|
|
| 2013 Máj 23 (Csütörtök) |
Dezső névnapja |
| HIR |
Hungarian Information Resources - Magyar Informació Forrás
|
|
Welcome Guest, please Login here. Only registered users can post messages.
Please register here.
Comments & contributions to improve its content most welcomed |
Please Login to post new messages.
 |
|
A MAGYAR LOBBI MŰKÖDÉSE
A Magyar Lobbi többezres cimlistájának karbantartása hatalmas munka. Annak elérése, hogy a Hungarian Lobby (HL) heti akció levelét csak azok kapják akik igénylik is azt lehetetlen, ha bárki bárkit felirathat a listára. Ugyanakkor a "kéretlen levelek" (spam) kiküldésével a szolgáltató (server) hitelét tönkre lehet tenni. A fenti okokból:
1) Az HL-re mindenki csak önmagát irathatja fel, s ha cime megváltozik azt is önmagának kell bejelenteni a következő cimen: http://lists.hungaria.org/mailman/listinfo/lobby
2) Amennyiben az Ön számitógépét túlterheli az HL levél, vagy ha az Ön számitógépe nem képes ékezetes szöveget olvasni, de szeretne hozzájutni heti akció levelünkhöz, úgy nyissa ki honlapunkat és ott minden levelünket elolvashatja. Ha Ön feliratkozott tagja a magyar lobbinak, ugy az alábbi cimen olvashatja akci= leveleinket:
http://lists.hungaria.org/mailman/private/lobby/
Ha Ön az HL-nek nem résztvevője, de egyes alkalmakon el kivánja olvasni akciólevelünket, úgy az alábbi cimen olvashatja azt: http://hungaria.org/hal/lobby
3) Végül megjegyzem, hogy a Magyar Lobbi célja a magyarság érdekeinek közös fellépéssel való szolgálata. Ezt a célt, ezt a "hangerősitő" szerepet csak akkor tudjuk betölteni, ha Ön nem csak elolvassa levelünket, de alá is irja és FEL IS ADJA(!) azokat, melyekkel egyetért. Célunk NEM a szórakoztatás, hanem a szlgálat! Ezért kérjük, hogy azok iratkozzanak fel, akik e szolgálatban részt kivánnak venni.
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
TARTALOM:
E HETI AKCIÓINK
1a) LEVÉL MARKÓ BÉLÁNAK
1b) LEVELEK A NEW YORK TIMESNEK
HÁTTÉRANYAG
2) 5O. ÉVFORDULÓ
2a) KONFERENCIA A BARD FÖISKOLÁN
2a-1) GÖNCZ KINGA KÜLÜGYMINISZTER LEVELE
2a-2) SAJTÓVISSZHANG
2a-3) BARD LEVELEK
2a-4) NEW YORK TIMES CIKK
2b) ÁRPÁDSÁVOS ZÁSZLÓ
2c) A SOVINIZMUS ÉS A HAZASZERETET KÖZTI
KÜLÖNBSÉG
2d) BITÓ LÁSZLÓ ÉS KERÉNYI TAMÁS PÉLDÁI
2e) A 16 PONT EREDETI SZÖVEGE
3) KISEBBSÉGEINK
3a) BÓLYAI EGYETEM
3b) RMDSZ TÖKÉS LÁSZLÓ EU KÉPVISELÖSÉGE ELLEN!
4) KÖRNYEZETVÉDELEM
4a) VERESPATAK RÉGÉSZETI KINCSEI
4b) TALÁN GYÖZTÜNK VERESPATAKON?
5) EGYÉB
5a) HELYÉRE TENNI A "GULÁG ANNA FRANKJAINAK"
MULTJÁT
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
HETI AKLCIÓNK
1a) LEVÉL MARKÓ BÉLÁNAK
(E levél hátteréröl részletesen olvashat e levél 3b) bekezdésében)
Markó Béla, Az RMDSZ elnöke
Szövetségi Elnöki Hivatal
Bukarest, 024015 Str. Avram Iancu nr. 8,
II. kerület PO BOX 34-26
ROMANIA
TO: elhivbuk@rmdsz.rdsnet.ro
CC: Ferenc.Gyurcsany@meh.hu, titkarsag.kabinet@kum.hu, elhivmsv@rmdsz.ro, takacs@rmdsz.ro, office@rmdsz.ro, terfoo@rmdsz.ro, onkfoo@rmdsz.ro, kormfoo@rmdsz.ro, office@onkormanyzat.ro, gazdfoo@rmdsz.ro, oktfoo@rmdsz.ro, muvfoo@rmdsz.ro, szorvany@rmdsz.ro, ififoo@rmdsz.ro, gazdig@rmdsz.ro, info@rmdsz.ro
Tisztelt Elnök Úr!
Arról értesültem, hogy az európai paramenti választásokon az RMDSZ a független jelöltként induló Tökés László püspök úr jelöltetése ellen dolgozik. Olyan hirek is érkeztek hozzánk, hogy Kolozs megyében anyagi nyomást és megfélemlitést alkalmaznak az RMDSZ munkatársai. Úgy értesültem, azzal zsarolják a szavazókat, hogy a magyar állam által biztositott huszezer forintos oktatási támogatást csak akkor kapják meg, ha aláirják az RMDSZ jelölölistáját.
Tudtommal ez az állitás hamis, ilyen kikötést a magyar állam nyilvánosságra NEM hozott. Ugyanakkor, nyugaton Tökés László püspök úr a legismertebb és legnagyobb tekintélyü erdélyi magyar és ezért Ö lenne Erdély legeredményesebb EU képviselöje. Azt is tudom, hogy mandátumának lejártáig a Püspök Úr megválna lelkészi szolgálatától, tehát ilyen konfliktus sem létezik.
A fenti okokból tisztelettel kérem, hogy Elnök Úr nyilvánosan itélje el az RMDSZ azon munkatársainak igyekezetét, akik akadályozni igyekszenek a Tökés Lászlót jelölö aláirások gyüjtését. E levél másolatán keresztül megkérem a magyar állam illetékes képviselöit arra, hogy a magyar állam által biztositott huszezer forintos oktatási támogatást ne kössék a fent emlitett feltételhez és hozzák az erdélyi magyarság tudomására, hogy ilyen kikötés nem létezik.
Tisztelettel,
AZ ÖN NEVE ÉS CIME
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
1b) LEVELEK A NEW YORK TIMESNEK
A megszokottnál egy kicsit korábban küldöm ki a Magyar Lobbi heti akció-levelét azért, mert a New York Times cikket közölt rólunk és a lap azok közül a levelek közül választja ki a leközlendöket, melyek a cikk megjelenéstöl számitott 48 órán belül érkeznek. A megjelent cikket Ön a 2a-4)-es bekezdésben olvashatja, s ha irni kiván, levelét a letters@nytimes.com cimre küldheti el, "To The Editor, megszólitással 12O-15O szó terjedelemben.
