MAGYAR LOBBI AKCIÓ LEVELE
A Magyar Lobbiba mindenki CSAK ÖNMAGA iratkozhat fel! A feliratkozás az alább megadott cimen történik. E cimen megismerhetöek lobbinknak korábbi akciói is:
http://hungaria.org/hal/lobby/
Akinek fel vagy leiratozással vagy nonlapunkkal kapcsolatos kérdése van, az kérem, hogy a HungLobby@aol.com cimre irjon, mig aki nekem szeretne irni az használja a liptakbela@aol.com cimet.
Tisztelettel, Lipták Béla
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
TARTALOM
AKCIÓINK:
1) ELJÖTT AZ ÚJ KEREKASZTAL TÁRGYALÁSOK IDEJE
1a) Demokrácia és Törvényhozás
1b) Közgazdasági Teendöink
1c) Szétszakitott Nemzet, Megosztott
Társadalom
1d) Végkövetkeztetés
2) AKCIÓ A BÖSI ERÖMÜ ÜGYÉBEN
EGYÉB
3) MAGYAR KÖZÉPISKOLAI ÖSZTÖNDÍJ
4) LANTOS ALAPITVÁNY KAPCSÁN
4a) Simon András
4b) Éltetö Lajos
4c) Magyaródy Szabolcs
4d) Bihary László
KULTÚRA
5) SVÉD FILM AZ 1936-os BUDAPESTRÖL
6) SZIMPÓZIUM AZ INDIANA EGYETEMEN
7) HAVAS JUDIT ELÖADÁSAI
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
1) ELJÖTT AZ ÚJ KEREKASZTAL TÁRGYALÁSOKNAK AZ IDEJE
(Kérem a Magyar Lobbi résztvevöit, hogy ha egyetértenek az alábbi, a Hitel c. folyóirat számára irt tanulmányom gondolataival, úgy továbbitsák azokat a pártok és a magyar közélet vezetöihez.)
Egy válság alkalom is lehet arra, hogy felrázza és tettekve, változtatásra sarkalja a társadalmat.. Úgy ahogy közel 2OO éve Széchenyi könyvei (“Hitel”, “Világ” és “Stádium”), a Tudományos Akadémi, a dunai hajózás és a Nemzeti Kaszinó felállitásának terveivel irányt szabtak és fórumot adtak a nemzeti kibontakozásnak, vagy úgy ahogy 1956-ban a Petöfi Kör, majd 1989 után az Ellenzéki Kerekasztal fórumot teremtettek a közgondolkozásnak, úgy ma is szükség lenne arra, hogy a magyar értelmiség egy pártok feletti fórumon megbeszélje, átgondolja a jövö teendöit.
Igen, lehet, hogy 1989-ben elpazaroltunk egy ilyen alkalmat, lehet, hogy akkor kellett volna biróság elé állitani azt az alig száz embert kiknek tényleg véres volt a keze és akkor talán lelkileg felszabadult és megbékélt volna az ország. Lehet, hogy ennyi elég lett volna, hogy megszünjön az acsarkodás légköre, hogy az emberek lelkéböl eltünjön a bosszú vágya. Az is lehet, hogy a nemzeti tulajdon és általában a jövö gazdaságpolitikájának akkor kellett volna új irányt szabni. Igen, ez mind lehet, de mi csak a jövön változtathatunk, a multon már nem!
Fontos, hogy létrejöjjön egy ilyen forum melyen a magyar értelmiség tagjai (mint tették a Petöfi Körben), kifejthetik gondolataikat, elültethetik azokat a gondolcsirákat, melyekböl kikelhet egy összemzeti megegyezés. Fontos az is, hogy ez a megbeszélés, ez a közvélemény formálás most, tehát a 2O1O-es választások elött történjen meg, mert csak igy lesz ideje a társadalomnak azokat megemészteni és igy azokat figyelembevéve adni le szavazatait.
