HAL Lists HIR Discussion Save the Blue Danube Trianon 1956 HAC HHRF Kossuth Lajos 1848-49 Új Kerekasztal
   LOBBY

> December 5, 2004
> Csiksomlyó


   HALists/MAListák

Topics - Témakörök

E-mail Address:
Real name:
go
   Related


2017 Szeptember 21 (Csütörtök) - Máté, Mirella névnapja Search for:

Amerikai kékcédulások

Lipták Béla és transzparense
Lipták Béla és transzparense

Horváth János, "a nép képviselője"
Horváth János, "a nép képviselője"

Ki a magyar? A kérdésre az amerikai magyarok egy része újabban úgy válaszol: magyar az, aki Magyarországon szavaz. Mert akinek nincs ehhez joga, függetlenül attól, hogy nem él Magyarországon, azt eltaszította a nemzet. Horváth János képviselő, a Fidesz (Orbán Viktor buzdító levele nyomán) Amerikába delegált kampányembere ezt úgy interpretálja: aki magyar, szavazzon. Függetlenül attól, van-e erre joga. Ha nincs, csináljon. Jelentkezzen be állandóra egy magyarországi címre. Riport az amerikai magyarok körében dúló választási kampányról.

Az Amerikában élő ötvenhatosok egy része, amely az Újvilágban nem vitte valami sokra, ha tehetné, dobtáras géppisztolyt ragadna, hogy megdöntse a Pesten eluralkodó (Nagykörút vonalán belüli) demokráciát. New Yorkban a Second Avenue-n, a hajdani magyar negyed szívében a Starbucks kávéház az öregurak törzshelye. Messziről meg lehet ismerni őket, pont úgy néznek ki, mintha Lajosmizsén jönnének szembe az utcán. „Egyszer még hazamegyünk – mondja egyikük figyelmeztetésre emelt ujjal –, és fegyverrel csinálunk rendet.”

Hogy milyen lenne az a rend, egyértelmű. Természetesen kommunista, nemzeti mázzal leöntve. Az idehányódott kisember ugyanis mást nem nagyon ismer. A sors iróniája, hogy főként azokban az ötvenhatos emigránsokban maradt meg érintetlenül a rákosista mentalitás, akik a befogadó országban nem tudtak asszimilálódni. Ötven éve megállt az óra. Az ötvenes években voltak fiatalok, abban a rendszerben szocializálódtak.

Belső ellenség

1956-ban az a néhány nap nem változtatta meg őket, utána elzárva éltek a külvilágtól. Annyira jól nem beszéltek angolul, hogy az amerikai demokrácia hatott volna rájuk, a magyarországi változásoktól messze voltak, nem is értettek meg belőle semmit. Fegyvert ragadtak a kommunista diktatúra ellen, hogy aztán New Yorkban létrehozzák a szocialista Magyarországot. Jószerivel egymás között éltek, és míg rendületlenül kommunistáztak, ők maguk maradtak azok. Beszédük jobboldali, s a hazai jobboldal retorikája is ezt erősíti bennük. Nem kedvelik a szabad sajtót, a szólásszabadságot, nem ismerik el a demokratikus pártokat, szervezeteikben ott a „belső ellenség”, ürgebőrbe varrt SMS-eket küldözgetnek az árulók.

A nemzetközi helyzet pedig fokozódik. Az 50. évfordulót előkészítő ’56-os Bizottságban nemrég Szilágyi Ákos, a New York-i Polgári Kör vezetője SMS-üzenetet kapott, amelyre gyorsan válaszolni kezdett. Mire Lovas György, a bizottság elnöke rátámadt: titkos jelentéseket küld a bizottságból, méghozzá egy másik ’56-os csoportosulás vezetőjének, Hóka Ernőnek. Szilágyi erre nyílt levélben szólította fel Lovast, kérjen bocsánatot, amúgy pedig mondjon le, mert már szenilis. Morován Zsolt konzult például következetesen Marosánnak szólította az ’56-os Bizottságban. Az is aggasztó a polgári kör vezére szerint, hogy Lovas antiszemitizmust vélelmez, ha őt a többiek Löwynek szólítják, pedig ez a név szerepelt a katonakönyvében. És ezenkívül Rajk is áruló.

Mindettől szenvednek azok az ötvenhatosok is, akik lépést tartottak az idővel. A végeredmény mégis az, hogy amit a helyi emigránsok tesznek, annak nagy része utazás a múltba. Úgy is néz ki minden. A bezárt magyar étterem olyan, mint Celldömölkön a vasúti resti 1962-ben. Éppolyan durva a kiszolgálás, koszos a vécé. Koltai Róbert önálló estjén nincs egy rendes mikrofon, amit a művész kezébe nyomjanak.

