Welcome Guest, please Login here. Only registered users can post messages.
Please register here.
Comments & contributions to improve its content most welcomed |
A MAGYAR LOBBI HETI AKCIÓLEVELE, 2005 április 29
NE CSAK OLVASSAD AZ HL FELHIVÁSAIT, DE VÉGY RÉSZT AKCIÓINKBAN! NEM A SZAVAK, CSAK A TETTEK SZÁMITANAK!
NE ÁTKOZZAD A SÖTÉTSÉGET, HANEM GYUJTS GYERTYÁT!
FELIRATKOZÁS VAGY LEIRATKOZÁS:
Tisztelettel kérek mindenkit, hogy NE NÁLAM JELENTKEZZENEK, ha fel vagy lekivánnak iratkozni az HL cimlistájárra/ról. Nagyon kérem, hogy ezt mindenki maga intézze úgy, hogy rákattint a http://hungaria.org/hal/lobby/ -re.
Amikor kinyilt a honlapunk, a lap bal oldalán lévő ablakba beirja a saját villanypostai cimét és az ablak alatt rákattint a SUBSCRIBE gombra akkor, ha feliratkozni, vagy az UNSUBSRIBE gombra, akkor ha leiratkozni kiván, majd rákattint a SUBMIT (GO) szavakra.
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
E HETI AKCIÓINK (TENNIVALÓINK):
AKCIÓK:
1) CSIKSOMLYÓ: KÉRÉS A PÁPÁHOZ
2) LEVÉL AMERIKAI KÉPVISELÖKNEK
HÁTTÉRANYAG:
3) 1956-OS EMLÉKSZOBOR
4) KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK JELÖLTEK
4a) MDF JELÖLTJE: SÓLYOM LÁSZLÓ
4b) MSZP JELÖLTJE: SZILI KATALIN
4c) FELMÉRÉS
5) KODOLÁNYI GYULA ANTALL JÓZSEFRÖL
6) CIGÁNYKÉRDÉS
7) KÖNYVEK
7a) PROF. B. A. JAMES: "HUNGARY'S 1956 REVOLUTION"
7b) LUKÁCS JÁNOS: "DEMOCRACY AND PLURALISM"
8) KÖZÖS UTAZÁS CSIKSOMLYÓRA
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
AKCIÓK:
1) CSIKSOMLYÓ: KÉRÉS A PÁPÁHOZ
(Köszönet Éltetö Lajosnak, Havadtöy Sándornak Megyesy Jenönek és Ziegler Gézának az alábbi akció-levél kidolgozásáért. Kérjük az HL minden tagját, hogy ezt az akció-levelet ne csak elektrónikusan küldjék és terjesszék, de nyomtassák is ki és vasárnap a templomban gyüjtsenek arra alárásokat, majd rendes postán adják fel azt a Vatikánba.)
A PÁPA CIME nyelvterülettöl függöen:
magyar: benedekxvi@vatican.va
angol: benedictxvi@vatican.va
német: benediktxvi@vatican.va
francia: benoitxvi@vatican.va
spanyol: benedictoxvi@vatican.va
portugál: bentoxvi@vatican.va
His Holiness,
Pope Benedict XVI.
The Vatican
Your Holiness:
On Saturday, May 14, the day before the Feast of Pentecost, the Csíksomlyó Pilgrimage will take place in Transylvania, Romania.
Since 1561 Hungarian Roman Catholics from Moldova (the
Chango-Hungarians), the Szekler Hungarians of Transylvania, and other Hungarians from the entire Carpathian Basin have gathered here annually, to walk together 12 kilometers to a mountain plateau for Holy Mass.
As has been the case in recent years, this year over 400 000 Roman Catholics, joined by Hungarians of other faiths, are expected to participate in the pilgrimage. It would be very meaninful to Hungarians throughout the world if you would send a letter greeting and blessing this pilgrimage.
Its organizer is Monsignor Gergely István, whose e-mail address is: lasarus@sec.ro
Respectfully,
AZ ÖN NEVE ÉS CIME
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
2) LEVÉL AMERIKAI KÉPVISELÖKNEK
(Kérjük az HL amerikai tagjait, hogy az alábbi, - Koszorús Ferenc és Megyesy Jenö által fogalmazott - levelet küldjék el képviselöjüknek és ismeröseiket is kérjék arra. Mivel Congressman Lantos, Tancredo és Wolf már támogatják a HR191-es határozati javaslatot, még 22 képviselö támogatására van szükség! A 22 közül 8 a House International Relations Committee (“IRC”) tagja kell, hogy legyen. Ezért különösen fontos, hogy az alább felsorolt képviselök körzeteibe tartozó magyarok és magyar barátok elküldjék az alábbi levelet!)