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
HÁTTÉRANYAG
2) 5O. ÉVFORDULÓ
2a) KONFERENCIA A BARD FÖISKOLÁN
2a-1) GÖNCZ KINGA KÜLÜGYMINISZTER LEVELE
Tisztelt Lipták Úr!
Köszönöm levelét, amelyben arról tájékoztat, hogy a Bard College-ban rangos konferenciát rendeznek az 1956-os forradalom emlékére. Nagy örömmel olvastam és fontos eredménynek tartom, hogy a New York Times is hirt ad a rendezvényröl. Köszönöm áldozatos munkájukat, amelynek eredményeként az amerikai magyarság a forradalomra és höseire való megemlékezés mellett igyekszik az új haza, az Egyesült Államok közvéleménye számára is megvilágitani történelmünk egyik legfontosabb eseményét.
Örömmel értesültem arról, hogy a konferenciára számos magyarországi közéleti személyiség és Simonyi András nagykövet is meghivást kapott. Biztos vagyok benne, hogy e fontos rendezvény újabb lehetöséget ad 1956 történelmet formáló emlékének méltó felidézésére.
Nagyon köszönöm kedves meghivását, de a jelzett idöpontban egyéb elfoglaltságaim nem teszik lehetövé, hogy az Egyesült Államokba utazzak. Sok sikert kivánok a közelgö konferenciához és a magyar ügyek érdekében kifejtett tevékenységükhöz.
Budapest, 2OO7. február 14
Üdvözlettel, Dr. Göncz Kinga
xxxxxxxxxxxxxxxxxx
2007 Február 19
Dr. Göncz Kinga
A Magyar köztársaság Külügyminisztere
Budapest II, Bem Rakpart 47
H. 7394 Budapest 62, Pf. 423
HUNGARY
TO: titkarsag.7ter@kum.hu
Tisztelt Külügyminiszter Asszony!
Köszönöm mai fax levelét és azt is amit tett a bardi légkör méltóságának megörzéséért.
A konferencia 56-hoz méltó légkörben zajlott, azt hangsúlyoztuk ami összeköt, amiben egyetértünk. (Egy kivétel volt, Végh István, - aki politizált volna - de hál’Istennek senki nem méltatta válaszra, ezért nem alakult ki vita.) A külképviselet jelenlévő fiatal tagjai is megértették és segitették igyekezetünket, azt hogy megőrizzük a 56 méltóságának légkörét.
Ezért az amerikai sajtóban megjelent cikkek és rádió jelentések mind azt hangsúlyozták, hogy a mi eszméinknek köszönheti a világ a vörös kolóniális birodalom összeomlását és hogy a 16 Pont követelései elöbb-utóbb megvalósulnak majd. Persze arról is irtak (a New York Times riportja Joe Berger tollából szerdán jelent meg), hogy az Egyesült Államok mit kapott ettől a 323 diáktól, -kik közül vagy száz doktorátust szerzett - és arról is, hogy Amerika népe azzal pótolhatja apáinak akkori tétlenségét, hogy most kiáll - és az EU alkotmányba segit felvenni- elszakitott nemzettársaink jogát az autonómiához.
Különös hálával tartozunk Leon Botstein elnöknek (ha van ideje irni neki pár sor köszönetet, megérdemli) és különösképen a Kellner, Bitó, Kerényi és Novák családoknak.
Kézcsókkal és őszinte tisztelettel, Lipták Béla
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
2a-2) SATÓ ÉS RÁDIÓ VISSZHANG
Attached are two articles (Ulster Almanac and Poughkeepsie Journal) that appeared on Thursday and Saturday respectively. The interview with Julia Taylor of WAMC Northeast Public Radio should air today (or perhaps tomorrow) on the news (www.wamc.org or 90.9). As we receive other articles and information, I will forward them to you.
(The articles are also posted for download on the website: http://hungary56.bard.edu in the archive section.
An Mp3 file of the WAMC Roundtable interview is available at: http://www.publicbroadcasting.net/wamc/news.newsmain?action=article&AR....
The news report on WAMC should be archived under the section:
http://www.publicbroadcasting.net/wamc/news.newsmain?action=section&SE...)
Thank you again for everything, it was a deep pleasure and honor to meet all of you.
The WAMC interview with Julia Taylor that was broadcast yesterday:
http://www.publicbroadcasting.net/wamc/news.newsmain?action=article&AR...
Best, Emily Marika Darrow
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
2a-3) BARD LEVELEK
Bela,
thank you for your compliment on our "magyar" soul & on praising our discourse at the conference to Dr.Goencz.Prior to reading your memo,I commented also on our "very harmonious get together" etc. to Tom B,as shown.Finally,I invite you & all to join in some "magyar no'ta'k" at the next reunion.Just like Kata & I have started on the bus to the concert.Remember?
Zoli
From: z-kerekes
To: Judith/Tom Bartha
Sent: Tuesday, February 20, 2007 12:51 AM
Subject: Re: A Call to Action
Tom,
nice letter, fine writing,& timely response.You covered all the things I can think of,but one, that I would like to add.
It was a very harmonious get together.Probably,because we have shared a respect for our accomplishments and had kept friendship & memories above politics. There was no "who shut whom" as Laszlo planned & no divisive issues. Lets think about doing it again, here or in old country while we can.
Zoli
xxxxxxxxxxx
Nyikos Katit, "ha nem lenne, ki kéne találni!", ölel, Béla
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
2a-4) NEW YORK TIMES CIKK
A Reunion of Refugees, Class of ’57
Suzanne DeChillo/The New York Times
Laszlo Bito, right, organized a reunion of Hungarians who spent eight weeks at Bard College half a century ago after fleeing their country during the revolt against the Soviet Union.
By JOSEPH BERGER
joeberg@nytimes.com
Published: February 21, 2007
ANNANDALE-ON-HUDSON, N.Y.
The United States is still reaping the benefits of the 1956-57 session, which the refugees ended with a torchlight parade.
They were refugees of a failed uprising, most of them arriving penniless and alone, baffled by the language, knowing that returning home could mean jail or death.
But for eight weeks in the winter of 1956-57, roughly 300 Hungarians fleeing the Soviet tanks that crushed their startling revolt found a life raft in a small college 90 miles north of New York City.
Even if they could scarcely stop chatting in Hungarian, they learned enough English to manage the road ahead. Young men and women who served time in labor camps for being “class enemies” learned some of the peculiarities of a new country where police need not always be feared or bribed. They learned of scholarships that vaulted them to schools like Princeton and M.I.T. And, it’s worth noting, two refugees married each other.
Those eight weeks at Bard College so many years ago generated dividends that the United States is still collecting. Out of that passel of adrift newcomers emerged doctors, engineers, and scientists, including two leaders in the treatment of eye disease, Laszlo Bito and Frank Holly; a third, Sandor Holly, who developed an early laser; and a fourth, Charles Legendy, whose theories contributed to plasma generation used in making computer chips.
