és az ott esetleg fellelhető értékek. A Gabriel csütörtökön azt közölte, hogy 8 millió dollárt fordít régészeti programra a térségben.
Népújság
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
7) SEGITSÉGKÉRÉSEK
7a) ADOMÁNYOK A SZÉKELYFÖLDI ÁRVIZKÁROSULTAKNAK
Igen Tisztelt Lipták Béla Úr!
Mint a Homoródjánosfalva Alapítvány kuratóriumának elnöke, elvittem Székelyföldre az eddig összegyült adományt. Készítettem pár képet, írtam egy rövid beszámolót, ha esetleg érdekli:
http://aszt.inf.elte.hu/~ildiko/Erdely/Arviz/
Üdvözlettel, László Ildikó
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
7b) KERESÉS
Bela--
I received a phone call from a woman in Italy who is looking for a long-lost friend of her mother's whom she new in Transylvania. The name Hershkovic (the woman's maiden name) sounds vaguely familiar to me, but I can't place it.
I've forwarded the e-mail that I asked her to send me with the woman's details, thinking that you might forward it to some members of the hungarian diaspora who might know how to find this woman.
I sense that there is some urgency involved.
I hope you and Martha are doing well. I read Adam's series on the prison system and lifers with great interest. It was really quite wonderful.
Love, Andrea
-----------------
Forwarded Message:
Subj: Florica Gabor
Date: 2005.11.11. 12:54:33 Eastern Standard Time
From: beatriceghioca@gmail.com
To: aagabor@aol.com
Sent from the Internet (Details)
Dear Mrs Gabor,
First of all, I would like to th
|
 |
|
|
HAL: List 
