Magyarország Történelme Dióhéjban

1996-ban unnepelte a magyarsag 1100 eves allamisagat es vegleges
letelepedeset a Karpat-medenceben, Kozepeuropaban. A tortenelem
tanitasa szerint mar a hun (szekelyek) es avar idok ota (feher
magyarok 670 A.D.) elnek itt magyarok. Az utolso jelentos hullam,
a kutatok szerint 500 ezer fo, Arpad fejedelem, az Arpadhaz megalapitojanak
vezetesevel erkezett a Karpat-medencebe. 907-ben az egyesult
nyugateuropai seregek megtamadtak az ujonnan alapitott allamot,
de a magyarok atuto gyozelme Pozsonynal a kovetkezo 1000 evre
biztositotta a nemzet letet. Az Arpadhaznak 406 eves uralkodasa
folyaman kiterjedt politikai es hazassagi osszekottetesei voltak
Europa nemzeteivel, Angliat beleertve. A tizedik szazad vegen,
Geza fejedelem es Szent Istvan kiraly uralkodasa alatt, a romai
katolikusok hitre tertek at. Ettol kezdve, 1000 even at, Magyarorszag
a nyugati keresztenyseg vedobastyaja volt. Az Arpadhaz 12 tagjat
avattak szentte!

Az allamalapito magyarok igen fejlett, ragyogo
otvosmuveszetettel rendelkeztek, melynek parhuzama megtalalhato
a kozepkori epiteszetben, himzesben es nepmuveszetben. Egyedulallo nepzenejenek gyokerei keletre, Kozepazsiaba vezetnek.

Szent
Istvan kiraly (997 - 1038) tiz egyhazmegyet alapitott es politikailag
es gazdasagilag ujja szervezte az orszagot. II. Szilveszter papatol
kert es kapott koronat. 1000-ben koronaztak meg. A magyar Szent
Korona a mai napig a nemzet legfobb kincse, legertekesebb tortenelmi
ereklyeje. 1945-ig az alkotmanyos hatalom jelkepe, a magyar allam
legfelsobb kozjogi szemelyisege es egyeduli jogforrasa volt.

Szent Laszlo kiraly (1077 - 1116) torvenyileg betiltotta a boszorkanyuldozest es pereket Magyarorszagon, mivel "Boszorkanyokrol,
minthogy nincsenek, emlites se tetessek." A rendelet evszazadokig
betartottak.

1241-42-ben, a tatarjaras kovetkezteben, az orszag
es 2 millios lakosaganak fele elpusztult. IV. Bela kiraly (1235-1270)
ujra epitette az orszagot es 6 evvel a mongol betores utan ismet Kozepeuropa legerosebb allama volt.

IV. (Kun) Laszlo kiraly
(1272-1290) serege Habsburg Rudolf grof javara donti el II. Ottokar
cseh kiraly ellen vivott morva mezei csatat. Kun Laszlo onzetlen
segitsege biztositotta a Habsburg csaladnak az osztrak tront
es megalapozta a 20. Szazadig tarto merthetetlen hatalmat Europa
tortenelmeben.

1301-ben az Arpadhaz kihalt es az Anjou csalad
tagjai, Arpad leszarmazottai noi agon, kerultek a magyar tronra.
Nagy Lajos kiraly (1342-1382) uralkodasa alatt erte el Magyarorszag tortenelmenek legnagyobb foldrajzi kiterjedeset. O alapitotta
a pecsi egyetemet 1367-ben.

A 15. Szazad elejen az Ottoman
birodalom Europa fele kezdett terjeszkedni. Elonyomulasat ideiglenesen
Hunyadi Janos allitotta meg, aki egesz eletet es vagyonat a torokok
legyozesere es Europabol valo kiuzesere aldozta. Leghiresebb
gyozelme 1456-ban Nandorfehervarnal (ma Belgrad) volt. Ebben
a harcban Hunyadi huseges fegyvertarsa es lelkes tamogatoja Kapisztran Szent Janos volt, aki magyar parasztokbol tobbezer fos kereszteshadat
szervezett. A torok veszely elharitasaert majd halaadaskent a
torok feletti gyozelemert III. Callixtus papa elrendelte a Bulla
Orationem-ben a deli harangszot es imat az 'ev minden napjan
a jovoben es orok idokre'.

Hunyadi fia, Matyas kiraly (1458-1490)
(Matyas az Igazsagos-nak is neveztek) volt a magyarsag egyik
legnepszerubb kiralya. A nagy reneszansz kiraly a muveszetek
es tudomanyok hatalmas partfogoja volt. Vilaghires Corvina konyvtaranak
megmaradt peldanyat ma is mindenutt nagy becsben tartjak. Uralkodasa
alatt nyomda letesult Budan es 1473-ban jelent meg Magyarorszagon az elso nyomtatott konyv, a Budai Kronika.