Over the weekend, when 30 of these onetime rebels got together here for a 50th anniversary reunion, bear-hugging onetime classmates, visiting dormitories where they had roomed, reminiscing about that strange interlude with a tart Mitteleuropean humor, there was also talk of some lessons that the United States needs to remind itself of in a post-9/11 world.
At a time when too many immigrant scholars are greeted with suspicion and often discouraged, the former refugees found it worth remembering that opening America’s unmatched university classrooms harnesses the zeal and quicksilver intelligence of the world’s best minds, and that a proper balance with security must be struck. “One reason we organized this is to show that not all immigrants are a burden to the United States and not all immigrants are to be feared,” said Mr. Bito.
After declining for several years, the numbers of foreign students enrolled in higher education last year rebounded to 565,000, the levels of the 2001-2 school year. America, it seems, is more dependent than ever on immigrants for its scientific skills. With Wall Street exerting an ever greater pull, one of every four doctors is foreign-born and half of all patents are issued to foreigners, according to Allan E. Goodman, president of the Institute of International Education.
Still there are repeated cases of professors and students who are humiliated or deterred by the visa gantlet. True, the United States happily gave more than 30,000 Hungarians sanctuary because they viewed them as freedom fighters in the same anti-Communist cause that was consuming this nation at the time. Today, many of the scholars and students challenged are from Middle Eastern countries, and some college officials question whether all are genuine security threats.
Leon Botstein, Bard’s president and the son of Nazi-era refugees, told how a lengthy visa processing prevented his school from gaining entry this semester for Youssef Yacoubi, a scholar in Arabic literature and British citizen of Moroccan descent, even though he taught at Bard in the fall.
Joanne Moore, a spokeswoman for the State Department, said, “We generally don’t talk about individual cases because of the issue of privacy.”
Mr. Botstein argued that rather than seeking to keep people out, the nation can use colleges to nurture habits of academic freedom, open argument and unbridled research that students can take back to their closed countries.
“This reunion is a reminder of how important it is for the American university to be responsive and open to students coming from abroad and seeking asylum,” he said.
Americans are obviously ambivalent. Last year the Bush administration pledged to continue reducing visa restrictions imposed after the Sept. 11 attacks, in response to complaints from universities about the first drop in the number of foreign students in the United States in more than three decades.
These days, in sharp contrast with cases where bureaucrats seem ready to bar the door, stand programs like one run by the Institute of International Education, with financing by the State Department, which provides fellowships for eight Iranians to study here while teaching Farsi. “When they go back to Iran they will have an image of Americans which is totally different than what Iranians are getting on their television,” said Margot Steinberg, the institute’s chief development officer.
Bard’s treatment of the Hungarians a half-century ago was in this vein, offering what Victor Johnson, a public policy official at the Association of International Educators, said was “a sense that welcoming these people said something important about our country.”
Bard stepped forward because it had a language professor, William Frauenfelder, who was a Swiss émigré. Bard had free dormitories because students spent winter breaks in field study, and it had language-drill laboratories. The Eisenhower administration, perhaps feeling guilty that it had encouraged the revolt but never intervened, arranged financing and there were contributions by the Ford Foundation. St. Michael’s College in Vermont and several other schools had smaller programs.
“We didn’t know whether we were coming or going,” said Esther Jankovics, whose ailing father and her mother remained in Hungary. “The whole idea of leaving the folks behind and starting a new life was very threatening and very anxiety-producing. With 100 percent honesty, Bard was a major emotional support.”
Ms. Jankovics, a career librarian, remembers how quickly the Hungarians picked up the American creed that “if you work hard you can do anything.” Sandor Holly, though, ended up concluding that “here everybody is a salesman — you have to sell your ideas; it’s not enough just to come up with a good idea.”
Bard also tried to acclimate the refugees to American culture and history. Mr. Bito, who when the uprising began on Oct. 23, 1956, was working in what he called the Dante’s Inferno of a forced-labor coal mine, remembers being shown films like “Citizen Kane” at Bard and hearing lectures by Eleanor Roosevelt and Roy Wilkins.
“We found out there were still lynchings in the South,” he said. “We couldn’t believe it. We had thought it was all Communist propaganda.”
Mr. Bito, a slender, bearded man with a well-earned sense of life’s absurdities, became a professor of ocular physiology at Columbia and helped develop the glaucoma drug Xalatan. Now living mostly in Budapest, he writes novels.
The Hungarians were celebrities of a sort — Time magazine had just featured the Hungarian freedom fighter as its Man of the Year — so neighbors in Rhinebeck and Red Hook invited them to dinner. They met Gov. W. Averell Harriman and rattled him by lifting him on their shoulders.
HE was surprised,” said Bela Liptak. “It was not proper Anglo-Saxon behavior.” Mr. Liptak, a tall, elegant man of 70, was a leader among the student revolutionaries and went on to become an automation expert. He remembered other grace notes that eased his alienation. “A package was left at the door of my room, with brand-new clothing, clean and my size, and no note of any kind,” recalled Mr. Liptak. “I never found out who sent it.”
He organized a Hungarian student association and arranged scholarships for 1,200 refugees. Bard was where he met his wife, Martha, now a ceramics artist, after she threw away a job as a cleaning lady and borrowed $10 to take a train upstate.
The Hungarians are not Pollyannaish about how America treated them. They arrived, after all, when McCarthy era paranoia had not yet died out. Karl Verebey, naďvely put down on his Bard application that he had been a member of a Communist youth group. He was monitored by the F.B.I. for the next 10 years. Still, he went on to become New York’s chief toxicologist during the Dinkins administration.
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
2b) ÁRPÁDSÁVOS ZÁSZLÓ
Tisztelt Lipták Béla Úr!
Árpád-házi zászlóként elsősorban a Képes Krónika nyomán szokás a zászlót emlegetni. A Képes Krónikában látható a nyolc egyenlő sávból álló zászló, mely pirossal kezdődik, s fehérrel végződik.
Esetleg fordítva: fehérrel kezdődik, s pirossal végződik. Léteznek rontott változatai is - pl. Rákóczinak a Nemzeti Múzeumban látható zászlaja, mely az alsó fehér sávot mellőzi, de az évszázadok alatt kialakult forma a nyolc sáv - lásd a címerben!
A nácik által használt zászló - s ebben manapság is következetesek kilenc sávból áll. Pirossal kezdődik, s azzal is végződik.
Eredetét tekintve azonos a szovjet, illetve német náci vörös zászlóval. Az eredeti magyar nemzetiszocialista párt ráadásul a német horogkeresztet alkalmazta vörös zászlaján, később zöld horogkeresztet, de ezt az akkori magyar állam - mint más állam jelképének jogosulatlan használatát -
betiltotta. Ezt követően a szimbólumokat illetően két jelentősebb irányzat alakult - a sarlóskeresztes és a nyilaskeresztes. A zöld nyilaskereszt vörös alapon volt a nyilasok zászlaja. Később alakult át úgy, hogy az 1/3-nyi hossz mellé került a 2/3-nyi kilencszer sávozott zászló -
mely heraldikailag vörös zászló négy fehér sávval (pólyával). Adatok és képek:
http://www.crwflags.com/fotw/flags/hu}nyi.html
Eredeti nyilas zászló:
http://www.crwflags.com/fotw/images/h/hu}1944a.gif
Az "Árpád-sávos" nyilas zászló: http://www.crwflags.com/fotw/images/h/hu}1944d.gif
A fenti kettőről nagyon sok kép található történelmi (pl. az Országos Széchényi Könyvtár könyvoldalain) és hungarista oldalakon (ez utóbbiakat nem reklámozom, aki akarja úgy is
villámgyorsan odaguglizhat.
