HAL Lists HIR Discussion Save the Blue Danube Trianon 1956 HAC HHRF Kossuth Lajos 1848-49 Új Kerekasztal
   LOBBY

> December 5, 2004
> Csiksomlyó


   HALists/MAListák

Topics - Témakörök

E-mail Address:
Real name:
go
   Related


2017 November 22 (Szerda) - Cecília névnapja Search for:

 Articles/Cikkek

A MAGYAR LOBBI AKCIÓ LEVELE
9th April, 2011 by Liptak

A Magyar Lobbi munkájának ismertetése az alábbi cimen található:
http://belaliptakpe.com/work-for-hungary/magyar-lobbi/

A Magyar Lobbiba csak ÖNMAGA iratkozhat fel! A feliratkozás az alábbi cimen történik:
http://hungaria.org/hungarian-lobby/user/subscribe.php

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

AKCIÓINK:
1) PAKSI ERŐMŰ
2) ALAPTÖRVÉNY ÉS A DUNA
3) HUNGARIAN HERITAGE MONTH
EGYÉB:
4) KIEGYEZÉSI TERV
5) DIÁKOK TÖRTÉNELMI VETÉLKEDŐJE 56-RÓL
6) MAKKAI ÁDÁM ÉS VÁRDY BÉLA ELISMERÉSEI
7) 2O11 ÁPRILIS 8: NEMZETKÖZI ROMA NAP

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

1) Paksi Erőmű

Tisztelettel kérem a Magyar Lobbi résztvevői közül azokat akik ismernek a Paks-i atomerőműnél dolgozó szakembereket, hogy továbbítsák számukra az alább megadott cimen részleteiben ismertetett tervemet. Ennek a tanulmánynak a megirására egy műszaki magazin kért meg

http://www.prweb.com/releases/2011/4/prweb8287557.htm

azért, hogy levonva a Japán Fukushima tragédia tanulságait, biztonságosabbá tehessük az amerikai BWR reaktorokat. Azért szeretném, hogy ez a tanulmány eljusson Paksra is, mert a paksi erőmű is BWR tipusú és így a tervemben felsorolt változtatások közül több Paksra is érvényes.

http://belaliptakpe.com/blogs/fukushima-and-the-future-of-nuclear-powe...

PS: Különben megjegyzem, hogy a Magyar Lobbi ezen akció levele is azért késett, mert a fenti terven kellett dolgoznom.

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

2) Alaptörvény és a Duna

Fontosnak gondolom, hogy az új alkotmány egyértelműen kimomdja:

„A mindenkori magyar kormányoknak kötelessége az ország területi integritását, beleértve határfolyóinkat, minden eszközzel megvédeni.”

Magyarországnak a bősi fiaskó 1.8 milliárd dollárjába került és annak jövője a mai napig rendezetlen. Elérkezett a „Második Hágai Per” ideje, mely remélhetőleg elhatározna a „Kiegyezési Terv” kivitelezését.

Tisztelettel kérem a Magyar Lobbi résztvevőit, hogy képviselőik és a média tájékoztatásával segitsenek a fenti célok elérésében. A Kiegyezési Tervről alább mellékelek egy rövidebb ismertetést, míg akit a Duna ügyének részletes áttekintése érdekel, megtalálja azt az alábbi címen:

http://belaliptakpe.com/work-for-hungary/mka-magyar-kornyezetvedelmi-a...

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

3) „ Hungarian Heritage Month”

Clevelandi magyarok kezdeményezik egy „ Hungarian Heritage Month” létrehozását és kérték a Magyar Lobbi tanácsát a kivitelezést illetően. Én csak annyit tudok, hogy Amerikában léteznek ilyen hónapok (lengyel, ír, hispanic, zsidó, olasz, stb.), de nem tudom, hogy azokat formálisan az amerikai képviselőház hozta-e létre és anyagilag támogatja-e, vagy csak az illető etnikai szervezetek?