Barney Frank (D-MA) -
Phone: (202) 225-5931
Fax: (202) 225-0182
Paul E. Gillmor (R-OH) -
Phone: (202) 225-6405
Fax: (202) 225-1985
Marcy Kaptur (D-OH) -
Phone: (202) 225-4146
Fax: (202) 225-7711
Carolyn Maloney (D-NY) -
Phone: (202) 225-7944
Fax: (202) 225-4709
Dennis Kucinich (D-OH) -
Phone: (202) 225-5871
Fax: (202) 225-5745
Betty McCollum (D-MN) -
Phone: (202) 225-6631
Fax: (202) 225-1968
Steven Rothman (D-NJ) -
Phone: (202) 225-5061
Fax: (202) 225-5851
Tim Ryan (D-OH) -
Phone: (202) 225-5261
Fax: (202) 225-3719
Chris Smith (R-NJ) -
Phone: (202) 225-3765
Fax: (202) 225-7768
Chris Van Hollen (D-MD) -
Phone: (202) 225-5341
Fax: (202) 225-0375
Anthony Weiner (D-NY) -
Phone: (202) 225-6616
Fax: (202) 226-7253
Robert Wexler (D-FL) -
Phone: (202) 225-3001
Fax: (202) 225-5974
The Honorable (full name)
House of Representatives
Washington, D.C. 20515
Dear Mr./Mrs./Ms. (Last name).
I write to express my appreciation for your cosponsoring H. Res. 632 last year. As you will recall, that Resolution would have called on the Government of Romania to provide prompt and fair restitution to the various religious communities of properties that were confiscated by the former Communist regime. Although H. Res. 632 did not receive consideration in the 108th Congress, a similar resolution, H. Res. 191, has been introduced this year by Congressman Tom Lantos and cosponsored by Congressman Tom Tancredo. I would appreciate it if you would also cosponsor this important measure.
Sincerely,
AZ ÖN NEVE ÉS CIME
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
HÁTTERANYAG
3) 1956-OS EMLÉKSZOBOR
(Az emlékszobrot illetöen sok levelet kaptunk, melyekböl hármat alább idézek.. E levelek is mutatják, hogy az 1956 lelkületéhez méltó emlékmü megszületésének az akadályai nem csak fizikai vagy anyagi jellegüeg, de egyenlöre még hiányzik az emlékmüvel kapcsolatos az egyetértés is.)
LEVELEK
Kedves Béla!
Egyáltalán nem értek egyet azzal a javaslattal (tervvel?), hogy a budapesti Szabadság szobrot megmásítsák - Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotását megcsonkítsák. Ehhez senkinek sincs joga. Mit szólnál hozzá, ha Mártha egy gyönyörű kerámiájából kivágnék egy darabot, és a lyukba egy anyagdarabot ragasztanék? Az alkotó művét lehet szeretni vagy nem szeretni, de hozzányúlni nem szabad. Ez hasonlítana a kommunista gyakorlathoz, amikor pl. Babits verseinek trianoni vonatkozásait vagy József Attila istenes verseit egyszerűen "kifelejtették" a kötetekbôl.
A Szabadság-szobrot hagyjuk a helyén, érintetlenül. Ma már se nem Horthy István, se nem a szovjet megszállás jelképe. Ennyi év után, egyszerűen a szabadságot akarja szimbolizálni, és ebben az értelemben 56 is benne van. Az otthoni magyarság már elfogadta a szobrot, úgy ahogy van. Ne osszuk meg mégjobban a nemzetet azzal, hogy (ráadásul külföldrôl) ilyen drasztikus változtatásokat kezdeményezünk. (Miért nem
inkább azért lobbizunk, hogy a Szabadság térre állítsanak egy vadonatúj
szobrot?)