Pár ilyen gondolatfoszlányt fogok, természetesen a teljesség igénye nélkül, az alábbiakban felvázolni..
1a) Demokrácia és Törvényhozás
A mai „hadi demokráciában” kialakult pártfegyelem nem csak emlékeztet egy korábbira, de megneheziti a törvényhozást és az ország vezetését is! Ma nem értékrendek, elvek, vagy jövöképek ütköznek, hanem csak olyan érdekcsoportok, melyek szabotálják egymás terveit. A demokrácia egészséges müködéséhez szükséges az, hogy a pártok a társadalom egyes rétegeinek, osztályainak (földmüvesek, munkásság, üzletemberek, értelmiség..) érdekeit képviseljék. Az is fontos, hogy a törvényhozók egy-egy szavazó körzetet képviseljenek és ne juthassanak pártlistákon a Parlamentbe. Fontos, hogy a választásokon a szavazóik által megmérettesenek, mert különben nem a szavazóik, hanem a pártjuk érdekeit fogják képviselni.
Fontos az is, hogy létezzen egy olyan alkotmány (nem egy, a 1949-es alkotmánynak egy toldozott-foltozott formája), melyet pártoktól függetlenül az egész társadalom elfogad. Fontos az is, hogy létezzen egy olyan Alkotmány Biróság, mely önállón mérlegeli a törvények alkotmányosságát. A független biróságok mellett persze elengedhetetlen egy olyan szabad sajtó is, mely garantálja a teljes nyitottságot, tehát azt, hogy a nép pontosan tudja, hogy mi történik a hazájában.
1b) Közgazdasági Teendöink
A gazdasági fellendülés nem következhet be a honi ipar védelme és támogatása nélkül (Széchenyi: “Hitel”). Ezt tudatositani kell a mai magyar társadalomban is, mert ma gyakran még az ásványviz meg a tejtermék is külföldröl érkezik és a vásárlóknak eszükbe se jut, hogy mibe kerül az országnak az a pár filler amit ök megtakaritanak, eszükbe se jut, hogy ezzel külföldön teremtenek munkaalkalmakat, mig a saját hazájukban tönkreteszik példáúl a tejtermelö gazdákat.
Ugyanigy, már Széchenyi is értette a bankok szerepét a nemzet érdekeinek a védelmében. Tudta, hogy erös nemzeti bankra van szükség, mert az idegen kézben lévö bankok tetteit nem a nemzeti érdek hanem a profitszerzés vezeti. Ha a nemzeti bankot felelösséggel irányitják, ha az csak annyi kölcsönt ad, mint a bankbetétek összege, akkor nem omolhat össze. A mai pénzügyi válság is igazolja ezt. Ezért van az, hogy a nemzet érdekében keményen szabályozott bankok (mint példáúl a kanadaiak), nem állanak a csöd szélén. Egy szó mint száz, a nemzet érdekeit a közgazdaság területén is védeni kell.
Igen, itt az ideje, hogy lenyessük a globalizált „kapitalizmus” vadhajtásait, hogy megszabályozzuk a kapzsiságot. Itt az ideje, hogy csak a piacot dicsöitö kificamodott elméleteket, a mohó nyereségvágynak jelenleg globálisan szabadjára engedett tetteit megszabályozzuk. Helyes ez azért, mert a szabad verseny csak az egyenlöek között pezsditö hatású, de tragédiákra vezethet, ha olyan globalizált dzsungelt teremt a világ, hol a nyuszi “szabadon” versenyezhet a tigsissel. Más szóval szükség van a gazdasági élet állami ellenörzésére is és a hazai termelés támogatására is.