Azt is tudom, hogy ha ehhez valamilyen kongresszusi határozatra van szükség úgy a Congressional Hungarian American Caucus segíthet abban: Co-Presidents: Rep. Dennis Kucinich (D-Ohio) and Rep. Steve LaTourette (R-Ohio), Members: Henry A. Waxman (D-California), Robert Wexler (D-Florida), Lincoln Diaz-Balart (R-Florida), Marcy Kaptur (D-Ohio), Carolyn B. Maloney (D-New York), Donald Manzullo (R-Illinois), Thaddeus McCotter (R-Michigan), and Timothy J. Ryan (D-Ohio).

Kérem a Magyar Lobbi résztvevőit, hogy aki információval rendelkezik vagy tanácsot kiván adni, irjon egyenesen Thomas Zalaynak: zalay@msn.com

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

EGYÉB

4) KIEGYEZÉSI TERV

A KT és a Szlovák Tárgyalások

Dunai vízlépcsők 360 milliárd forintjába ($ 1.8 md) kerültek a magyarságnak anélkül, hogy azokból egy fillérnyi hasznunk lett volna. Bevezetésül tekintsük át, hogy mire is ment el ez az óriási összeg, milyen építmények születtek az érintett Duna-szakaszon:

A Pozsony-Budapest-i Dunaszakasz térképén nyugatról kelet felé haladva, az első építményt Pozsony alatt, Dunacsúnnál (Cunovo) találjuk, abban a kis háromszögletű térségben, melyet a második világháború után csatoltak Szlovákiához. A dunacsúni építmény eredményezte a Duna elterelését (a C-változat beindítását), amit később a Hágai Bíróság törvénytelennek nyilvánított.

Kelet felé haladva, a második vízlépcső Dunakilitinél magyar területen és magyar költségen épült. Ezt az építményt, mely része az 1977-es szerződésnek, a Hágai Bíróság törvényesnek nyilvánította. Ugyan Dunakilitinél eddig még nem zárták el a Duna medrét, attól 1.5 kilométerre keletre, (az 1840-es folyamkilométernél) a Horn-kormány elhelyezett egy fenékgátat azzal a céllal, hogy megemelje a Duna elterelése miatt bekövetkezett alacsony vízszintet. Ennek eredményeként szennyezett állóvíz tölti meg e szakaszon a Duna medrét. A harmadik vízlépcső maga a Gabcikovo-i (Bős-i) erőmű. Bős alatt, a sok emelet magasból lezúduló víz medermélyülést eredményezett, ami ma megnehezíti a hajózást és további vízszint emelést tesz szükségessé Bős és Budapest között. Bőst magát a bíróság törvényesnek nyilvánította, de azt nem, hogy a közös vízből nyert áramot és hajózási díjakat Szlovákia 1992 óta megtartotta magának.

Végül a negyedik vízlépcső, a Budapest feletti Dunakanyarban, Nagymarosnál épült magyar költségen. Ezt az építkezést, majd annak lebontását is, osztrák vállalkozók végezték. A közel 100 milliárd forintos (500 millió dolláros) tartozást Magyarország áramban törleszti egészen 2016-ig.

Miért Kell Egy Kiegyezési Terv?

Sajnos a Duna és a Szigetköz jövőjével kapcsolatos tisztánlátást akadályozza úgy a kérdések összetettsége, mint a vitákban kialakult személyeskedő és demagógiára hajló hangnem. Ennek oka, hogy a vízépítő lobbi vezetőinek is, de néhány radikális környezetvédőnek is inkább célja a másik fél álláspontjának teljes elsöprése, mint a higgadt és tárgyilagos megegyezés.

Egyes radikális környezetvédők nem veszik figyelembe az Európai Unió (EU) hajózási igényeit és a bírósági döntés ellenére is fenntartják a "mindent le kell bontani" álláspontjukat. A másik oldalon, a szlovák nacionalisták támogatta "beton lobbi" sem törődik a hágai döntéssel, azzal, hogy a bíróság egyetlen új építkezést sem javasolt, vagy azzal, hogy Hága a Duna elterelését törvénytelennek nyilvánította, mert ők viszont vízlépcsőkkel kívánják végigépíteni a Dunát, le a Fekete-tengerig.