Szeretettel ölel,
Judit
xxxxxxxxxxxxxx
Kedves Béla (Öcsi)
.......a "Szabadság szobor" kezében kicserélni a pálmaágat - ami propeller helyett van ott, lásd Horthy István - lyukas zászlóra szerintem fertözés hátrafelé. A lyukas zászló emlék, szimbólum, nem képalkotó elem, szobrokon, képeken közhellyé, nagyon könnyen giccsé válik.
Én nem közösködnék a szovjet "gyözelem", "felszabaditással".
Söt, leszedném az egészet a Gellért hegy tetejéröl, mert elronditja azt a gyönyörü sziklát.....
szeretettel, Miklós (Cocó)
xxxxxxxxxxxx
Kedves Béla bácsi!
Itthon a gellérthegyi "halasasszonyt" még sokan szabadság szobornak hivják, sokaknak még mindig "felszabadulást" jelent a szovjetek általi megszállatásunk dátuma. Félek, hogy meg kell várnunk a 60-ik vagy 75-ik évfordulót, mielött a magyar társadalom tisztán látja és egyetért majd a saját multjában.
Ugyanakkor azt is tudom, hogy az igazság hatalmas erö, hogy idövel az igazság gyözni fog és eljön majd az a nap amikor majd ott áll a Széna téren Szabó bácsi, a Tüzoltó utcában Angyal Pista, a Parlament elött Bibó István szobra és igenis ott lobog majd a Gellért hegy csúcsán a lyukas zászló is Akkor végre tényleg Szabadság szobor lesz Kisfaludy Stróbl Zsigmond müvéböl.
Szeretettel, Zoli
xxxxxxxxxxxx
Igy van Zolikám, de azért gondolom megérted, ha türelmetlenlen vagyok. Különben a felsorolásból kihagytad Danner Jancsit kinek már régen a Müegyetem fökapuja mellett kellene álljon a szobra. Béla bátyád
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
4) KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK JELÖLTEK
4a) MDF JELÖLTJE: SÓLYOM LÁSZLÓ
A Magyar Demokrata Fórum azt javasolja, hogy a három rendszerváltó párt, a Fidesz, az SZDSZ és az MDF közösen jelöljön köztársasági elnököt.
Az MDF Sólyom Lászlót javasolja közös köztársasági elnök-jelöltnek, de ha a másik két párt részéről más, nagy tekintélyű rendszerváltó demokrata jelöltet támogatnak, aki nem kötődik az állampárti múlthoz és politikai világhoz, az MDF kész az egyeztetésre, a megegyezésre.
Január óta az MDF következetesen állást foglalt amellett, hogy a négy parlamenti párt konszenzussal jelöljön egy olyan köztársasági elnököt, akit az alkotmánynak megfelelően kétharmados többséggel lehet megválasztani. Mára azonban kiderült, hogy a legnagyobb kormánypártnak, az MSZP-nek nincs ilyen politikai szándéka. Egyeztetést nem kezdeményezett, és nem törekedett konszenzusos jelölt állítására.
Budapest, 2005. április 22.
Dávid Ibolya,
az MDF elnöke
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
4b) MSZP JELÖLTJE: SZILI KATALIN
Socialists buoyed by poll showing Szili most popular presidential nominee - papers
Budapest, April 27 (MTI) - As a new poll shows House Speaker Katalin Szili topping the popularity list of would-be presidents, most members of senior governing socialist party MSZP are determined to keep Szili as their nominee in the face of strong opposition from their junior coalition partner SZDSZ, a national daily reported on Wednesday.
Szili leads the list of candidates with 35 percent support in a nationwide survey taken by pollster Szonda Ipsos on April 20, ahead of incumbent president, Ferenc Madl, who had hitherto invariably held the top spot.
It came as something of a surprise that the poll showed 30 percent of Liberal voters supporting Szili, despite the fact that the liberal party has repeatedly voiced their opposition to Szili's election, because of her deep involvement in party politics.
Asked whether Szili should step aside, 35 percent of Fidesz-affiliated voters said she should, while 42 disagreed. This compared to 51 percent of SZDSZ party supporters indicating she should keep her hat in the ring, while 25 wanted her to withdraw.
SZDSZ executive Gabor Horn said the poll is not representative of SZDSZ, as liberal voters would have been scarce in the sample. Rather, Horn cited a mass-emailing among party affiliates, which showed that three quarters of respondents do not support Szili's nomination.
