HAL Lists HIR Discussion Save the Blue Danube Trianon 1956 HAC HHRF Kossuth Lajos 1848-49 Új Kerekasztal
   LOBBY

> December 5, 2004
> Csiksomlyó


   HALists/MAListák

Topics - Témakörök

E-mail Address:
Real name:
go
   Related


2017 November 21 (Kedd) - Olivér névnapja Search for:

1848 és 1956 ÜZENETEI A MAGYAR LOBBYNAK

Arról szeretnék beszélni, hogy mit is üzennek nékünk most, a 21-ik évszázad kezdetén, 1848 szabadságharcosai? 1848 egyik üzenete az, hogy ne féljünk, mert a félelem rossz tanácsadó! Ne féljünk, mert szabadnak lenni annyit jelent, mint nem félni! Kossuth veressipkásai - kik két világhatalommal vették fel a harcot - vagy utódaik, a tankokkal szembeszálló pesti srácok, nem azért fogtak fegyvert, mert úgy gondolták, hogy jók az esélyeik a gyôzelemre, hanem azért, mert hittek igazukban és mást így mást nem tehettek! Ugyanakkor mit teszünk mi a 21-ik század magyarjai? Mi még a kisebbségbe szakadt honfitársaink önrendelkezési jogát, még a határfolyónkat sem merjük megvédeni vagy visszakövetelni! 1848 bizony azt üzeni nékünk, hogy ne féljünk!

1848 azt is üzeni a 21-ik század magyarjának, hogy szeresse, hogy jobban szeresse a hazáját! Kossuth katonáinak nem lett volna fegyvere, ha a magyar asszonyok nem ajálják fel ékszereiket a haza védelmére. Így volt ez 1956-ban is, amikor halomba gyűlt a papírpénz a pesti utca ôrizetlen írószövetségi gyüjtôládáiban! Ezért, az önzô és anyagias 21-ik században élô magyarságnak, azt is üzeni 1848, hogy áldozzunk többet a közösségért, hogy váljon újra családdá, mindannyiunk családjává a nemzet!

A bátorság és a hazaszeretet mellett 1848 fontos üzenete még az is, hogy fogjunk össze! Kossuth zászlai alatt egymás mellett ott harcoltak a zsidó és a szlovák önkéntesek ezredei is. 1956-ban is egységben állt a nemzet, "aki magyar velünk tart" volt a jelszavunk. Ma viszont mi vagyunk önmagunk legnagyobb ellenségei. Ma elválik egymástól a zsidó és a keresztény magyar, ma egymás ellen fordul a liberális és a konzervatív magyar, ma pártokra és politikai táborokra szakadt a nemzet. Másfél évszázad távolából 1848 bizony azt is üzeni nékünk, hogy keressük azt ami összeköt!

1848-nak egy másik üzenete, hogy egy népnél sem vagyunk alávalóbbak! 1848-ban a világ felnézett a veres sipkás szabadság-hôsökre és 1956-ban is a Pesti Srácért dobogott a világ szíve, mert mindketten példát mutattak áldozatukkal a világnak, mert ôk komolyan gondolták, hogy "fényesebb a láncnál a kard". Ma viszont csak a pénz után fut a magyar és közben csökken a népesség a maradék kis hazában. Ma, egy új magyar népvándorlás küszöbén, azt üzeni nékünk 1848, hogy csak azt becsüli meg a világ, aki önmagát megbecsüli!