1994-ig. az Antall kormány politikáját a radikális környezetvédők irányították -ami megnyilvánult az 1977-es szerződés felmondásában- míg most, a Horn kormány alatt, a Julius Binder irányította beton lobbi befolyása érvényesül Magyarországon is. Ez a magyarázata annak, hogy Nemcsók János, a magyar tárgyalódelegáció vezetője olyan újabb vízlépcsők építéséről beszél, melyek Magyarország minden polgárának 50,000 forintjába kerülnének.

A magyar társadalom érzi, hogy egyik végletnek sincs igaza, tudja, hogy a kormány-álláspontok 180 fokos fordulatai nem szolgálják a nemzet érdekeit és sejti azt is, hogy a két véglet között, kell lennie egy igazságos átmeneti megoldásnak. Ezért remélem, hogy akkor, ha sikerül megtörni az "agyonhallgatást", s így a társadalom megismerheti a Kiegyezési Tervet (KT), akkor támogatni is fogja azt.

A Kiegyezési Terv

A KT a Világbíróság döntésével teljes összhangban, felszámolja az összes mederzárat vagy fenékgátat és 100%-ban visszatéríti a Dunát a természetes medrébe (2. ábra). Így, a bíróság által jogerősnek nyilvánított 1977-es szerződésnek megfelelően, a Duna "csapja" Dunakilitinél újra magyar felségterületre kerül.

A KT abból indul ki, hogy a bíróság a jelenlegi állapotot jogellenesnek ítélte és egyben megállapította a C-változat okozta természeti károk létezését, de figyelembe veszi azt is, hogy a bíróság nem kötelezte a magyar felet semmilyen új erőmű építésére.

A KT egy tíz éves, nemzetközileg finanszírozott, olyan helyreállítási programot javasol, melynek első lépése egyrészt az US EPA által kidolgozandó pártatlan környezeti hatástanulmány, másrészt a vízlépcső szolgálta prioritások elfogadása lenne. A prioritások között egyenértékűen szerepelnének az ivóvízkészlet és a természet védelme, illetve az árvízvédelem és a hajózás szempontjai, míg az energiatermelés az előbbieknek alárendelt szempontként vétetne csak figyelembe.

Mint a KT-t ismertető térképen látható, a terv Dunakilitinél mederzár nélkül, Parshall csatornával duzzaszt úgy, hogy a vízszint csak a folyó medrében emelkedik, de tározó tavat nem hoz létre. Ez biztosítja a hajózást úgy a Dunán, mint a bősi oldalcsatornában. A KT 10 éves programjának első lépése a dunacsúni mederzár felszámolása és a dunakiliti-i Parshall-csatorna megépítése.
Ez a lépés a Binder-Nemcsók féle vízgát építési terv költségeinek 5%-ából, 10 milliárd forintból ($50 millió), egy év alatt kivitelezhető.

Az alábbiakban a KT részletesebb ismertetése következik:

KT és a Duna vízszintje

A Duna, a huszadik századig, az Alpokból legörgetett kő és kavics hordalékkal bélelte ki a medrét és pótolta az erózió okozta medermélyülést. (A folyó évi hordalék-szállítása 0.5 millió köbméter.)

A huszadik század sokféleképpen hozzájárult a medermélyüléshez, az ebből következő vízszint-csökkenéshez és a vele járó talajvíz szennyeződéshez is. A medermélyülésben szerepet játszott a bősi vízgát okozta erózió is és az osztrák vízlépcsők hordalék felfogó és medermélyítő hatása is, de a talajvíz szennyeződésének fő forrásai, a tározó tó által elöntött kavics és sóderbányái voltak 1970 óta csak a Pozsony alatti kavicsbányák 50 millió köbméter nyersanyagot (a folyó 100 évi hordalékának megfelelő mennyiséget) termeltek ki. A bányák átvágták azt a 6-8 méter vastag kavicsréteget, melyet itt a Pannon-tenger deltájában, évezredek alatt rakott le a folyó. A Csallóközt és a Szigetközt ma is befedi ez a vastag kavicsréteg.

E réteg, egyrészt mint szűrő védte a talajvíz tisztaságát, másrészt, az azon átszivárgó víz pótolta a 300 méter mélyre kiterjedő hatalmas vízkészletet, mely Európa második legnagyobb vízkincse. Ezt az ivóvíz készletet ma már 100 méteres mélységig beszennyezte a bősi tározó tó.