There are a handful of Liberal MPs who are likely to support Szili in the secret ballot, according to daily Nepszava. One SZDSZ MP suggested that if Szili remains the sole candidate, liberals should not pick up a ballot to signal that they have intentionally not voted. Meanwhile, SZDSZ has been campaigning to call a four-party meeting to review the situation.
Parliament will vote on the president in a plenary session on June 6 or 7, as incumbent President Ferenc Madl's five-year term expires on August 3 and he said he would not run for re-election.
Under the current rules, two-thirds majorities are required in first and second voting rounds. But if it comes to a third round, a simple majority is sufficient to elect the president.
XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX
4c) FELMÉRÉS
A Fidesz felmerest vegez, hogy kit jelolne a lakossag allamelnoknek. Aki szandekozik ebben a kerdesben velemenyt nyilvanitani, az http://www.polgari-kor.hu internetes helyen megteheti (Szimpatia szavazas /
Emberek jeloltje).
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
5) KODOLÁNYI GYULA ANTALL JÓZSEFRÖL
(Kodolányi Gyula a Magyar Szemle föszerkesztöje, Illyés Gyula veje és több szempontból talán utódja is...)
Kodolányi Gyula: Antall politikai filozófiájáról
Antall József olyan politikus volt, aki otthonosan mozgott az eszmetörténetben, és a szellemi érés hosszú évei alatt pontosan tisztázta magában a magyar és európai politikai hagyományhoz valamint a korszerű áramlatokhoz való viszonyát.
Ebben nem pusztán a családi örökség vezérelte, hanem saját kiváncsisága, folytonos önképzése, olthatatlan szomja a széles látókörű tájékozódásra.
Miniszterelnöksége nyugodtabb perceiben, péntek délutánként az irodájában, vagy repülőutakon, gyakran tért ki olvasmányaira. Egyszer váratlanul Henry Adams-tanulmányomra terelte a szót — sosem gondoltam, hogy olvasta. Pedig természetes volt ez, hiszen olyan könyv végén állt ez a tanulmány, amely Thomas Jeffersonról, valamint nagy kortársairól, John Adamsról, Madisonról és Hamiltonról szólt, és a korai amerikai köztársaság dilemmáit, a demokrácia alternatíváit vetette fel. De Antallon kivül kevés magyar demokrata politikus adta tanújelét, hogy ismeri ezt a könyvet.
Antall nézete a XIX. század nagy magyar liberálisairól is jellegzetesen életszerű volt, annak az államférfinek a szemléletmódja, aki mindig a teljes igazságot tartja szem előtt. Így írt erről egy levelében Tart Pálnak, 1982 márciusában: „Elég szilárd elveim, világnézetem és történelemszemléletem volt ahhoz mindig, hogy merjem vállalni az eklekticizmus, az "elkenés", az "igazság szétosztása" vádját /.../ az utókor ítéletében nem egymással szemben kell megítélni Széchenyit, Kosssuthot, Deákot, Eötvöst vagy akár Görgeit, hanem a maga szerepében, a politikai alternatívák képviseletében, de egy politikai palettán, a nemzeti liberalizmus nagy alakjaiként. /.../ ki-ki lehetett konzervatívabb, radikálisabb stb., de egy célt láttak maguk előtt: a modernizált önálló Magyarország megteremtését”. (Tar, 85-86)
Gyakran mesélt Antall arról is, mekkora élmény volt számára fiatal kamaszként a népi írókat olvasni, és közismertek a hivatkozásai arra, hogy a Püski kiadónak és könyvesboltnak buzgó törzsvásárlója volt már a háború előtt. Ezt az élményét különösen akkor emlegette nekem fájdalommal, amikor az MDF-en belüli ellenzéke létrehozott egy népnemzeti tagozatot, amelybe őt nem hívták meg.