1526-ban a magyar
kiralyi sereg Mohacsnal utkozott ossze II. Szulejman szultan
torok hadaival. Mohacs "nemzeti nagyletunk nagy temetoje" lett.
A rakovetkezo 150 eves torok uralom alatt Magyarorszag elpusztult
az allando harcok kovetkezteben. Teljes alfoldi varosok es falvak
tuntek el a fold szinerol. A magyar lakossag 1.4 milliora csokkent,
helyet adva a szomszedos teruletek nepeinek a bevandorlasara.
(A magyar nep ismetelt megtizedelese vezetett az 1920-as esemenyekhez,
amikor ugyanezek a szomszedok ezereves magyar teruleteket koveteltek
azon az alapon, hogy honfitarsaik ott laknak.) Mig az orszag
kozepso es deli resze torok hodoltsagi terulet, Eszak- es Nyugatmagyarorszag reszei Habsburg uralom ala kerultek. Csak az Erdelyi Fejedelemseg,
a magyar szellem fellegvara, marad fuggetlen. 1557-ben az erdelyi
orszaggyules Tordan kimondja a vallasszabadsagot: "mindenki olyan
hitben eljen, amilyenben akar". A vallas szabad gyakorlasanak
torvenybe iktatasaval Erdelyben talalnak otthonra mas europai
orszagok vallasuldozottei.
1686-ban Magyarorszag felszabadul
a torok jarom alol, de a nep tovabbra is merhetetlenul szenvedett,
mert az egesz orszag, Erdely is, Habsburg uralom ala kerult.
A kegyetlen osztrak elnyomas valtotta ki a magyarsag elso nagy
szabadsagharcat (1703-1711). II. Rakoczi Ferenc vezetesevel a
magyarok fegyvert fogtak az osztrakok ellen, majd az onodi orszaggyulesen megfosztottak a Habsburg hazat a magyarorszagi trontol. Fuggetlenseguket
nem tudtak kivivni. A rakovetkezo elnyomas erosen korlatozta
a gazdasagi es kulturalis fejlodeset. Ennek ellenere az orszagot
ujjaepitettek.

1848-49-ben a magyarok ismet harcoltak a Habsburgok onkenyuralma ellen. Az osztrakok csak a magyar foldre hivot 200 ezer cari orosz katona segitsegevel tudtak legyozni a szabadsagukert
harcolo magyar honvedeket. Veres megtorlasok kovetkeztek. 1867-ben
a Kiegyezes korlatolt fuggetlenseget es szabadsagot biztositott
a magyarsagnak. I. Ferenc Jozsefet kirallya koronaztak es megalakult
az Osztrak-Magyar Monarchia.

Szornyu tragedia erte Magyarorszagot
az elso vilaghaboru utan, amikor 1920-ban rakenyszeritettek a
Trianoni bekeparancsot. Magyarorszag lakossaganak ketharmadat
es teruletenek 71%-at, a fold felett es alatt talalhato minden
nyersanyagaval es ertekevel egyutt a szomszedos, reszben uj allamokhoz
csatoltak. Az 1000 eves allamot het reszre daraboltak.

1941-ben
Magyarorszag kenyszerusegbol belepett a masodik vilaghaboruba.
1944-ben a nemet hadsereg elleni orosz tamadas hadszinterre valtoztatta
az orszagot. 1945-tol Magyarorszagot a szovjet hadsereg tartotta
megszallva es szovjet kommunizmus uralkodott. A magyar nep keptelen
volt ez a rettenetes diktaturat elviselni es ismet harcolt szabadsagaert.
1956. Oktober 23-an a nep felkelt a gyulolt szovjet kommunista
elnyomas ellen. A szabadsagharcot verbefolytatta a voros hadsereg
az 5000 tankjaval. Ezreket kivegeztek es bortonbe zartak. Kozel
negyed millio ember menekult el az orszagbol.

1989-ben a kommunizmus
osszedolt. A kovetkezo evben szabad valasztasok voltak, majd
1991-ben az orosz csapatok elhagytak az orszagot.

Magyarorszag
egesz tornelme alatt eszak es del, kelet es nyugat haboruskodo
es foldjere ehes nepeinek utjaban allott. Ez a nemzet, mely oly
gazdag szentek, tudosok, termeszettudosok (10 magyar szarmazasu
Nobel-dija), feltalalok, sportolok, muveszek es zeneszek teren,
kegyelettel emlekezik dicsoseges muljara, a tragediakkal egyutt,
es sok remennyel es hittel tekint a kovetkezo ezer eve elebe.

Isten áldd meg a magyart!

Kerkayné Maczky Emese