A KT, a terv kivitelezésének első fázisában mederszűkítéssel (Parshall csatornákkal) emeli meg a folyómederben a vízszintet, majd a második fázisban mederemeléssel tovább növeli azt. A folyó vízszintjével együtt emelkedő talajvízszint biztosítja a parti szűrésű kutak ivóvíz ellátását, helyreállítja az árvidéki természet vízegyensúlyát és biztosítja a kavicsrétegben az öntisztító vízmozgást, ami pár évtized alatt regenerálhatja az eddig bekövetkezett szennyeződést.

Parshall-féle Csatornák

A Parshall csatornára azért van szükség, hogy a folyómederben anélkül emelkedjék a vízszint, hogy a mérgezett iszapot feltartóztató fenékgátakat kellene építeni. Mivel a Parshall csatorna beszűkíti a folyó keresztmetszetét, ezért ahhoz, hogy ugyanannyi víz, ugyanannyi idő alatt átfolyhasson rajta, ahhoz a víznek fel kell gyorsulnia. A gyorsuláshoz energia szükséges, s ezt az energiát a saját vizének feltornyosodásából (helyzeti, potenciális energiájából) nyeri a folyó.

Így pontosan beméretezhető, hogy mondjuk a dunakilitii Parshall csatorna, az 1,000 vagy 1,200 köbméteres vízfolyásnál, a vízszintet a tengerszint feletti 88.8 méteres szinten tartsa a felvízcsatorna bejáratánál. Amikor a vízfolyás ennél kevesebb, a bősi oldalcsatorna állóvizű, amikor több, akkor vagy a bősi oldalcsatorna kapja a felesleget áramtermelésre (és a vízszint megemelkedik 131.1 méterre az üzemvíz csatornában), vagy a dunakilitii duzzasztó engedi le azt természetes medrébe, hogy ennek révén biztosíttassék az árvidéki természet megkövetelte időszakos árasztás.

A Parshall csatorna előnye, hogy nemcsak átengedi a szennyezett iszapot, de magas turbulenciával engedi azt át. Ennek egyik kedvező következménye, hogy csökkenti az ülepedést, míg a másik az, hogy a keletkező "fehér vizes" vízesésben megnövekszik az oxigén felvétel és így, az oxigénnel telített folyóban helyreáll az organikus szennyezést lebontó öntisztítás.

A Parshall csatornának az is előnye, hogy viszonylag keskeny és hogy abból nem lefelé zuhan a víz, (mint történik egy vízlépcsőnél), hanem előre tör.

Ezért a Parshall csatornák eredményezte medermélyülés eleve sokkal kisebb, keskenyebb sávban formálódó és "holland matracok" alkalmazásával teljesen megakadályozható. Így, a vízlépcsőkkel ellentétben, (melyek mindig újabb lépcsők építését teszik szükségessé), a Parshall csatorna végleges megoldást jelent.

A KT tervei szerint a Pozsony-Budapest-i szakaszon sehol sem épülne sem mederzár, sem tározó és a vízszint csak a folyó medrén belül emelkedne. Ennek eredményeként növekszik az árvízbiztonság is, mert az üresen tartott árterek, árvíz idején tárolni tudják a vízfelesleget.

A KT kivitelezésének első fázisában, mederszűkítéssel emelnénk a medren belül a vízszintet, míg a második fázisban (a térséget fedő kavicsréteg kb. 5%-ának, tehát 10 millió köbméternyi nyersanyagnak a felhasználásával), sor kerülne a meder megemelésére is.

KT és a Vízmegosztás

A Duna évi vízhozama 50 és 100 milliárd köbméter között ingadozik, míg a folyó másodpercenkénti átlag vízhozama 2000 köbméter körül van. (Jelenleg ennek 20%-a, tehát csak évi 400 m3/sec -nyi víz jut a Duna medrébe és 40 m3/sec a Mosoni Dunába.) A KT évi átlagban másodpercenként 1000-800 köbméter vizet juttatna a Duna medrébe, s azt ezt meghaladó vízmennyiséget küldené az üzemvízcsatornába, áramfejlesztésre. Így, alacsony vízállás idején, az üzemvízcsatorna, mint állóvizű hajózási oldalcsatorna működne és csak a zsilipelésre és szivárgás pótlására kapna másodpercenként kb. 100 köbméter vizet.

