Newsroom
Friss Hírek
Project
Tervezet
Folklore
Folklór
Genealogy
Genealógia
 
  HAN: News/Event HAL List HAL: Hungary HIR Discussion AHFC Folk Museum (AHM)
   FOLKLÓR

> Bag
> Balladák
> Bodrogköz
> Csángó & Gyímes
> Délalföld
> Domaháza
> Dunántúl
> Felcsík
> Kalotaszeg
> Katona Dalok
> Küküllömente/Szászcsávás
> Marosszék
> Mezőkölpény
> Mezőség
> Mezőség Bonchida
> Mezőség Szék
> Other/Más
> Palóc
> Rábaköz
> Rimóc
> Sárköz
> Somogy
> Szatmár
> Székelyföld
> Szentbenedek
> Szlavonia
> Vajdaszentivány
> VeszpremMegye

Együttesek Honlapjai

   HALists/MAListák

Topics - Témakörök

E-mail Address:
Real name:
go
   Related


   Objectives/Célkitüzések

· Increase exposure of the Hungarian Traditional Culture (HTC);
· Offer "on-line" planning, organizing, & disseminating of HTC events;
· Strengthen & facilitate a world-wide internet HTC community;
· Invite constructive discussions on HTC related topics;
· Promote & advance HTC world-wide.
/magyarul:/
· A Magyar Népi Hagyományok (MNH) ismertetése, leirása;
· A MNH -hoz kötött események tervezése, megszervezése és közzététele megsegítése az interneten;
· A MNH iránt érdeklődők internet közösségének erősítése és fejlesztése;
· A MNH -hoz kötött témák konstruktiv diszkutálása;
· A MNH promótálása világszerte.

2017 Máj 28 (Vasárnap) - Emil, Csanád névnapja Search for: in

Content of this page:
    Easter - Húsvét
    Tojás, barka és bárány – a húsvét szimbólumai

Easter - Húsvét

Young boys from the village of Holloko pour water onto the girls of the village in an Easter tradition in the tiny Hungarian village of Holloko
Young boys from the village of Holloko pour water onto the girls of the village in an Easter tradition in the tiny Hungarian village of Holloko

Young Székely boy in Parajd, Székelyföld (Erdély), goes "sprinkling" - Húsvét Székelyföldön
Young Székely boy in Parajd, Székelyföld (Erdély), goes "sprinkling" - Húsvét Székelyföldön

EASTER IN HUNGARY


The Hungarians call Lent the Great Fast (nagyböjt). Tomorrow is Ash Wednesday, Tomorrow it won't be as it is today, sing and lament the Hungarians. During Lent it was forbidden to eat any meat. Therefore the day before Ash Wednesday is called in Hungarian húshagyó kedd, meaning Meat Abandoning Tuesday.

Centuries ago, on Palm Sunday, it was customary to bless not only branches but also the various flowers of the season. In fact, the flowers are still mentioned in the antiphons after the prayer of blessing. Thus, the name Flower Sunday (Virágvasárnap) is used in Hungary.
Good Friday, the most solemn day of Lent was spent in total fast almost all over the country. By the time Good Friday (nagy-péntek) had arrived the house was clean, the baking completed and the eggs decorated. In some regions however, the eggs were deco-rated only on Good Friday!

Holy Saturday (nagyszombat) was - still is - the day of blessing of the food. In a food basket kalács [babka], smoked ham, red eggs [decorated eggs] and salt, in some places also wine is taken to the church to be blessed. This food will be eaten after the resurrection ceremonies.
Easter is referred to as the Festival of Meat (HÚSVÉT). On this day meat can be eaten again after the long fast (40 days).

In Hungary, egg gifts were given in front of the church by godparents to their godchildren. This custom probably originates from the lovefeast of the early Christians. Hungarian children exchange decorated eggs (hímestojás) as a token of their friendship at Easter. Little girls seal their friendship with a bride's plate. It contains a bottle of wine and a large pretzel, surrounded by deco-rated eggs. A group of girls, usually about eight, accompany the plate. The bride, the recipient girl accepts the gift by taking a few eggs and placing down several of her own, before sending the plate back. Hungarian men often decorate and present eggs themselves - gifts which the girls would treasure for many years.

Easter Monday (Dousing Day, Water Plunge Monday) Locsolkodás is the main reason for which eggs are decorated in Hungary. This day provides for plenty of mischief. Boys surprise the girls by dousing them thor-oughly with buckets or bottles of water all the while reciting a little rhyme: Good day, good day, my lily, I water you to keep you from wither-ing, or Water for your health, water for your home, water for your land, here's water, water! Don't shriek and cry and run away: It's good for you on Dyngus day. Formerly this practice was much rougher, for young men literally dragged girls to ponds, wells or streams at dawn and threw them in. It was expected that the girls accept this all good-naturedly and reward their tormentors with decorated eggs, bread and a glass of brandy/wine - or all three. The dousing was supposed to make of them good future wives with many children.

