Newsroom
Friss Hírek
Project
Tervezet
Folklore
Folklór
Genealogy
Genealógia
 
HAL: List HAN: Announcement & Event HIR: Info. Resource HIR: Discussion/Fórum
2017 Augusztus 19 (Szombat) Huba névnapja

 HIR  Discussions/Fórum
Categorized Interactive Discussion Board
 
HIR Society & Culture Museum & Memorials Discussion/Fórum A szellemi ember felelőssége nem ismer megalkuvást
Welcome Guest, please Login here. Only registered users can post messages. Please register here.
Comments & contributions to improve its content most welcomed
  Submit Reply / Új hozzászólás >>>  
A szellemi ember felelőssége nem ismer megalkuvást
Submitted by: News on 14th December, 2005 - 19:01 - #1323

Felavatták Wass Albert szobrát Verőcén

Vajon egy édesanya megtagadhatja-e gyermekét, testvér a testvérét, vajon magyar a magyar testvérét? - tette fel a kérdést Bethlen Farkas Verőce polgármestere 2005. december 5-én a Wass Albert szobor- és park avató ünnepségen. A zord, esős időben Verőce polgármestere, majd a többi szónok emlékeztetett az egy évvel ezelőtt, épp december 5-én történt népszavazás eredménytelenségére, miközben rámutattak a jelenlegi kormány negatív kampányának káros hatásaira. - Kezdjük felépíteni új hazánkat! - biztatta az esernyő alá szorult lelkes többezres tömeget Bethlen Farkas.
- A mai évforduló nem csupán arról szól, hogy fájdalmat, csalódást okoztunk testvéreinknek, akik Trianon óta a határon kívülre rekedtek, hanem meg kellett tapasztalnunk, milyen mélyre süllyedt lelkileg a népünk. A falatka kenyérért, a darabka előnyért megtagadtuk szeretteinket, testvéreinket, a népünket - mondta beszédében Beer Miklós, váci megyéspüspök, az ünnepség fővédnöke. Majd így folytatta: - Most, amikor emlékezünk az egy évvel ezelőtti gyászos napunkra, forduljunk az az Úristenhez, és kérjük, könyörüljön újra a mi népünkön! Adjon nekünk - irgalmas szeretetével - jó reménységet, hogy Szent István népe újra magára találjon!
Miként a nemzetet, úgy a reformátusságot is meg akarják osztani egyes politikai erők. Úgy látszik dolgozik a megosztó bacillus, s azt is tudjuk, hol vannak a fertőző gócok - kezdte beszédét Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke. Beszédében hangsúlyozta: - Ne bánjuk, hogy rossz idő van, hiszen ez 'talál' Nagypéntekhez, ez 'talál' a nemzet ki tudja hányadszori keresztre feszítésére, a magyar Golgotához. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke múltbéli évfordulók felidézésével a tavalyi történéseket nemzetárulásnak nevezte. Három évfordulóra emlékeztetett a szónok: Trianon 85. évfordulójára, a népszavazás első évfordulójára, valamint 1945. november 17-én Marosvásárhelyen az akkori Magyar Népi Szövetség tagjai - két ellenszavazat mellett - tettetett lelkesedéssel megszavazták, hogy Erdély kerüljön vissza Romániához.
Tőkés László megnevezte, akik nemet mertek mondani a román kommunista, nacionalista politikára: Nagy Géza református kollégiumi tanár és Katona Szabó István író.
Tőkés püspök párhuzamot vont az akkori és a jelenlegi politikai elit között. Kiemelte: - Nagy dolog volt nemet mondani 1945-ben, épp oly nagy dolog, mintha ma mond nemet valaki az RMDSZ politikájára. Hangsúlyozta: - Ma is nemet kell mondanunk, ha a nemzetárulás közelébe, határára sodródott az RMDSZ. Önvizsgálatra serkentve rámutatott: - Ritkán tesszük fel a kérdést, mit cselekedtünk mi magunk, hogy így történhettek a dolgok? Talán nem lett volna Trianon sem a nemzetárulók, a nemzetvesztők cinkos közreműködése nélkül.
A történelmi árulásokat felidézve Tőkés kijelentette: -Újra keresztre feszítették Magyarországot, a magyar nemzetet a győztes hatalmak Párizsban 1947-ben, amikoris megismétlődött a nemzetárulás. A magyar önfeladás legsúlyosabb drámája zajlott 1945. november 17-én Marosvásárhelyen - idézte fel Beke György gondolatait az előadó. Majd az önkéntes magyar Trianon folytatódott Kádár János idejében, aki 1957-ben kényére-kedvére kiszolgáltatta a román nacionalizmusnak az erdélyi magyarságot.
S amit nem hittünk volna, ugyanez megismétlődött tavaly december 5-én a népszavazás elleni propaganda által. Tőkés László beszédében rámutatott: - Ahelyett, hogy nemzeti érdekeinket védenénk Európa előtt, íme akadt olyan magyar kormány, amely ezen érdekek ellenében lépett fel, folytatva az önfeladás, és nemzetárulás politikáját, 85 évvel Trianon után. - Ki osztotta meg a magyarságot? - tette fel a kérdést a református püspök. Épp az, aki nemzeti felelőtlenségről beszél (Gyurcsány Ferenc, A szerk.), aki ezt az átkos trianoni hagyományt folytatja...
Sajnos a nemzet köreiben is megtalálhatók e cinkos erők - folytatta eszmefuttatását Tőkés László. Velük szemben idézte fel Márton Áron példáját, aki a testvéregyházak képviselőivel hatvan évvel ezelőtt memorandumot juttatott ki Párizsba, a Magyar Népi Szövetség áruló hűségnyilatkozatával szemben. Kijelentve benne, hogy a Magyar Népi Szövetségnek nincs joga az egész erdélyi magyarság nevében nyilatkoznia. Hasonló helyzetben az RMDSZ-nek sincs joga az egész romániai magyarság nevében nyilatkoznia. Az RMDSZ a román hatalom kiszolgálójává vált - jelentette ki teljes felelőssége tudatában a szónok. Majd a már idézett katolikus püspök gondolataival zárta beszédét Tőkés püspök: Rólunk, nélkülünk ne határozzanak, és ne akarják az erdélyi magyarságot keresztre feszíteni!
- December 5-e után nincs más út számunkra, csak a szeretet útja. Hinnünk kell a szeretet végső győzelmében. Hinnünk kell, hogy a világunkat csak jósággal, szeretettel lehet jobbá tenni! - hangoztatta beszédében Böjte Csaba dévai, ferences szerzetes. Végezetül Bartha József református lelkész, a Czegei Wass Alapítvány elnöke szólt a résztvevőkhöz. Az emlékező, s egyben szobor és parkavató esemény zárásaként Beer Miklós és Tőkés László leleplezte és felszentelte az immár Wass Albert nevet viselő parkban a jeles erdélyi író szobrát, Tóth Dávid szobrászművész alkotását.

Frigyesy Ágnes
 <  back  +  reply send  +  print  =  top  /\ 

We are not responsible for messages posted here. Any comments suggestions please write us.



Design & Content © 1993 Hungarian Online Resources - HunOR -, formerly known as UMCP Hungarian American Student Association
Fotóink, írásaink és grafikáink szerzôi jogvédelem alatt állnak © 1993 Amerikai Magyar Szôvetség: Magyar Online Forrás