A http://www.crwflags.com/fotw/images/h/hu}1944e.gif képen látható zászlóról, ami alapja a neonácik mai zászlajának, nem láttam még korabeli képet.
Fontosnak tartom, hogy az egyik legrégebbi - s a Képes Korona szerint az ősiséget, a szabadságot jelképező - történelmi emlékünket ne keverjék össze aljas és ordas eszmék vörös rongyaival.
Köszönöm
Molnár István
Pápa
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
2c) A SOVINIZMUS ÉS A HAZASZERETET KÖZÖTTI KÜLÖNBSÉG
Az "árpádsávos zászló" kapcsán irom e sorokat, mert úgy érzem, hogy a PR propaganda és kód-szavak korában, helyes ha tisztázzuk a fogalmakat.
A PATRIOTIZMUS vagy hazaszeretet a szeretetnek egy formája, lojalitás, ragaszkodás kulturális gyökereinkhez, nyelvünkhöz, tradicióinkhoz, öseink örökségéhez. A szellemi haza szeretete senki ellen nem irányul, senkit nem veszélyeztet. Egy egészséges lelkü országban a hazaszeretet szimbólumait, és igy a nemzet zászlaját is (a 16 Pont megfogalmazásakor mi a Kossuth cimerest tekintettük annak) vagy a kokárdát is mindenki tiszteli, nemzeti ünnepein civil, rendőr vagy katona egyaránt viseli.
A hazaszeretö ember tiszteli a másik embernek hazája, népe iránti szeretetét, megérti és elfogadja hogy ö is ragaszkodik a maga templomaihoz és iskoláihoz, népdalaihoz, nyelvéhez és ösi szokásaihoz. A hazaszeretö ember természetesnek tartja a kölcsönösséget, természetesnek tartja, hogy meg kell adnia a másoknak azt amit magának megkövetel. A hazaszeretö ember megveti azt aki érdekeitöl, környezetétol függöen cserélgeti lojalitásait és becsüli azt aki gyüjti a lojalitásokat, aki Petöfi vagy Damjanich módjára úgy képes magyarrá is válni, hogy közben büszke marad gyökereire, aki egyszerre tud büszke lenni mondjuk arra is, hogy magyar és arra is, hogy cipszer, zsidó, román, palóc, cigány, sváb vagy mint én tót ősei voltak.
A SOVINIZMUS vagy nacionalizmus a gyülöletnek, a felsöbbrendüségi tudatnak, a másik ember megvetésének, a magam jobbnak tartásának a lelkülete. Olyan messze áll a patriotizmustól, mint a szeretet a gyülölettöl. A soviniszta ember nem hisz a kölcsönösségben. O magát magasabbrendünek, választottnak, olyannak tartja akinek nem kell úgy bánnia másokkal, mint ahogy elvárja, hogy mások vele bánjanak. A nacionalista vagy soviniszta a maga magasabbrebdüségét, kiválasztottságát legtöbbször származására alapozza, tehát valami olyasmire amihez hozzá nem járult, érdekében semmit nem tett! Mégis úgy gondolja, hogy oseinek milyensége feljogositja, hogy megvesse, megalázza, megfélemlitse a másik embert csak azért, mert annak szülei más faj, vallás, osztály gyermekei. A magukat magasabbrendünek, kiválasztottnak gondoló emberek valójában fajgyülölök. Ök nem fogadják el, hogy az ember csak a saját tetteiért, a saját életéért felelös, hogy egy embert a maga tettei minösitik, hogy a Szálasiak és Rákosiak egyaránt szemét, az Angyal Pisták és Bibó Istvánok egyaránt kiváló emberek, s nem számit, hogy öseik kik voltak!
Sajnos ezt még nem értik sem a 9 sávos Náci rongyot (a Kossuth cimeres zászlónk vagy a Képes Krónika 8 sávos Árpádházi zászlaja helyett) lengetö huligánjaink, sem a nemzeti ünnepünkön kokárda helyett simaszkot viselö és pufajkásmódra viselkedö rendöreink. A mi dolgunk az, hogy ezt megértessük velük! Megértessük velük, hogy március 15 vagy október 23 nem a politikai pártoké! Nemzeti ünnepeink mindannyiunké és azok nem kampány-alkalmak! Azok méltóságát megsérteni bün!
Az állam dolga az lenne, hogy március 15-én ne emeljen vasfüggünyt az ország népe és az ország háza közé, hogy ezt a szörnyüséget ne március 3ö.-án, hanem azonnal lebontsa. A mi dolgunk pedig az, hogy március 15.-én, amikor majd remélem, hogy Csoóri Sándort, Tökés Lászlót, Rácz Sándort vagy Duray Miklóst hallgatja a magyarság, akkor vegyük ki a tudatlan huligánok kezéböl a 9-sávos náci rongyokat és ne mint nagyidai cigányok viselkedjünk, hanem úgy, mint akik méltóak Kossuth, Deák és Széchenyi emlékeihez, "nehogy ki távol sir e nemzeten, megutálni is kénytelen legyen!"
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
2d) BITÓ LÁSZLÓ ÉS KERÉNYI TAMÁS PÉLDÁI
A Bard konferencián sok mindenröl értesültünk, sok mindent elterveztünk, de szerintem a legfontosabb, a legpéldamutatóbb Dr. Bitó László és Dr. Kerényi Tamás bejelentései voltak. Ök ugyanis a maguk pénzéböl ösztöndij alapokat hoztak létre egyetemeiken, mégpedig olyan ösztöndij alapokat, melyek révén a kandidátusok világszinvinalon is a legjobb kiképzést kapják. Az ösztöndijaknak egyetlen kikötése van: Az, hogy a végzés, a doktorátus megszerzése után a jelölteknek haza kell térniük és Magyarországon kell kamatoztatniuk szerzett tudásukat!
1956-ban Magyarország elveszitette lakosságának 3%-át (ami amerikai léptékkel mérve 9 millió fiatal, tettrekész és tanult személy elvesztését jelentené), a menekültek közül 38,OOO az USA-ba került, köztük 1,8OO egyetemista. E diákok közül való Dr. Bitó László és Dr. Kerényi Tamás is. Az ö példájuk figyelmeztet, hogy népünk felemelkedéséhez nem ön-melldöngetö beszédekre, nem "hazaffyas" vacsorákra és táncestekre vagy nagy szavakra van szükség, hanem ilyen tettekre, mint az övék!