Hungarian girls, obliged to color twenty or even thirty eggs for a special boyfriend, knew that he might be given many more eggs by several different sweethearts. The lucky recipient would put them all away for several weeks and then get them out again to have another look: the girl whose egg had lost most color was pining for him.

Mostly every village had its own egg-decorating artist (íróaszszony = writing woman), an old woman who had done the work all her life. From her the HÍMESTOJÁS could be obtained by those who were not very skilled.

At Easter we wish one another:
HAPPY EASTER AND MANY RED EGGS!
BOLDOG HÚSVÉTI ÜNNEPEKET ÉS
SOK PIROS TOJÁST!

by Emese Kerkay

 <  home top  /\ 

Tojás, barka és bárány – a húsvét szimbólumai

locsolás
locsolás

Ádám Kata
Húsvétkor ér véget az egykor olyan szigorúan betartott negyvennapos nagyböjt; ekkor emlékezünk meg Jézus Krisztus kínhaláláról, és ünnepeljük a természet tavaszi újjáéledését. A húsvéthoz rengeteg népszokás, szimbólum kötődik, melyek eredete, jelentése mára részben múltba vész. A legáltalánosabb jelkép, a hímes tojás, a gyermekvilágban kap helyet, míg az egykor rituális szerepet betöltő bárány helyett az ünnepet ma a legtöbb ember számára a húsvéti nyúl szimbolizálja.

A húsvéti tojás

A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezi.

Krisztus úgy törte fel feltámadáskor a sziklasírt, miként a kifejlődött madár az őt fogva tartó tojás héját – szól a hasonlat. A tojás piros színe Krisztus kiömlött vérét jelképezi.

Hazánkban már avar kori – tehát honfoglalás előtti – sírban is találtak festett, karcolt díszű tojást. A húsvéti tojásokon látható ívelt, kettős vonalú, a kettős vonalat létraszerűen merőlegesekkel összekötő díszítmény napjainkig ismert a hazánktól északkeletre élő népek körében.

A középkorban a nagyhéten felállított Krisztus-sírba is helyeztek díszített tojást, s ezt a közelmúltig megtették a bukovinai székelyek is. A jobbágyok szolgáltatásai között szerepelt a húsvéti tojásadás kötelezettsége.

A tojásfestés népszokásként elsősorban kelet-Európában maradt fenn a XX. századig. Eredetileg egyszínűek voltak, pirosas színüket növényi festőanyagoktól kapták. Erre szolgált a vöröshagymahéj, a börzsöny, a bíbortetű. Később kialakultak a feliratos tojások. A díszítést viasszal írták a héjra, amit festés után lekapartak. Lehetett a szöveg név, üzenet, esetleg a keresztény jelképek valamelyike.

Magyarországon a festett, díszített tojás ajándékozása elsősorban a húsvéti locsolkodáshoz kapcsolódik. A díszített tojások festésének formái, a minták elrendezése tájegységenként változott. A tojást hosszanti vonalakkal két, majd négy mezőre osztották. A hosszanti vonalak számának növelésével 16 mezős osztás is van, de igen ritkán. Ezt a művészetet rámázásnak nevezik. Az így kialakított, majdnem háromszögletű mezők alkotják a geometrikus vagy virágdíszítés kereteit.

A tojást jóslásra is használták: ha nagypéntek éjjelén feltörték, s egy pohár vízbe csurgatták, a formája megmutatta, milyen lesz a jövő évi termés. Volt, ahol a lányok tojáshéjat tettek a küszöbre húsvét előtti este, hogy megtudják, mi lesz a férjük foglalkozása; ugyanaz , mint az első férfié, aki belép a házba.

Húsvéti barkaág

A tojás mellett a barka a leggyakoribb húsvéti jelkép. A mi éghajlati viszonyaink között a fűzfabarka helyettesíti azokat a pálmaágakat, amelyeket lengetve üdvözölte a nép egykor a Jeruzsálembe bevonuló Jézust. Ennek emlékére szentelik meg a barkát virágvasárnapján.

A megszentelt barkát a hívek otthonukban gondosan megőrzik, például valamelyik kép háta mögé beszúrva. Eresz alá tűzve villámcsapástól őrizte a házat, egyébként különböző betegségek alkalmával is használták, gyógyító erőt tulajdonítva neki.

Bárány és nyúl

A húsvéti jelképek sorában különböző állatokat is találunk. Legősibb a húsvéti bárány. Eredete a Bibliában keresendő.

