A romániai egyházi ingatlanvisszaadás súlyos hiányosságai miatt
elmarasztaló, a bukaresti kormánytól határozottabb intézkedéseket sürgető
határozati javaslatot (H.Res. 191) nyújtott be szerdán a washingtoni
Képviselőházban Tom Lantos, Kalifornia állam magyar származású demokrata
képviselője. A javaslat társszerzője Tom Tancredo Colorado állam
republikánus képviselője is.
A romániai helyzetet jól ismerő két amerikai honatya által előterjesztett
határozati javaslat "felszólítja Románia kormányát, hogy teljesítse
kötelezettségét a volt kommunista hatalom által jogtalanul elkobzott
egyházi ingatlanok méltányos, haladéktalan és igazságos
visszaszolgáltatásában."
A határozati javaslat megállapítja, hogy "2140 ingatlant, köztük
iskolákat, kórházakat, árvaházakat és egyéb jótékony célú intézményeket
vettek el kommunizmus alatt a négy történelmi magyar egyháztól (római
katolikus, református, evangélikus és unitárius), és a tényleges
birtokbavételük csak 30 esetben történt meg."
Hasonlóképpen rámutat, hogy 1000 feletti a román kormány által birtokolt
zsidó közösségi ingatlanok száma. Ezeket az ingatlanokat gyakran a
tulajdonjog visszaadása ellenére is kormányzati intézmények használják,
bérleti díj fizetése nélkül. A dokumentum szintén elmarasztalja a
hatóságokat a görög-katolikus egyház jogainak visszaállításával
kapcsolatban.
A határozati javaslat tíz pontban fogalmazza meg azokat az elvárásokat,
amelyek teljesítésére felszólítja a román kormányt. Ezek között
szerepelnek többek között a volt egyházi tulajdonban lévo mezőgazdasági
és erdőterületek visszaadása valamint az 501/2002-es egyházi restitúciós
törvény módosítási javaslatai is.
Elsőként felszólítja a román kormányt, "módosítsa a törvényt, hogy az
tükrözze az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 1123/1997-es
Határozata által is szorgalmazott "restitutio in integrum" elvét,
miszerint érvényesülnie kell a teljes tulajdonbahelyezésnek és az ebből
eredő tulajdonosi jogok gyakorlásának."
Hasonlóképpen kéri a javaslat, hogy 5 évről 1 évre csökkenjen az átmeneti
idő, amíg közintézmények használhatják a papíron visszaszolgáltatott
egyházi ingatlanokat, mielőtt azokat az egyházak ténylegesen tulajdonukba
vennék. A határozati javaslat kitér a restitúciós törvényből kimaradt
lebontott egyházi ingatlanokra is, kárpótlást követelve az egyházak
javára.
Ugyancsak az 501-es restitúciós törvény hiányosságaira keres
jogorvoslatot az utolsó három javító intézkedés javaslat. A két amerikai
képviselő kéri, hogy (1) "emeljék piaci értékre az egyházaknak fizetendő
bérleti díjat, ha azok nem tudják azonnal birtokba venni ingatlanukat a
törvény előírásai szerint; (2) "szüntessék meg azt a gyakorlatot, hogy
anyagi kárpótlást követeljenek az egyházaktól az épületek 1940-es
évekbeli elkobzása óta történt állami fenntartási és 'javítási' költségek
fedezésére", valamint (3) "kötelezzék a helyi kormányzati tisztviselőket
és hatóságokat, hogy bocsássák az egyházak rendelkezésére a szükséges
dokumentumokat, és működjenek együtt az egyházakkal a Különleges
Restitúciós Bizottság döntéseinek végrehajtásában, valamint hagyjanak fel
a restitúciós határozatok bírósági megtámadásával és végrehajtásuk
megakadályozásával."
A határozati javaslat nem az első eset arra, hogy az Egyesült Államok
törvényhozása figyelmet szentel a kérdésnek. Az előző képviselőházi
ciklusban szintén Tom Tancredo képviselő kezdeményezett határozati
javaslatot a romániai egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról, amelyet
három képviselőtársával terjesztett be 2004 május 6-án. A New York-i
székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) és a Magyar Amerikai
Koalíció mozgósításának eredményeként további 11 képviselő csatlakozott
aláírásával az akkori határozati javaslathoz.
Az a tény, hogy a jelen határozati javaslat beterjesztője a térség
elsőszámú szakértőjeként ismert Tom Lantos, a külügyi bizottság
köztiszteletben álló demokrata elnöke, nagyobb súlyt és lehetőséget
kölcsönöz a határozati javaslat népszerűsítésére és más képviselők
csatlakozásának ösztönzésére. Tom Lantos képviselő már a NATO bővítését
megelőző 2002 októberi kongresszusi vitában is bírálta Romániát és
Szlovákiát a jogtalanul elkobzott tulajdonok visszaszolgáltatásának
lassúsága miatt.
"Az Egyesült Államok a kisebbségekkel szembeni jó bánásmódot tekinti a
demokratikus társadalom mércéjének," zárta akkor beszédét a képviselő.
A HHRF másfél évtizede kiemelt figyelemmel kíséri a jogtalanul elkobzott
egyházi és közösségi ingatlanok sorsát. Az alapítvány folyamatosan
tájékoztatja az amerikai és európai döntéshozókat, az elmúlt három évben
nyolc részletes jelentéssel és két kongresszusi tanúvallomással (a
dokumentumok megtalálhatóak a www.hhrf.org/natoexpansion címen).
Folyamatos konzultációt folytat az amerikai külügyminisztérium
restitúciós biztosának hivatalával, valamint 2003 áprilisában
tájékoztatót rendezett a Kongresszus Emberjogi Frakciójának munkatársai
számára.
2004 januárjában az erdélyi magyar egyházakkal karöltve az alapítvány egy
Restitúciós Munkacsoportot hozott létre, hogy rendszeres tanácskozások
útján szerzett hiteles adatokkal tájékoztassa a nemzetközi közvéleményt.
2004 novemberétől az interneten is elérhető adatbázisban
(www.hhrf.org/restitucio) helyezi el a 2140 elkobzott ingatlan adatait,
amely elősegíti az ingatlan visszaszolgáltatás naprakész nyomon
követését.
További felvilágosításért forduljon alapítványunkhoz:
Magyar Emberi Jogok Alapítvány
NEW YORK, Tel: 212-289-5488, e-mail: hamos@hhrf.org
BUDAPEST, Tel: 441-3297, 3298; e-mail: papp@hhrf.org
KOLOZSVÁR, Tel: 0742-490169, e-mail: mazs@hhrf.org
|
|
|
HAL: List 