1848 azt is üzeni, hogy védjük meg az igazságot és adjuk át azt gyermekeinknek! A márciusi ifjak 12 pontja maga volt a szintiszta igazság. 1956-ban akkor sejtettük, hogy gyôztünk, amikor a Kossuth Rádió bevallotta, hogy "hazudtunk éjjel, hazudtunk nappal, hazudtunk minden hullámhosszon!" Ma viszont olyanokat olvasok az otthoni diákok érrettségi téziseiben, hogy 1956 polgárháború volt, meg olyanokat, hogy Horthy volt Hitler utolsó csatlósa. Bizony elgondolkoztató, hogy vajjon milyen szülôktôl és milyen tanároktól tanul ilyeneket a gyermek? Vajjon elmondta-e valaki ezeknek a gyerekeknek, hogy Horthy 1944 július 2-án tudta meg, hogy Auswitzban magyar embereket gyilkolnak a németek. Erre azonnal Pestre rendelte Koszorús Ferenc páncélosait és július 6- án - miután a magyar páncélosok lezárták a hidakat és fôútvonalakat - 24 órát adott Eichmannak és a vele szövetséges csendôröknek a távozasra, majd július 9-én leállított minden deportálást az egész országból és késôbb megparancsolta Lakatos Géza miniszterelnöknek, hogy kössön különbékét a nyugati hatalmakkal. Mikor ezt a németek megtudták, elfogták Horthy egyetlen még élô gyermekét (a 77 éves öregembernek négy gyermeke közül ekkor már csak egy élt), és annak életével zsarolták meg, hogy adja át a hatalmat Szálasinak, majd mikor ezt megtette, annak ellenére letartóztatták. Hát ilyen utolsó csatlósa volt Horthy Hitlernek! Bizony 1848 azt is üzeni nékünk, hogy adjuk tovább az igazságot gyermekeinknek.

1848 azt is üzeni, hogy az elviekben nem szabad megalkudni. Azt is üzeni, hogy míg a torinói Kossuth nem alkudott, hanem kitartóan küzdött a Dunai Konfederációért, a szomszéd népekkel való megbékélésért, a Közép Európai Egyesült Államokért (mert tudta, hogy a Balkánon csak akkor lehet béke, ha hatalom székel a Kárpát medencében), addig a megalkuvást hirdetô "haza bölcse" a halálraítélt Hapsburg házhoz láncolta a magyar jövôt és ezzel elôkészítette Trianon tragédiáját.

Hasonló megalkuvás történt 1989-ben is, amikor megint egyszer hátat fordítottunk 1956 elveinek, nem rendeztünk nagytakarítást, nem mondtuk fel a kommunisták kölcsöneit, nem indultunk tiszta lappal a demokráciába, hanem jogfolytonosságot vállaltunk a korábbi kommunista hatalommal, átmentettük a korábbi uralkodó osztályt és megengedtük, hogy a hazaárulók a maguk zsebébe privatizálják az országot. 1848 azt üzeni nékünk, hogy elviekben nincs alku! Hogy az elvnek olyannak kell lennie, mint a kônek, mert a történelem rohanó vize minden mást elmos, csak a kô marad!

És végül 1848 azt is üzeni, hogy a nemzet törôdjön az emigrációjával. Rákóczy, Kossuth, 45 és 56 emigrációi közül egyik sem tért haza! Minden forradalmunk ugyanabból a három felvonásból állott: mindegyik a hôsi kiállással kezdôdött. A második felvonás volt az alku, az elveink feladásának felvonása, majd a harmadik felvonásban idegen temetôkben tértek nyugovóra a forradalmainkhoz hűséges legjobbjaink, az emigránsok. Mert magyar emigráció még nem tért haza és itt kint pedig hiába adtuk át gyermekeinknek vagy talán még unokáinknak is az anyanyelvet, hiába védtük, ôriztük Ady, Madách és Arany örökségét, itt kint nint közösség meg nem maradhatunk!

Talán a magyar történelem folyamán most van elôször alkalmunk arra, hogy megváltoztassuk ennek a háromfelvonásos drámának az utolsó felvonasát. Talán ma lehetôség nyílik majd úgy az emigráció másodgenerációjának a hazaköltözésére, mint arra is, hogy az elektrónikus világháló révén együtt építhessük a magyar jövôt. És ha sikerül elérni, hogy a másfél millió amerikai magyar úgy szavazhasson az itteni választáson, mint magyar, akkor ezzel talán befolyásolhatjuk majd az amerikai külpolitika alapelveit is, akkor a magyar emigrációk ezen legutóbbi drámájának harmadik felvonása nem haszontalan és hiábavaló. Akkor mégiscsak hűek lehetünk 1848 ama üzenetéhez, hogy az otthoniakkal együtt építsük a magyar jövôt.

 <  home top  /\ 


Design & Content © 1993 Hungarian Online Resources - HunOR -, formerly known as UMCP Hungarian American Student Association
Fotóink, írásaink és grafikáink szerzôi jogvédelem alatt állnak © 1993 Amerikai Magyar Szôvetség: Magyar Online Forrás