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
2e) A 16 PONT
(Alább mellékelem a 16 Pont szövegét azért, hogy megfigyelhessük miként is fogalmaztuk e pontokat. Vigyáztunk ugyanis arra, hogy egyrészt ne adjunk okot a szovjeteknek a katonai beavatkozásra, másrészt viszont több olyan követelésünk is volt, mely a mai napig még nem valósult meg. Ilyen a bünösök felelösségre vonása (4), a gazdasági egyenjoguság az oroszokkal (6), nemzeti érdek szem elött tartása a gazdasági életben (7), uránra vonatkozó és egyéb kereskedelmi és jóvátételi szerzödések nyilvánosságra hozása (8), a gazdák támogatása (1O), perek felülvizsgálása és az elintéltek rehabilása (11), egy a pártoktól független, tárgyilagosan csak a hireket közlö napilap létrehozása (12), a Sztálin szobor helyére 48-as emlékmü állitása (13), a Kossuth cimer használata (14), és végül a magyar ifjuság parlamentjének létrehozása (16). Tudom, hogy ha csak ez és a 12.-es megvalósulna, gyorsabban megszületne az egészséges Magyarország, mert biztositaná, hogy ne csak a gazdasági rendszert, de az uralkodó osztályt is lecserélje az ország. Alább, azokat a követeléseket, melyek megvalósulása még várat magára, nagybetükkel irtam.)
A 16 PONT:
1 . Az összes szovjet csapatoknak azonnali kivonását koveteljük Magyarországról a bé'keszerzödés határozatai alapján.
2.A Magyar Dolgozók Partjában alulról felfelé, titkos alapon új közép, és központi vezetök választását követeljük és ezek a legrövidebb idön belül hivják össze a pártkongresszust és válasszanakúj Központi Vezetöséget.
3.A kormány akkuljon át Nagy Imre eltárs vezetésével. A sztálinista Rákosi-korszak minden bünös vezetöjét azonnal váltsák le.
4.Nyilvános tárgyalást követelünk Farkas Mihály és BÜNTÁRSAI bünügyében. Rákosi Mátyást, aki elsö fokon felelös a közelmult minden bünéért és az ország tönkretételéért, hozzák haza és ÁLLITSÁK A NÉP ITÉLÖSZÉKE ELÉ.
5.Általános és titkos választásokat követelünk az országban több párt résztvételével, új nemzetgyülés megválasztása céljábol. Követeljük a a munkásság sztrájkjogának biztositását.
6.Követeljük a magyar-szovjet és magyar-jugoszláv politikai, gazdasági és szellemi kapcsolatok felülvizsgálását és új rendezését a politikai a politikai, és GAZDASÁGI TELJES EGYENJOGUSÁG és egymás belügyeibe való az egymás belügyeibe való be nem avatkozás alapján.
7. Követeljúk az egész magyar gazdasági élet átszervezését szakembereink bevonásával. Vizsgálják felül a tervgazdaságon alapuló egész gazdasági rendszerünket, a hazai adottságainkat és magyar NÉPÜNK LÉTÉRDEKEINEK szem elött tartásával.
8.Hozzuk NYILVÁNOSSÁGRA KÜLKERESKEDELMI SZERZÖDÉSEINKET ÉS A SOHA KI NEM FIZETHETÖ JÓVÁTÉTELEK TELJES ADATAIT. Nyilt és öszinte tájékoztatást követelünk az ország URÁNÉRC KÉSZLETERÖL, kiaknázásárol, az orosz KONCESSZIÓRÓL. KÖVETELJÜK, hogy AZ URÁNÉRCET NEMES VALUTÁÉRT MAGYARORSZÁG SZABADON ÉRTÉKESITHESSE.
9.Követeljük az iparban alkalmazott normák teljes revizióját, a munkások bérköveteléseinek sürgös és alapvetö rendezését. Kérjük a munkások létminimumának megállapitását.
10. Követeljük a beszolgáltatási rendszer ój alapokra helyezését és a termékek okszerü felhasználását Követeljük az EGYÉNILEG GAZDÁLKODÓ PARASZTOK EGYENRANGU TÁMOGARÁSÁT.
11 . Követeljük az ÖSSZES POLITIKAI ÉS GAZDASÁGI PEREK FÜGGETLEN BIRÓSÁGON VALÓ FELÜLVIZSGÁLÁSÁT, az ártatlanul elitéltek szabadon bocsájtását, REHABILÁSÁT. Követeljük a Szovjetunióba kihurcolt hadifoglyok é's polgári személyek azonnali hazaszállitását, beleértve a határon kivül elitélt foglyokat is.
12.Teljes velemény, szólás és sajtószabadságot, szabad rádiót követelünk és követelünk a MEFESZ SZÁMÁRA NAGYPÉLDÁNYSZÁMÚ NAPILATOT. Követelünk a meglévö káderanyag nyilvánosságra hozatalát és megsemmisitését.
13. KÖVETELJÜK, HOGY A SZTÁLINI ZSRNOKSÁG ÉS POLITIKAI ELNYOMÁS JELKÉPÉT, A SZTALIN SZOBROT A LEGGYORSABBAN ROBBANTSÁK FEL ÉS HELYÉBE AZ 848-49-ES SZABADSÁGHARC HÖSEINEK ÉS MARTIRJAINAK MÉLTÓ EMLÉKMÜVET EMELJENEK.
14.A meglévö, magyar népnek idegen CIMER HELYETT KIVÁNJUK A KOSSUTH CIMER VISSZÁLLITÁSÁT. A magyar honvédségnek a nemzeti hagyományokhoz méltó új egyenruhát követelünk. Követeljük, hogy március 15. és október 6 nemzeti ünnep és munkaszüneti nap legyen.
15. A Budapesti Müszaki Egyetem ifjusága egyhangu lelkesedéssel nyilvánitotta ki teljes szolidaritását a lengyel és varsói munkásság és fiatalság felé a lengyel nemzeti függetlenségi mozgalommal kapcsolatban.
16. Az Épitöipari és Müszaki Egyetem diáksága a leggyorsabban felállitja a MEFESZ helyi szervezeteit és elhatározta, hogy folyó hó 28-ra (szombat) Budapesten IFJUSÁGI PARLAMENTET HIV ÖSSZE, MELYEN KÜLDÖTTSÉGEKKEL RÉSZT VESZ AZ ORSZÁG EGÉSZ IFJUSÁGA. Holnap, folyó hó 23-án délután félhárom órakor a müszaki és egyéb egyetemek ifjusága a Müegyetem elötti téren gyülekezik, onnan a Pálffy térre (Bem tér) a Bem szoborhoz vonul és megkoszoruzásával fejezi ki együttérzését a lengyel szabadságmozgalommal. E felvonuláshoz az üzemek képviselöi szabadon csatlakozhatnak.