Ennek ismerete nélkül érthetetlen, miért akarnának épp az ötvenhatosok a kommunisták kékcédulás választását idéző magyarországi voksolást szervezni. A törvény azt írja elő, hogy külföldön is szavazhatnak azok, akik magyar állampolgárok, bejelentett magyarországi címük van, és életvitelszerűen Magyarországon élnek. Ez az utóbbi nehezen értelmezhető kategória. Sokan azt hiszik, hogy elegendő fiktív módon bejelentkezni Magyarországon, és máris szavazhatnak. Hogy ez törvényes, leginkább Orbán Viktor levele erősítette bennük, aki fél Amerikát felszólította: szavazzon Magyarországon a Fideszre.


Lipták Béla és transzparense
S aki még Lipták Béla professzor internetes körlevelei után sem volt biztos abban, mit kell tennie, elmehetett Horváth János fideszes képviselő „előadói körútjára” (New York, New Brunswick, Washington, Toronto, Los Angeles), amelyet úgy hirdetnek, hogy „azon mindenki tájékoztatást kaphat a választás módjáról”.

New Brunswickban, ahol mintegy húszezer magyar él, 28 érdeklődő jelent meg a református templom alagsorában. Először azt lehetett hinni, hogy Horváth képviselő kilépett a Fideszből, mert – mint mondta – nem fideszesként, hanem „a nép képviselőjeként” kampányol.

Aztán kiderült, nincs itt ellentmondás. A Fidesz ugyanis a nép. Horváth János őseredetileg ’45-ös kisgazda, akit már az akkori parlamentbe is beválasztottak. Mint elmondta, népünk tájékozatlan és műveletlen történelmét illetően, amit ő helyben próbált pótolni. Még egy óra múltán is a ’45-ös kisgazdáknál tartottunk. Kenyéradó gazdái hajukat tépték volna, ha e kortesbeszédet hallják. Orbán neve például el sem hangzott, Truman elnököt viszont jól megismertük. Valamiképpen Voltaire is előkerült a sutból, és a csendes, de ütemes kisgazdahorkolás mellett két óra múlva felhangzott a lényeg: „Jobb eredmény születik, ha többen szavaznak.”

Majd a hátralevő időben négyszer elismételte az üzenetet, amivel átküldték: törvényesen lehet a magyar állampolgárnak otthoni lakcíme is. Van, akinek már van is, van, aki korábban eszmélt, és van, aki holnap dönti el. Nincs különbség. Törvényes, ha valaki ezt megteszi, még időben van ahhoz, hogy szavazzon. Felvetésünkre, hogy az Országos Választási Bizottság (OVB) szerint ez választási csalás, Horváth János megnyugtatta a publikumot: „Nem az.”

A hozzászólók szerint az ötvenhatosok tették a legtöbbet a nemzetért, nekik van legtöbb joguk szavazni. Hogy nem az ország lakosai, az Horváth szerint „nemzetietlen felvetés”, mert több szavazat bölcsebb döntést eredményez.

Hallgatag többség

A fenti kisgazdalogika apropóján megkérdeztük Horváth képviselőt: miként vélekedik arról, hogy szeretett kisgazdapártját a Fidesz úgy szalámizta le, hogy a kommunisták ipari tanulók voltak ahhoz képest, és hogyan érzi magát, miután a kisgazdapártot szétverő Fidesz őt bokrétaként tűzi a kalpagjára? Nehéz helyzetbe került a képviselő úr, mert nem hazudós ember. Mondott valamit, nem lehetett érteni, de az est végén négyszemközt bevallotta: lelkifurdalása van a kisgazdák sorsa miatt. (Lehet is.)

A kampányest azzal zárult, hogy a Perth Amboy-i református lelkész végre világosan elmondta, miként lehet Magyarországon szavazni, merthogy Horváth János magyarországi képviselőnek fogalma sem volt róla. S azt, hogy ők, magyar lelkészek nem az emigránsokat, hanem az Amerikában tanuló és dolgozó magyarországiakat buzdítják majd szavazásra. Azok döntsenek Magyarországról, akik ott is élnek.

Személyében nyilatkozik meg az amerikai magyarság hallgatag többsége, amelyet elnyom a radikális kisebbség. Ők nem akarnak feltétlenül szavazni. De hazájuknak sok sikert kívánnak

 <  home top  /\ 


Design & Content © 1993 Hungarian Online Resources - HunOR -, formerly known as UMCP Hungarian American Student Association
Fotóink, írásaink és grafikáink szerzôi jogvédelem alatt állnak © 1993 Amerikai Magyar Szôvetség: Magyar Online Forrás