Az ótestamentumi zsidók az Úr parancsára egyéves hibátlan bárányt áldoztak, s annak vérével bekenték az ajtófélfát, hogy elkerülje őket az Úr haragja.

A húsvéti bárány mint jelkép éppen úgy kapcsolatba hozható azzal, hogy a bárányok tavasszal jönnek a világra, mint azzal a máig közismert vallási tétellel, miszerint Jézus Krisztus áldozati bárányként halt kereszthalált az emberiség megváltásáért. Ezért nevezik őt a mai napig Isten bárányának.

Az a nagy múltú rituális szerep, amit a húsvéti bárány egykor betöltött, mára kevéssé közismert. Hazánkban már nem sok családban fogyasztanak bárányhúsból készült ételt húsvétkor, míg például a húsvéti sonka szinte elmaradhatatlan. Valaha a bárány is a jobbágyok húsvéti szolgáltatásai közé tartozott. Egykori szerepére utal, hogy a XIX. század vidéki konyháiban bárány formájú cserép sütőformák is akadtak.

A húsvéti ajándékhozó nyúl képzete a polgárosult élet egyéb szokásaival együtt német földről honosodott meg hazánkban a múlt század óta. Eredetére kielégítő magyarázatot a német kutatók sem tudnak adni. Egyszerű tévedésre gyanakszanak: eszerint a tojáshozó császármadár, a Haselhuhn nevének lerövidülése volna a nyúl jelentésű Hase, mint a húsvéti nyuszi karrierjének elindítója. De meggondolandó az is, hogy e szaporaságáról híres állat a természet ébredése idején termékenységi szimbólumként is megjelenhetett.

Locsolkodás és egyéb népszokások

A megöntözés pogány és keresztény elemeket, mondanivalót egyaránt tartalmaz. A locsolás kapcsolatban áll az emberiséggel csaknem egyidős termékenységkultusszal, ugyanakkor a vízzel való meghintés utal a keresztség jelére és tartalmára. Valamikor vízbevető, vízbehányó hétfőnek nevezték húsvét hétfőjét, ami utal a locsolás egykori módjára, tudniilik gyakran erőszakkal a kúthoz, vályúhoz hurcolták a lányokat, és vödörszám hordták rájuk a vizet. A szagos vízzel, kölnivel való lcsolás és a locslóversike újabb keletű szokás városon és falun egyaránt.

A húsvéthétfő inkább a világias, s nem a liturgikus jellegű ünneplésnek adott helyt. Ennek volt része valaha az úgynevezett emmausjárás, amelyről magyar emlékeink nemigen maradtak fenn a középkorból, viszont még századunkban is szokásban volt a hazai németek körében; Baranya, Tolna, Veszprém megyében húsvéthétfőn, a nagymise után vagy délután kivonultak a faluszéli borospincékhez, ahol reggelig mulatoztak. A fiatalok a szabadban, az idősebbek a borospincékben tanyáztak le.

Dunántúlról ismeretes a vesszőzés nevű húsvéthétfői szokás, amely azonos értékű a locsolással. Fejér megyében sibának nevezték azt a vesszőből font korbácsot, amellyel a legények megcsapkodták a leányokat, akik szalagot kötöttek a sibára, s még meg is kínálták borral a legényeket. A Felvidéken a suprikálás során a leányok korbácsolták meg a legényeket. Ritkán esik szó róla, de hajdan sok helyütt húsvét keddjén a lányok, asszonyok locsolták meg viszonzásképp a férfiakat.ú

Az Ipoly vidékén már előző este jártak a legények, ez volt az ún. tojáshajtás. Lányos házanként 8-10 tojást szedtek össze. Előre megbeszélt háznál szalonnát kaptak, ott a tojásrántottát elkészítették és megették. A héjat annak a lánynak a háza elé szórták, akire valamilyen oknál fogva haragudtak. Azután indultak el locsolni. Külön jártak locsolni a még legényszámba nem vett fiúk a keresztanyjukhoz és a rokon lányokhoz.

Erdélyben zászlós felvonulást rendeztek. A házigazdával folytatott vőfélyversszerű párbeszédeket jegyeztek fel a hatvanas években is.

Forrás: sulinet.hu, Új Ember, Hungaria.org, legjobblap.hu
http://www2.mno.hu/index.mno?cikk=141193&rvt=90

 <  home top  /\ 


Design & Content © 1993 Hungarian Online Resources - HunOR -, formerly known as UMCP Hungarian American Student Association
Fotóink, írásaink és grafikáink szerzôi jogvédelem alatt állnak © 1993 Amerikai Magyar Szôvetség: Magyar Online Forrás