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
3) KISEBBSÉGEINK
3a) BÓLYAI EGYETEM
Kedves Bélŕm,
A fenti ügyben még mindig nem kaptam vŕlaszt az Europai Biztostol. Mielött ujra elkezdeném, szeretném ha mevŕlaszolnŕd azt az érvelést amit a hazŕnk eggyik itteni diplomatŕjŕtol hallottam.
1) A BB-egyetem ŕllitolag magŕn- és nem ŕllami egyetem.Igy ha a két kollegŕt a munkaszerzödésük ellenére kitették, arrra a munkabirosŕgnŕl kell megoldŕst keresni. A romŕn ŕllam (vagy Magyarorszŕg) egy magŕn munkaviszony-ellentétbe nem szolhat bele.
2) Az egyetemi tanŕcs ŕllitolag a magyar kollegŕk szavazataival megerösitette az elhatŕrozŕst. Allitolag megprobŕljŕk a helyi ellentéteket békés modon megoldani....
Mit gondolsz erröl? Félek hogy ugyanezen érveket hallom majd a föbiztos szŕjŕbol...
Olel, Gyula
xxxxxxxxx
Kedves Gyula,
Egyik kérdésedre sem tudok válaszolni, de e levelem másolatán keresztül megkérem Hantz Tibort. Ö talán meg tudja adni a választ.
Béla
xxxxxxxxxxxxxx
Tisztelt Kollegak,
Koszonom tamogato szandekuk. Vigyazzanak, mert szinte minden amit az egyetem vagy a biztos mond, hazugsag.
1. A BB egyetem ALLAMI egyetem. De meg ha magan is lenne, altalanos emberi es kisebbsegi jogokat NEM irhat felul az egyetemi autonomia! Ha valakit egy allami vagy magancegnel jogaiban megsertenek, lehet hivatkozni arra hogy az a ceg belso ugye?
2. Hazugsag hogy az osszes magyar vagy az osszes roman kollega a kirugasunkra szavazott volna. Voltak arulo magyarok akik a kirugasunk mellett szavztak (kevesen), es voltak romanbok akik a kirugasunk ellen
szavaztak (sajnos szinten kevesen).
Az egyik arulo magyart azota vissza is hivta a kara az Egyetemi Szenatusbol.
udvozlettel, HAntz Peter
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
3b) RMDSZ TÖKÉS LÁSZLÓ EU KÉPVISELÖSÉGE ELLEN!
Az erdélyi magyarság körében minden eddiginél erőteljesebben feszülnek egymásnak az indulatok az európai parlamenti (EP) választásokon való induláshoz szükséges aláírásgyűjtés kapcsán.
Szatmár megyében többen kérték aláírásuk törlését a Tőkés Lászlót támogató ívekről, miután az RMDSZ-nek gyűjtők azt mondták nekik: nem kapják meg a gyermekük után járó, a magyar állam által biztosított húszezer forintos oktatási-nevelési támogatást. Minderről Nagy Iván börvelyi MPSZ-elnök tájékoztatott. „Eddig még senki nevét nem húztuk ki emiatt, de előfordulhat, hogy meg kell tennünk” - mondta Nagy, aki az esetről értesítette a megyei MPSZ és RMDSZ vezetőit is.
Márton Árpád Kovászna megyei képviselő még a látszatát is el szeretné kerülni a hasonló visszaéléseknek, így a sepsiszentgyörgyi státusirodában ezentúl nem gyűjtenek RMDSZ-támogató aláírásokat azoktól, akik az oktatási-nevelési támogatásokért keresik fel az irodát. Az RMDSZ alsó-háromszéki területi szervezetének ügyvezető elnöke elmondta: az elmúlt napokban a sajtóban jelzett rendellenességek elkerülése végett elrendelte, hogy a státusiroda dolgozói kizárólag a magyar állam által biztosított oktatási-nevelési támogatásokkal foglalkozzanak, és senkitől ne kérjék, hogy írja alá az RMDSZ európai parlamenti jelöltjeit támogató listát. Az elmúlt napokban ugyanis többen elpanaszolták, hogy az aláírásgyűjtés során viszszaélést követnek el az RMDSZ munkatársai. Bejelentések szerint az ország több státusirodájában az RMDSZ jelöltlistájának aláírásához kötötték az oktatási-nevelési támogatás igényléséhez szükséges űrlapok kézbesítését. Márton Árpád elmondta, Alsó-Háromszéken a sepsisze ntgyörgyi az egyetlen státusiroda, más településeken az RMDSZ-székházakban igényelhető az oktatási-nevelési támogatás. „Azt ne várja el senki tőlünk, hogy az RMDSZ-székházakban ne gyűjtsük az aláírásokat - mondta a képviselő. - Ha valaki bemegy az RMDSZ irodájába, természetes, hogy illedelmesen megkérdezik tőle: támogatja-e az RMDSZ EP-listáját, de ha a válasz nemleges, feltételek nélkül megkapja a pályázati csomagot.” Márton Árpád hozzátette: az RMDSZ minden tisztségviselőjének kötelező részt venni az aláírásgyűjtő kampányban. „Én is elmentem aláírást gyűjteni - mesélte az ügyvezető elnök. -
Bekopogtam az ajtón, és előfordult, hogy visszautasítottak, mert az illető Tőkés Lászlót támogatta.” Az RMDSZ alsó-háromszéki területi szervezete 20 ezer aláírás összegyűjtését vállalta, amelyből egy hét alatt 6 ezret teljesített.
A Kolozs megyei Egeresen történt eset miatt Tőkés László bejelentette, kiiratkozik a Kolozs megyei RMDSZ-szervezetből, és felvételét kéri a Temes megyeibe. Egeresen ugyanis két RMDSZ-es tanácsos megtagadta az aláírásgyűjtésben való részvételt, emiatt pedig a szervezetből való kizárással, etikai bizottsági eljárással és tanácsosi mandátumuk megszűnésével fenyegette őket a szervezet helyi elnöke. Tőkés közleményében úgy fogalmaz: „mélységes megdöbbenéssel” szerzett tudomást arról, hogy egyes erdélyi megyékben és településeken az RMDSZ egyes vezető képviselői anyagi és lelki nyomásgyakorlással, valamint megfélemlítéssel igyekeznek aláírásra és aláírásgyűjtésre bírni az egyházak híveit és a polgárokat. A független jelöltként induló püspök a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nevében ezúton is szabad véleménynyilvánításra és szabad lelkiismerettel történő aláírásra buzdítja az embereket. „Ezzel együtt pedig az RMDSZ részéről is ugyanezt a magatartást tartom elvárhatónak” - hangsúlyozta. Tőkés László szerint a Kolozs megyei RMDSZ durván megsérti a demokratikus normákat és a lelkiismereti szabadságot, amikor Pop Sándor és Péntek Levente egeresi tanácsosokat az RMDSZ-lista javára való aláírásgyűjtésre próbálja kényszeríteni. „Kolozsvári RMDSZ-tagként tiltakozom a Kolozs megyei RMDSZ pártos, önkényes és méltánytalan magatartása ellen - emeli ki a püspök. - Bejelentem, hogy tiltakozásképpen kilépek a kolozsvári RMDSZ-szervezetből, és átigazolásomat kérem abba a temesvári RMDSZ-szervezetbe, amely az idők folyamán mindig nyitottságával tűnt ki a szövetség gyakori pártos elhajlásaival és torzulásaival szemben.” László Attila megyei RMDSZ-elnök kijelentette: nagyon sajnálja, hogy Tőkés átiratkozik a Temes megyei szervezetbe.