Hajlamai és olvasmányai nyomán organikus politikai filozófiát alkotott meg, melynek három elemét sorolta fel. Hadd idézzem e hármas egységnek egy tömör megfogalmazását:
„a magyar politikai gondolkodás folyamatosságában a reformkor nemzeti liberális, nemzeti demokrata gondolatvilágától a kereszténydemokrácia gondolatvilágán át a népi írókig, ez az egész szellemiség együtt alkotja azt a politikai gondokodásmódot, amelyet mi vállalunk”. (II. 564)
Ez a mondat egy Pálfy G. Istvánnak adott interjúban, 1993 júniusában hangzott el, a szárszói találkozó ötvenedik évfordulója alkalmából, melynek megünneplésére szintén nem hívták meg őt. Antall a népi mozgalom egyetemes vonásait hangsúlyozza, mondván, hogy annak nagy alakjai, mint Németh László, Illyés, Kovács Imre és Bibó középen álltak, és elutasították a veszélyes érzelmi dilemmákat. Mert nem állítható szembe egymással, mondják, a magyarság és az európaiság. Nem állíthatók szembe a radikális szociális követelések a demokrácia alkotmányos rendszerével, amelyet a XIX. századi nagy magyar liberálisok alkottak meg. Említi Antall a 30-as évek magyar keresztényszocialista törekvéseit is.
Hozzáteszi, hogy „Mi a politikai irodalomnak ezeket az alkotásait szintézisben látjuk, és /.../ el lehet helyezni /ezeket/ az európai gondolkodásban is.” Hivatkozik Wilhelm Röpke A harmadik út című könyvére, amely nagy sikert aratott a magyar értelmiség körében a világháború alatt. Ez a könyv, mint mondja, nem egyéb mint „a szociális piacgazdaság európai és nemzetközi felfogása”. (565)
Politikusról, államférfiről szólván a kérdés az, hogy alkalmasak voltak-e ennek a gondolati szintézisnek az elemei egy korszerű demokrácia kormányzására 1990-ben, és alkalmasak-e ma?
Továbbá: hogyan tagolódott be ez a gondolatrendszer a korszerű nyugati áramlatokba?
És: mit tudott megvalósítani ebből a szellemiségből Antall a kormányzás szokásos kényszerpályái, a kossuthi egzigenciák nyomása alatt?
Röviden összefoglalva azt mondhatjuk, hogy ezek közül az elvek közül Antall és csapata kormányzásában sarkallatos szerepe volt a demokratikus alkotmányos és intézményrendszer gyakorlati megteremtésének, működtetésének. Máig ható alapvetése lett ez demokráciánknak, amit Antall nagy morális erővel képviselt. Jól emlékszünk, hogy olyan esetekben is betartotta a minisztrerelnöki hatáskör határait, amikor ez politikai céljait csorbította - gondoljunk konfliktusaira a köztársasági elnökkel és az Alkotmánybírósággal.
E hármas szintézis másik elemének sikere testesült meg abban az erőteljes nemzetközi kapcsolatrendszerben, amelyet az EDU és az IDU tagjaival, a konzervatív és néppártokkal teremtett meg Antall. Személyes és elvi barátságokkal, amelyek olyan politikusokhoz kötötték, mint Kohl kancellár, az idősebb Bush, Alois Mock, Jacques Chirac vagy Ruud Lübbers. Ennek is volt köszönhető, hogy Antall miniszterelnöksége idején Magyarország lett a középeurópai stratégia motorja, a térség vezető tényezője a világpolitikában. Szomorú visszaemlékezni erre ma, a magyar külpolitika elszürkülése, gyengesége, koncepciótlansága idején.
E kapcsolatoknak külön politkai és érzelmi töltést adott Antall hite az európai intregrációban. Gyakran emlegette, hogy ezt a sorsfordító gondolatot kereszténydemokrata, jobbközép politikusok teremtették meg. Német részrol az az Adenauer kancellár, aki másfelől zöld utat adott gazdasági miniszterének, Erhardnak a röpkei szociális piacgazdaság bevezetésére. És nyilván e meggyőződés visszaigazolása volt európai oldalról az, hogy Antall megkapta - Alain Poher, a francia szenátus elnöke javaslatára - a Robert Schuman Díjat.
A harmadik elem, a szociális piacgazdaság kormányzati megvalósításában nehézségekkel találta szemben magát Antall. Miniszterei és tanácsadói közt többen képviselték ezt a törekvést - így Kádár Béla, Bod Péter Ákos, Botos Katalin, Szabó Tamás, és a Magyar Szemlében Röpkét és Erhardot méltató Hieronymi Ottó - de a rendszerváltozás bel- és külgazdasági keretei kényszerpályákat jelöltek ki. Az örökölt államadósság, a szovjet piac hirtelen összeomlása tartozott ehhez a kerethez, de különösen nyomasztó volt a Valutaalap által nagy súllyal, szélsőségesen képviselt poltitika, amely gyors piaci liberalizációt és privatizációt sürgetett, tekintet nélkül a helyi viszonyokra. Antall gazdaságpolitikai eredményei ennek ellenére is emlékezetesek, és különösen szembetűnnek, ha összehasonlítjuk őket az 1995-ös Bokros-csomag hozadékával: a súlyos restrikcióval, a szociális és oktatási terhek áthárításával, a felszökkenő inflációval, a stratégiai cégek gyorsított privatizációjával, a hazai vállakozásfejlesztési alapok felszámolásával.