Annak érdekében, hogy Szlovákia a fenti vízmegosztás mellett is elegendő áramot nyerjen, a KT a Bősön termelt összes áramot Szlovákiának adná, míg az esetlegesen Dunakilitinél termelt áram Magyarország tulajdona lenne.
A tengerszint feletti vízszinteket az 1810-es és 1850-es folyami kilométerek között, alacsony vízállás idején, a 6. ábra mutatja. Itt látható, hogy a jelenlegi Duna-meder Dunacsúnnál még 85 méterrel van a tengerszint felett, míg 40 kilométerrel keletre, Szapnál már 20 méterrel lejjebb halad.

A tervezett 2 méteres mederemelést, a Dunakiliti-i Parshall csatorna duzzasztásának hatását és a dunakilitii illetve bősi zsilipek alsó és felső vízszintjeit. A tervek szerint, alacsony vízálláskor a Parshall csatorna Dunakilitinél a vízszintet 88.8 méter körül szabályozná, hogy így a 2.5 méter merülésű hajók egyaránt használhassák a Duna medrét is, és a bősi oldalcsatornát is.

KT és a Hajózás

A dunán már több mint 30 vízlépcső működik. A zsilipelési költségek megnövelték a vizi szállítás árát, míg a zsilipelési idők lelassítják a szállítást. Ennek ellenére szükséges, hogy a magyarországi Dunaszakaszon is eleget tegyünk az EU hajózási elvárásainak. A KT nem csak kielégíti, de meghaladja az EU elvárását, mely az év 243 napjában megköveteli a 2.5 méter merülésű hajók számára a biztonságos áthaladás biztosítását (tehát a kb. 3 méteres vízmélységet egy felül 50, alul 31 méteres szelvényben), úgy az üzemvíz csatornában, mint a Duna természetes medrében.

A Világbank és a Turizmus Szerepe

Jelenleg, a Világbank finanszírozásában folyamatban van a Duna Fekete-tengeri deltájának helyreállítása. Mivel a Szigetköz őrzi Európa egyetlen szárazföldi tengerdeltájának természeti örökségét, ezért valószínű, hogy az itteni helyreállítási munkálatok anyagi terhét is felvállalná a Világbank, ha a kormány folyamodna a támogatásért. Mivel Magyarország Rio de Janeiróban aláírta a nemzetközi biodiverzitási szerződést, így egyrészt ma már köteles is megvédeni a C-változat által veszélyeztetett 400 élőlényfajtát, másrészt pedig valószínűbb is, hogy elnyerné a bank támogatását, ha folyamodna azért.

A pangó vizek felszámolása és a mellékágak újbóli elárasztása nem csak azért szükséges, hogy visszatérjen a búbos hattyú, a kerecsensólyom és a kanalas gém, s hogy a haldokló ligeterdők ölén új életre keljen a tűzliliom és az ősszőlő, de azért is, hogy medfékeztessen a vírusok, baktériumok és mérges algák elszaporodása, és az iszapcsigákban élősködő laposféreg, a rohamosan szaporodó és veszélyes óriás májmétely terjedése.

A KT nagy hangsúlyt helyez arra, hogy az árvidéki természet helyreállítása mellett, a térség lakóinak élete is megjavuljon. E célt szolgálná a térségben, Hainburgtól Szapig tartó, "európai szabad zóna" létrehozása, ami a szabad közlekedés és munkavállalás mellett szolgálná az együvé tartozás tudatának formálását is. A háromnemzeti természetvédelmi park persze egész Európából ide vonzaná a természetrajongó turistákat, míg a kenusoknak vagy tutajosoknak külön vonzóerőt jelentene a dunakilitii Parshall csatorna fehérvízű vízesése.