Krónika
xxxxxxxxxxxxx
Döntöttek: Tőkés Lászó nem kerül az RMDSZ EP-listájára
2007. február 17. 15:15
MNO
Nagy Zsolt informatikai és távközlési miniszter, illetve Winkler Gyula megbízott miniszter foglalja el az első két helyet a Romániai Magyar Demokrata Szövetség európai parlamenti választási listáján – ezt nagy többséggel fogadta el a Szövetségi Képviselők Tanácsa.
A szervezet parlamentjeként működő testület marosvásárhelyi tanácskozásán ezáltal szentesítette az RMDSZ másik vezető testületének, az Operatív Tanácsnak a korábban kialakított listáját.
Előzőleg az RMDSZ elnöke elhibázottnak nevezte és visszautasította az Erdélyi Református Egyházkerület Elnökségének felhívását, hogy vegyék fel Tőkés Lászlót a párt európai parlamenti választási listájának második helyére. Markó Béla úgy vélte: hiba lenne belerántani a politikai vitába az egyházat, illetve fiatal politikusokat kellene küldeni az Európai Parlamentbe, Tőkés László pedig szerinte a múltat jelenti.
xxxxxxxxxxxxxxx
Tôkés László: Sértô, hogy a református egyházat vádolja az RMDSZ
(mózes)
"Amikor nekik gyűjtött aláírást, jó volt, amikor nem kedvükre való, kiátkozzák az egyházat"
http://www.hhrf.org/nepujsag/frisslap.htm#E14E3
Tegnap Tôkés László püspök a marosvásárhelyi Vártemplomban hirdetett igét. Az istentisztelet után az újságírók kérdéseire válaszolt, akik mind az egy nappal korábban az RMDSZ Szövetségi Képviselôk Tanácsa ülésén elhangzott kijelentésekre vártak reakciót.
Markó Bélának arra a felvetésére, hogy a református egyház zsarolni próbálja az RMDSZ-t, Tôkés László kijelentette: "Sértônek tartom, hogy a református egyházat vádolja az RMDSZ. Talán kétségbe vonja azt az elemi jogát az egyháznak, hogy nyilatkozzék az európai parlamenti választások tárgyában? Milyen jogon és milyen alapon vonja kétségbe az esperesek kollégiumának jogát az állásfoglalásra? Ez a legrosszabb régi idôket idézi. Nem emlékszem, hogy ilyen erôs egyházellenes hangulat kialakult volna Erdélyben '89 óta, mint éppen ebben a helyzetben. Amikor az RMDSZ-nek gyűjtött aláírást, jó volt, amikor nem a kedvükre való, kiátkozzák az egyházat."
További kérdésre válaszolva mondta, hogy nem tartják számon, hogy a lelkészek közül ki ír alá az RMDSZ-nek, nem tették kötelezôvé az egyházközségeikben az aláírásgyűjtést vagy az aláírást. Mindenki a lelkiismerete szerint jár el. Ugyanakkor azt mondta, jó lenne, ha ugyanilyen magatartást tanúsítana az RMDSZ, ellenkezô esetben nagy bajok lesznek, mert még ha meg is nyerné ezt a választási versenyt, még akkor is nagyon sok támogatót fog veszíteni, a kényszerítés, a pénzbeli és lélektani nyomásgyakorlás meg fogja bosszulni magát.
Végül kijelentette: "Nem vitathatja el senki az egyháznak azt a jogát, hogy bármely közérdekű kérdésben állást foglaljon. A kérdés puszta megközelítését is helytelenítem. Tiszteletben kell tartaniuk az esperesek kollégiumának, az erdélyi egyházkerületnek az állásfoglalását. Ami a bírálat érdemi részét illeti, azt is hangsúlyozza, ki a bíráló, hogy az állásfoglalás elsô részében az összefogásról van szó. Tehát az egyház eredendô hivatásának megfelelôen, ebben az ügyben is nemzeti összefogást szeretett volna elérni, és csak ennek hiányában érzi magát felszabadítottnak arra nézve, hogy melyik jelöltet támogassa. Nem tudok nem gondolni Márton Áron erdélyi püspökre, annál inkább, mert még azzal sem vádolhatnak meg, hogy egy református püspököt állítok példának. Márton Áron a katolikus egyház példás kiállásának volt a képviselôje, a legsötétebb kommunista diktatúra idején, amikor ezért börtönnel kellett fizetnie. Ott van a másik oldalon a Csoóri Sándorék által kezdeményezett nyílt levél, annak aláírói közt ott szerepel Bábel Balázs kalocsai érsek, a lehetô legmagasabb szintű állásfoglalásnak érzem az ô közösségvállalását. Ez a nyílt levél tulajdonképpen ugyanazt tartalmazza, mint az Erdélyi Református Egyházkerület állásfoglalása, de így akár Sólyom Lászlót is el lehetne ítélni, hiszen a magyar köztársasági elnök síkraszállt az összefogásért. Úgyhogy nem kell az egyházellenes retorikát belekeverni. A diktatúra idején mondták, hogy az egyház ne politizáljon. Kár diszkreditálni, kár övön alul támadni a református egyházat. A lelkésznek, ha politikai mandátumot vállal, akkor arra az idôszakra meg kell válnia a lelkészi szolgálatától, de nem tiltható meg, hogy politikai tisztséget vállaljon".
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
4) KÖRNYEZETVÉDELEM
4a) VERESPATAK RÉGÉSZETI KINCSEI
Verespatak kulturális és régészeti fontossága olyan óriás ihogy azonnal az UNESCO védett world heritage site jévé kéne teteni.
Római kori bányák bányászati régiségek.
A latin neylv irása szempontjából nem egy mellékes hanem a legfontosabb az egyetlen teljesen ép viasztábla lelőhelye Verespatak.
Ezt egy angolnyelvű könyben találtam meg ami a görög és a latin írás fejlődősével foglalkozik.
Ismeretes hogy eredeti latin írás majdnem semmi nem maradt fenn, minden közlpkori ezer évvel később kolostorokban másolt szövegek maradványa.
The most important wax tablet is from Verespatak, one of the few examples of a complete text written by a Roman hand on an intact waxen tablet.