Antall politikai filozófiájának és stratégiájának e rövid jellemzése után rá kell térni egy különleges körülményre: Antallt gyakran nevezték konzervatívnak a külföldi és a magyar sajtóban, s ekként tartotta őt számon olyan elvbarátja és tisztelője, mint Margatret Thatcher. Mégis, ő maga talán egyetlen egyszer sem jellemezte ezzel a szóval magát. Beszélhetünk-e egyáltalán Antall konzervativizmusáról?
A szó kerülése Antall részéről tudatos volt. Egyfelől, Antall elhatárolódott az 1848-1945 közti magyar politikai hagyománynak azoktól az áramlataitól, amelyek konzervatívnak tartották magukat - s ebben belső körének sok tagja egyetértett vele, Szabad Györgytől és Jeszenszky Gézától kezdve jómagamig. Ez természetes következménye annak, hogy ő a XIX. századi liberálisok és a népi írók utódjának vallotta magát. Történelmi örökségünkben, sajnos, nem jó a konzervatív szó csengése.
Másfelől, az elmúlt évtizedben, éppen Antall halála óta, nagy fordulat zajlott le a konzervatív szó használatában világszerte. De nemcsak terminológiai ez a fordulat, hanem tartalmi is.
Ennek jelei, első fejleményei már a 90-es évek elején, sőt a 80-as években is feltűntek Európában és az Egyesült Államokban, de csak az elmúlt tíz évben hoztak gyökeres változást. Több összetartozó, de nem minden részében azonos jelenségről van szó. Egy új mentalitásról és egy új nyelvezetről.
Roger Scruton, a kiváló brit konzervatív gondolkodó 1993-as mondatai pontosan jelzik az akkor lezáruló korszakot. Helyzetfelmérése borús, talán túlságosan is az, de kijelöli a kitörés, a változtatás útját is: „Európának és Amerikának ma már alig akad olyan szeglete, ahol az ember még konzervatívnak vallhatja magát anélkül, hogy ne sodorná nyomban veszélybe szavainak hitelét. A konzervativizmusnak éppen ezért egyik legsürgetőbb feladata egy olyan nyelv létrehozása, amelyben a konzervatív jelző nem szégyelnivaló. Ez pedig egy nagyobb szabású vállalkozás részeként lehetséges: meg kell szabadulnunk a nyelvet bénító skatulyáktól. Korántsem könnyű feladat. Egy bizonyos értelemben ez maga a politika. A kommunisták már kezdetben felismerték, hogy aki hatalmába keríti a nyelvet, az úr lehet a gondolatok felett is — legalábbis ami a gondolkodás határait illeti”. (Mi a konzervativizmus, 118)
Noha ez a helyzet akkor különösen az egyetemi, értelmiségi köröket jellemezte, gondja volt ez a politikának is, s a magyar jobbközépnek is. Magam is részese voltam azoknak az értelmiségi diskurzusoknak, amelyek a Fidesz 1995-1996 körüli terminológiaváltása, nevezetesen a polgár szó rehabilitálása körül hullámzottak. A kommunista agitprop ördögi leleményességgel járatta le legfontosabb szavainkat. Megbélyegezte vagy kiürítette őket. Nemzet, nép, polgár, jobboldal. Melyik szót lehet ezek közül újrafényesíteni, átértékelni, visszadni a becsületét? A nemzettel kezdte Antall József - Illyés Gyula és a mai íróbarátaink nyomán, és messze jutott előre a szó felemelésében. Az EDU-kapcsolat a néppártiság becsületét adta vissza. De veszélybe került, amikor Csurka István lépett fel szélsőséges nemzeti radikalizmusával, amely a népi és nemzeti gondolatok korszerűtlen, demagóg nosztalgiáira játszott.
