Romániában folytatni kell a reformokat, a magyar kisebbséget érintő kérdéseket pedig még nyíltabban és bátrabban kell felvetni - jelentette ki Bukarestben Gál Kinga. Az Európai Parlament fideszes képviselője a néppárti képviselőcsoport tagjaként tárgyalt a román fővárosban, ahol a delegációt fogadta Traian Basescu államfő és Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök is.
A kisebbségi törvényt abban a formában, ahogyan azt a román kormány jóváhagyta, nem tudja elfogadni az államfő, mert kifogásai vannak a kulturális autonómia lényegi elemeit illetően. Székelyföldnek pedig annyi autonómia jár, mint Olténiának, ez pedig a decentralizációval oldható meg - idézte Gál Kinga Traian Basescut, aki elfogadhatatlannak tartja a kolozsvári állami magyar egyetem újraindítását is. Szerinte a Babes-Bolyai Egyetem multikulturális jellege példaértékű, és ha a magyarok egyetemet akarnak, alapíthatnak magánintézményt. Ebből is látható, mondta Gál Kinga, hogy szakadék van az erdélyi magyarság elképzelései és a román politika hozzáállása között.
- Ez egyre jobban az RMDSZ felé fordítja a kérdést, hogy fölvállalja az erdélyi magyar közösség által felvetett és Brüsszelbe megküldött, bejelentett problémákat. Mert azzal szembesítenek bennünket, hogy az RMDSZ kormányon van, tehát ezek a kérdések megoldódnak - mondta Gál Kinga. Amit látok - és erre Basescu ezekkel a válaszokkal ráerősített -, hogy önmagában az, hogy az RMDSZ kormányon van, az nem azt jelenti, hogy a problémák megoldódnak. Ezeket a problémákat fel kell vetni és én még inkább, érzem annak a szükségszerűségét, megalapozottságát, hogy a biztos úrtól azt kértem szerdán és azt kérjük, hogy ezekkel a kérdésekkel a bizottság jelentése kiemelten foglalkozzon.
- Abból is, amit ön elmondott, meg ami eddig történt, abból kiderül, hogy Románia már fölszusszant a kisebbségi jogok tekintetében, hiszen ettől nem függ a csatlakozása. Akkor milyen módon érvényesíthetők a magyarság jogai, törekvései?
- Éppen attól, hogy nem ettől fog függni Románia csatlakozása a jelek szerint. Ha a romániai magyarság úgy érzi, hogy ezeket a problémáit és ezeket az igényeket meg kell fogalmazni, akkor igenis vesse fel minden szinten és vesse fel a bizottság is. Mert ebben az esetben van esély arra, hogy a csatlakozást követő monitorizálási folyamatban, amely valószínűleg egy erősebb folyamat lesz, ezekre a problémákra rá lehet kérdezni. Valamilyen módon hatni lehet a mindenkori román kormányra, hogy komolyan vegye és próbáljon reális megoldásokat erre találni, és ne söpörjük szőnyeg alá, vagy ne mondjuk azt, hogy ezek a kérdések belügyet képeznek.
Kossuth Rádió
|
|
|