A KT és a Szlovák Tárgyalások

A magyar-szlovák tárgyalások főcélja nem a kormánydelegációk közötti alku, hanem az érintett társadalmak felvilágosítása és ennek révén egy közmegegyezés kialakítása kell legyen. Abban nincs semmi baj, ha a Binder delegáció nem fogadja el a KT-t és így a bíróságra marad a döntés. Az viszont nagy baj lenne, ha a magyar társadalom közömbössége, a tárgyaló felek pártérdekei és a közelgő választások miatt olyan egyezség születne, amely egyrészt Magyarországot is bűnrészessé tenné Európa egyetlen belföldi tenger-deltája tönkretételébe -s így lerombolná hazánk nemzetközi jóhírét-, másrészt véglegesen elfogadná határfolyónk elterelését, ami így hosszú távon is akadálya maradna a Szlovákiával való megbékélésnek.

Ezért, a magyar-szlovák tárgyalásokról és a KT-ről a következőket tudnunk kell:A Kt kivitelezése esetén Magyarországnak egy fillért sem kell felvállalnia (a Világbíróság által illegálisnak ítélt) dunacsúnyi vízgát költségeiből. Ez önmagában több mint 100 milliárd forint ($ 550 millió) megtakarítást jelent.

Ugyanakkor, a KT kivitelezése esetén Szlovákia köteles Dunakiliti költségeinek felét átvállalni, ami nagymértékben kiegyenlíti a bősi építkezések költségeit. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy 1992 óta, Szlovákia Bősnél megtartotta magának az összes hajózási díjat és a közös vízből termelt évi 1,7 gigawattóra mennyiségű áram utáni bevételt is, úgy világos, hogy nullszaldó helyett Szlovákia van tartozásban.
A fentiekből látható, hogy a KT egy olyan terv, mely összhangban van a Világbíróság döntésével is, és a Riói Szerződéssel is, mely végleges és az igazságnak megfelelő olyan megoldást kínál, melyet a Világbank támogatna, s mely szolgálná az északi szomszédunkkal való megbékélést.

Háttér

Amikor a 80-as évek közepén eljutottak hozzám Szalay Sándor, a Magyar Tudományos Akadémia Interdiszciplináris Bizottsága elnökének a halálos ágyán elsuttogott utolsó szavai: "Ne engedjétek!", akkor határoztam el, hogy felvállalom a Duna védelmét. Azóta dolgozom a fent ismertetett Kiegyezési Terven, melyet ma már ismer Albert Gore, Amerika alelnöke, Stephen Schwebel, hágai főbíró, Michal Kovac, Szlovákia elnöke, s melynek figyelembevételét a napokban javasolta Jeszenszky Géza a magyar kormánydelegáció vezetőjének, Nemcsók Jánosnak. Mielőtt a KT ismertetésére térnék, szeretnék eloszlatni néhány, a személyemet illető (és nem a barátaim által terjesztett) tévhitet:

Nem vagyok a szlovák nép ellensége. Ellenkezőleg, magam is szlovák származású vagyok, tisztelem, szeretem a szorgalmas és vallásos szlovák népet. Nagyon remélem, hogy a szlovák érdekeket teljes mértékben kielégítő KT-vel szolgálni tudom, az ezer éve szimbiózisban élő népeink megbékélését.
Nem vagyok fanatikus környezetvédő: ugyan én szerkesztem az Egyesült Államok Környezetvédelmi Mérnökeinek Kézikönyvét, elsősorban mérnök vagyok, az első diplomám hajómérnöki diploma. Tisztelem a magyar és szlovák vízügyi szakemberek tudását, nem ellenségnek, szövetségeseimnek tartom őket.
Nem érdek vezet abban, amit csinálok, hanem hazám és a természet szeretete. Az elmúlt évek folyamán mindig a magam pénzét költöttem a Duna védelmére és abból soha hasznot nem húztam. E téren a jövőben sem fogadok el, sem fizetett szakértői megbízást, sem politikai kinevezést.

Nem vezetnek politikai célok: Egyetlen pártnak sem vagyok tagja. Kérni szeretném úgy a koalíció, mint az ellenzék pártjait, hogy a Duna ügyét ne rendeljék alá pártérdekeknek, hanem kezeljék úgy, mint a magyarság egészének történelmi jelentőségű sorskérdését.