Névválasztásaink előtt mégegy csapda áll. Az, hogy a 30-as évek magyar demokratikus hagyománya, amely oly fontos Antallnak és jónéhányunknak, a második reformkor nemzedéke, magát javarészt baloldalinak határozta meg a neobarokk hivatalos eszmeiséggel, és a hárommilió koldus Magyarországával szemben. Bibótól Illyésig, József Attiláig. Reformista volt, és velük rokon gondolatokat vallott Márai is - a kevesek egyike, aki a polgár szót akkor vállalta. Mert bizony a polgár akkoriban a nyárspolgárt, a kispolgárt jelentette az értelmiség szemében - egy műveletlen, nárcisztikus masszát.
Csapda tehát a baloldal-jobboldal dichotómia is. Mint Scruton mutatja ki, ezt is a kommunista agitprop gondolkodás merevítette meg a harmincas években, és használta demagógiája furkósbotjaként. Ha a mai magyar politikai nézeteket tekintjük, akkor is világos, hogy a hagyományos bal-jobb megkülönböztetés szinte semmi útmutatást nem ad.
Mert maga a világ lépett túl ezen a dichotómián, és éppen a konzervativizmus - egy néppárti konzervativizmus - feléledésével. Nem kérdéses, hogy a hagyományos közösségek értékét, a nemzeti hagyomány fenntartó erejét hirdető népi írók az agitprop terminológia szerint jobboldalinak és konzervatívnak minősülnek — és mondták is őket annak, különösen 1948 és 1956 után.
A konzervativizmus a baloldaliság nagy századában, a 20. században is mindig erős maradt az angolszász országokban. 1980 körül pedig fordulat történt. Ronald Reagan és Margaret Thatcher erőteljes, karizmatikus politikai tehetsége előhívta, megszervezte ezekben a társadalmakban azokat az erőket, amelyeknek elegük volt az elmúlt húsz év ideológiájából és politikájából. Elegük volt a vízfejjé nőtt államból, az államkapitalizmusból, a cinikus egyenlősdibol, a minőség degradálásából, és a pozitív diszkrimináció abszurd, a bűnözést és a devianciát bátorító, a többséget elnyomó végleteiből. A törvényre emelt, és a társadalom szétesését gyorsító szabadosságból. Elegük volt a szovjet blokkot legitimizáló détente-politikából és a kommunisták iránti liberális sznobizmusból.
Ennek a reagani hullámnak a hátán nyerte meg az amerikai elnökválasztást az idősebb Bush, és 1992-es veresége csak időleges haladékot jelentett a mégoly tehetséges Clinton által vezérelt balliberális eroknek. A legutóbbi amerikai választás meggyőző konzervatív győzelmet hozott az Egyesült Államokban, és nem kis mértékben a fiatalok, az elsőízben választók körében. Nagy-Britanniában pedig immár tíz éve olyan miniszterelnök vezeti a Munkáspártot, egyelőre rivális nélkül, aki bizonyos konzervatív értékek megerősítésével nyert hatalmas népszeruséget.
Itt nincsen most idő arra, hogy e gazdag jelenségről árnyalt elemzést tartsak. A konzervativizmus nem egységes ideológia - sok tekintetben ellentétes nézeteket és attitűdöket takar ez a szó Nyugaton is. Csak annyit mondanék erről itt, hogy Antall József ebben a képben az én számomra egyértelműen úgy jelenik meg, mint a kiváló politológus barátunk, Egedy Gergely által érték-konzervativizmusnak nevezett organikus gondolkodás egyik nagy politikusa.
Ezt az irányzatot így jellemzi könyve, A konzervativizmus az ezredfordulón 49. oldalán: „Egyáltalán nem közömbös, hogy az elkövezkező évtizedek magyar konzervativizmusa miylen arculatú lesz, és hogy azokat az elemeket tudja-e integrálni, amelyek a leghatékonyabban segítik a nemzet fejlődését /..../ a magyar sajátosságoknak (és általában is a közép-európai tradicióknak) sokkal jobban megfelel a konzervativizmus azon változata, amely nem a piac maximális szabadságában látja a legfőbb célt, hanem a szociális egyensúlyt fenntartó növekedésben és bizonyos tradicionális alapértékek védelmében”.