This I found in the following book
Edward Maunde Thompson
A HANDBOOOK OF GREEK AND LATIN PALAEOGRAPHY
Ares 19O1 1966 London and Chiicago Page 24
LATIN WAXEN TABLETS
Extant Latin tablets are more numerous, but have only been found in comparatively recent years. Twenty_four, containing deeds ranging in date from A.D. 131 to 167, were recovered, between the years 1786 and 1855, from the ancient mining works in the neighbouhood of Albur_ nus Major, the modern Verespatak, in Dacia.
These tablets are described in great detail in their wooden and waxen construction with matching holes and string on Page 25 and 26 and examples are given of their handwriting
on pages 2O4 to 21O. One of them of all things from a wax talblet recording the dissolution of a burial club at Alburnus Major, or Verespatak, in the year 167.
Clearly Alburnus Major if not quite as important as Pompeii or Troy or Rome as an archaeological site is as important as these sites from the point of view of extant examples of Latin handwriting from the early imperial age.
Of course it is also important as a site of Roman mining practices and technology but these sources I stumbled upon deal only with palaeography and epigraphy study of inscriptions and handwriting.
One would expect that Romania would respect its Dacian and Roman past and not permit the destruction of its most important archaeological site where of course a lot more artefacts including those relating to Roman mining practices and Latin writing on wax tablets might be found. Not to speak of possibly uncovering the only Dacian language text ever.
A new open pit mine would of course destroy all such hope forever annihilating the patrimony of Romania.
Dr Alexander Jablánczy MD
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
4b) TALÁN GYÖZTÜNK VERESPATAKON
(Sok, sok köszönet az HL azon résztvevöinek, kik ezen harcunkban résztvettek. Láthatjuk, újra láthatjuk, hogy minden tett mindig érdemes, hogy soha semmi nem reménytelen!)
Váratlan fordulat állt be az évek óta rengeteg vihart, botrányt és tiltakozást kiváltó verespataki aranybányászat ügyében, miután a gyulafehérvári Feljebbviteli Bíróság ma visszavonta a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) kitermelési engedélyét.
A gyulafehérvári Feljebbviteli Bíróság döntésével a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) vállalat kénytelen azonnal leállítani a Verespatak és Bucium környékén megkezdett, mintegy 250 próbafúrást. A Realitatea TV hírtelevízió úgy tudja, a visszavonást azzal indokolták, hogy a román államnak semmiféle haszna nem lett volna abból, ha a kanadai Gabriel Resoruces romániai vállalata, a RMGC megkezdi Verespatakon az arany- és ezüstbányászatot. Sőt, felbecsülhetetlen értékű régészeti és kulturális emlékek pusztultak volna el, a tervezett iszapülepítő keltette környezetvédelmi katasztrófáról már nem is beszélve.
Sulfina Barbu román környezetvédelmi miniszter február 16-án azt nyilatkozta, a RMGC-nek ötven százalékos esélye van a bányászat megkezdéséhez elengedhetetlenül szükséges környezetvédelmi engedély megszerzésére.
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
5) EGYÉB
5a) HELYÉRE TENNI A "GULÁG ANNA FRANKJAINAK" MULTJÁT
Olvasom, hogy Ferenc Ferdinánd unokája visszaköveteli nagyapja kastélyát. Olvasom, hogy meghalt, a Hitlert kiszolgáló Vichy kormány funkcionáriusa, Maurice Papon, akinek elitélésére 1998-ig kellett várni, mert addig tartott, hogy a francia társadalom szembe mert nézni saját multjával, rájött, nem lehet úgy csinálni mintha a mult nem történt volna meg!
Vajjon ez a folyamat nálunk meddig fog tartani? Vajjon a szovjeteknek pufajkás kiszolgálóját miniszterelnökké választó nép mikor követel legalább egy bocsánatkérést a hazaárulóktól. Mikor mondja ki világosan, hogy Horn, úgy mint Papon, az idegen megszálló oldalára állt, elárulta a saját népét? Vajjon hányat fogunk irni amikor végre ez bekövetkezik? Mert addig nem gyógyulnak a történelem ejtette lelki sebek, amig az igazság kimondásával meg nem tisztitjuk e sebeket! Addig bizony összezavarodott, PR propagandisták hazugságának kiszolgáltatott marad a magyar társadalom, addig nem lehet biztos alapokra épiteni a jövöt, amig mindenki más szemüvegen át nézheti a multat! Mult csak egy van, s csak ez lehet a jövö alapja! Csak akkor erös, egészséges egy társadalom, amikor közmegegyezésre jutott a saját multját illetöen, amikor végre mindenki levette a maga szemüvegét!
A magyar multnak pedig része a Magyar Gulág, a deportálás, a kitelepitések szörnyüsége. Szégyenletes, hogy mig a világ népei legalább utólag megemlékeznek honfitársaik szenvedéséröl, könyvekkel és filmekkel emlékeztetik a felnövö generációkat a maguk auswitzaira, a maguk holokausztjaikra, addig nálunk az ifjuság alig tud nagyszülei szenvedéseiröl. Nem értem, hogy a magyart kivégzö, koncentrációs táborokba záró vagy deportáló személyek, a Rákosik és Kádárok tetteivel alig foglalkozunk. Alig hall a felnövö fiatalság azok szenvedéseiröl, kiknek néha csak az volt a "büne", hogy egy elvtárs szemet vetett a pesti lakásukra. Miért?
A budhisták azt mondják, hogy "jin-jen", hogy minden rosszban van valami jó. Igy van ez, mert abban is volt valami jó, hogy feleségem Édesanyjának családját olyan fauluba deportálták, hol nem volt viz a mosáshoz, hogy felségem Nagyanyja itt megtetvesedett, majd megbolondult és meghalt. Mi lehet ebben jó? Az, hogy feleségem Édesanyja, kihasználva az olcsó postát, unokatestvéréhez Pestre küldte a kimosandó szennyest és minden küldeményhez irt egy kis leveletis. Ezeket, a napi 18 deka kenyéren való életröl, a 14 éves kislánynak reggel 5-töl este 8-ig napi 25 forintért való kapálásáról -mely fizetséghez étkezés nem járt, és napi 1O kilómétert kellet gyalogolni a munkahelyére- beszámoló leveleket szeretném, a mai fiatalság tájékoztatására könyv formájában kiadatni.
Azt szeretném, hogy összegyüjtsük, nem a visszaemlékezéseket, hanem a hiteles, az 1951-53-as évekböl visszamaradt leveleket és egyéb dokumantumokat, melyeket a börtönökböl, koncentrációs és haláltáborokból vagy deportálásból irtak. Ebben a gyüjtési majd a szerkesztési munkában kérem a Magyar Lobbi résztvevöinek segitségét. Szeretnék olyan személyt találni, aki kiadásrakész állapotba hozná, indexelné és magyarázatokkal ellátná a kéziratokat.
Idöszerü ez, mert mulnak az évek, elvesznek a dokumentumok, a bizonyitékok, s ha elvesznek, akkor a PR propagandistákon múlhat, hogy mit hoz a mult! LB
|
|
|
| We are not responsible for messages posted here. Any comments suggestions please write us. |
|
HAL: List 