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

5) DIÁKOK TÖRTÉNELMI VETÉLKEDŐJE 56-RÓL

A Lakiteleki Népfőiskola Alapítvány és az 56-os Történelmi Alapítvány országos történelmi vetélkedőt hirdet az általános iskolák számára. A vetélkedő témája az 1956-os forradalom és szabadságharc Magyarországon.

A versenyre általános iskolák felső tagozatosaiból álló három fős csapatok jelentkezhetnek.

(Kérjük, hogy a jelentkezők válasszanak csapatnevet!) A vetélkedő két fordulóból áll, melyet az országos döntő követ.

Az I. forduló megoldásait a jelentkezési lappal együtt elektronikus úton várjuk az alábbi címre:

56-os Történelmi Alapítvány
6120 Kiskunmajsa, Marispuszta 244.

A feladatok elérhetőek: www.56-osmuzeum.hu
I. forduló beküldési határideje: 2011. április 29. (egyúttal a nevezési határidő is)

A két forduló alapján az első 8 helyezést elérő csapat 2011. május 26-27-én országos döntőn vesz részt a kiskunmajsai '56-os Nemzeti Emlékmúzeumban, hazánk egyetlen '56-os múzeumában. Szállást, étkezést, egyéb tartalmas programokat az 56-os Történelmi Alapítvány biztosítja.

A döntőn a zsűri tagjai:
• Horváth János, az Országgyűlés korelnöke
• Kozma Huba, az 56-os Történelmi Alapítvány elnöke
• Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke

A vetélkedő győztesei között 150 000 Ft értékű könyvnyeremény kerül kiosztásra.

A helyszíni döntő I. helyezettje részt vehet az 56-os Történelmi Alapítvány által szervezett 56-os táborban 2011. nyarán, ahol az ellátást és a programokat az Alapítvány biztosítja.

Nevezési díj csapatonként 2000 Ft (56-os Történelmi Alapítvány, Számlászám: OTP 11732143 - 20058737)

További információ: Juhász Pintér Pál,
Tel.:06/70 341 52 63

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

6) MAKKAI ÁDÁM ÉS A VÁRDY BÉLA ELISMERÉSEI

Életpályája elismeréseként Kossuth Díjat kapott Makkai Ádám, a chicagói University of Illinois nyugalmazott nyelvész professzora, aki mint kiváló műfordító és költő aki évtizedek óta népszerüsíti világszerte a magyar költészetet.

Várdy Béla aki (feleségével Ágnessel együtt írt) két könyvben ismertette a Gulágot (Stalin's Gulag: The Hungarian Expeience és Magyarok a Gulág Rabszolgatáboraiban címekkel), május 17-én, délután 3:00 órakor, a Magyar Tudományos Akadémia székházában tartja székfoglaló előadását: "A Gulág-kutatás helyzete az Egyesült Államokban" címmel, az elöadás nyilvános.

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

7) 2O11 ÁPRILIS 8: NEMZETKÖZI ROMA NAP

Örömmel üdvözöljül a nemzetözi roma nap alkalmából: http://en.wikipedia.org/wiki/International_Romani_Day
a világ egyházi és világi vezetőinek nyilatkozatait, melyekben kérik a világban szétszóródva és még ma is bizonyos fokú kitaszítottságban élő cigányság teljes befogadását és a nyomorból való kiemelését. Népünknek is érdeke és erkölcsi kötelessége elérni, hogy a cigány származárú magyart egyenértékű embernek és magyarnak tartsa ugyanúgy, mint a német, zsidó, tót vagy bármilyen más származásút. Akit érdekelnek ezzel kapcsolatos gondolataim, megtalálja azokat az alábbi cimen:

http://belaliptakpe.com/work-for-hungary/magyar-jovorol/a-ciganysag-in...






 <  home add your comment  >  send  +  print  =  top  /\ 

Design & Content © 1993 Hungarian Online Resources - HunOR -, formerly known as UMCP Hungarian American Student Association
Fotóink, írásaink és grafikáink szerzôi jogvédelem alatt állnak © 1993 Amerikai Magyar Szôvetség: Magyar Online Forrás