Az ifjabb Bush mögött egyesült konzervatív palettát tekintve tehát, az általunk választott hagyományhoz nem az ún. neokonzervatívok neoliberális szabadpiaci filozófiája áll közel, nem is a protestáns fundamentalista választóbázisé, hanem azé a csendes többségé, amely a déli és középső Amerika korszerű konzervatív mentalitását jellemzi.
Egy ilyen derékhad gyarapodása az Antall halála óta eltelt több mint tíz esztendőben nálunk is határozottan tűnik fel, és spontán módon is erősíti az új konzervativizmus néppárti jellegét, amely annak egyik legnagyobb ereje. A korszerű hagyományépítés, a helyi cselekvés és az emberi mérték áll e szemlélet középpontjában. Az identitások és a minőség tisztelete az élet minden régiójában.
Ritkán hangzik el, hogy ez a szemlélet ökologikus szellemű, bár elhatárolódik a környezetvédők legradikálisabb csoportjainak stílusától, baloldali radikalizmusától. Nem kétséges azonban, hogy a korszerű érték-konzervativizmusnak tudatosítania kell a programjában rejlő ökologikus elemeket. Az elszabadult, értéksemleges liberalizmussal szemben, a növekedés-mánia rombolásával szemben, ez nemcsak politikai sikert hozhat. Csak a mérték ökologikus tisztelete, a szolidaritás egymásal és a természettel adhatja meg a túlélés reményét a földlakók számára. Nem véletlenül tekintette úgy Antall József mindvégig, hogy a Bős-Nagymaros vízlépcső ellenzése világnézeti kérdés, és az is marad.
Az Antall József által képviselt eszmeiség a rendszerváltozás szellemének egyik csírája és korszerű hagyatéka.
(Deák Ferenc Közéleti Klub, 2005 március)
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
6) CIGÁNYKÉRDÉS
Az európai emberi jogi biróság Strassbourgban tárgyalja a cseh országi cigányság emberi jogainak sérelmeit a közoktatás területén. A New York Times jelentése szerint hasonló perek vannak elökészületben Szlovákia, Románia és Bulgária ellen is.
Nagy öröm volt olvasni, hogy Magyarország nem tartozik az elmarasztalandó államok közé! Szeretném hinni, hogy népem végre nem csak nótáiban fogadta el a rongyos régi szerelme mellett kitartó cigány leányt, meg az egyszer még muzsikálni kivánó öreg cigányt, de iskolapadjaiba is befogadta öket. Bizony itt az ideje belátnunk azt is, hogy az embert nem az ösei alapján kell megitélni és azt is, hogy akkor lesz jó magyar a gyerekböl (bárki gyerekéböl), ha magába szivhatja Arany János és Madách Imre kultúráját.
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
7) KÖNYVEK
7a) PROF. B: A: JAMES: "HUNGARY'S 1956 REVOLUTION"
Kedves Béla
Bev James has been working on this scholarly book for some time and it has just been published.
You may find it of interest. If perhaps you read it, I am sure Prof James would welcome your comments.
Sincerely
Gary Kish
xxxxxxxxxxxx
Imagining Postcommunism Visual Narratives of Hungary's 1956 Revolution Beverly A. James
BEVERLY A. JAMES, who holds a Ph.D. from the University of Iowa, is a professor of communication at the University of New Hampshire. She has studied and taught in Hungary.
Eugenia and Hugh M. Stewart '26 Series on Eastern Europe
Texas A and M University
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
7b) LUKÁCS JÁNOS: "DEMOCRACY AND PLURALISM"
In the review entitled "Losing our Way", Owen Harries comments on the new book by John Lukacs, "Democracy and Populism" Fear and Hatred, Yale U. Press
$25, 248p.
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
8) KÖZÖS UTAZÁS CSIKSOMLYÓRA
Kedves Utasaink és Kollégák!
Szeretnénk felhívni figyelmüket, hogy csíksomlyói utunkra még vannak szabad helyek! Várunk szeretettel mindenkit!
Csatolva megtalálják ajánlatunkat!
Szívélyes üdvözlettel,
Júlia és Orsolya
Ispán Julianna & Ferencz Orsolya
Tour-operators
Transilvania Best Srl.
transilvaniabest@yahoo.com
Tel: +36 20 335-0526, +36 30 223-6114
|
|
|
| We are not responsible for messages posted here. Any comments suggestions please write us. |
|
Close Window