Persze a gazdasági élet fellenditéséhez szükséges egy közösségi erkölcs is, tehát annak belátására, hogy az államnak nincs önálló pénzforrása hogy a közteherviselés elengedhetetlen egy civilizált társadalomban és ezért az állam megröviditése nem más, mint a közösböl való lopás? Tudnunk kell, hogy ma azért olyan magas az adóteher, mert a társadalom fele nem fizet adót, mert a magyar össztermelés felét a fekete gazdaság termeli. Fontos, nagyon fontos megérteni, hogy amikor az eladó azt kérdezi tölünk, hogy “adjak elismervényt?” akkor azt kérdezi, hogy “akar Ön lopni?”. Ugyanez áll a “kenöpénzek” használatának balkáni gyakorlatára is. Azért is kell ezt a gyakorlatot felszámolni, mert az orvos vagy a köztisztviselö nem egy pincer, mert az ilyen „borravalóknak” az elfogadása megalázza öt. E mellett persze azért is, mert ezzel a tisztességes, az ilyen pénzeket elutasitó közalkalmazottnak vagy orvosnak növeljük az anyagi gondjait, kényszerijük külföldre. El kell érni, hogy ök otthon kapjanak tisztességes fizetést, s ehhez az is kell, hogy adót fizessen a kenöpénz is.
A fekete gazdaság felszámolása mellett az adórendszernek egyéb reformjaira is szükség van. Meg kell értenünk, hogy Szlovákia példáúl azért elözött meg bennünket, mert Szlovákiában jóval alacsonyabbak a szociális juttatások. A szociális juttatások csökkentését persze nem a szegények támogatásának csökkentésével kell elérni! Olyan eszközöket kell erre választani, mint példáúl a nyugdij korhatár felemelése vagy a felesleges orvoshoz járás csökkentése. Az is fontos, hogy miközben az állam kiadásait csökkentjük, közben az állami bevétel emelkedjen. A többlet bevételnek forrása kell legyen nem csak a már emlitett védövámok bevezetése, de a tulajdon adó is. Ez persze nem azt jelenti, hogy egy nyugdijas még adót is fizessen a lakásáért, hanem azt, hogy a magas bevétellel és sok tulajdonnal rendelkezök kivegyék részüket a közteherviselésböl.
Az igazságos és egészséges társadalomban az iskolák, rendörség, tüzoltóság költségeit a házadó, a közlekedési költségeket az auto adó biztositja. Igy aztán a kereseti és forgalmi adó elegendö a szociális juttatások, állami tartozások, iskolák, hadsereg és az állami adminisztráció fenntartására. Persze egyéb reformok is szükségesek, mert példáúl a képviselök fizetését nem képviselöknek helyes megszabniuk és az önkormányzatok hatalmas és gyakran szükségtelen bürokráciának a fenntartására sem képes az ország. Ugyanakkor szükség van arra, hogy a progressziv tulajdon adó bevételéböl részesüljön az egészségügy, a közoktatás, a kulturális intézmények, a politikától és lobbi érdekektöl független igazságszolgáltatás és hirközlés intézményei is.
1c) Szétszakitott Nemzet, Megosztott Társadalom
Az általános pesszimizmusnak egyik oka, hogy a magyar társadalom nem bizik senkiben, még önmagában sem. Ennek egyik oka, hogy a volt kommunistákat, zsidókat, cigányokat, a kisebbségben és a világban szétszórva élö magyarokat a társadalom többsége nem tartja teljes értékü magyaroknak, valódi honfitársnak. Tudom, hogy a betört ablakú kirakatok és az örizetlen irószövetségi gyüjtöládák által fémjelzett nemzeti egységet nem lehet visszaállitani, de a jelen acsarkodó és önromboló lelkiállapán azért lehet javitani. Ezért alább felsorolok néhány, a fent emlitett megosztottságainkat csökkentö lépést, lehetöséget.
A volt kommunistákat illetöen tudjuk azt is, hogy ök és családjaik az ország lakóinak egynegyedét tették ki. Tudjuk azt is, hogy túlnyomó többségük vagy idealizmusból vagy állásaik megtartása és az elörejutás érdekében léptek be a pártba. Azt is tudjuk, hogy többségük ma már nem is él és tudjuk azt is, hogy senkit sem szabad olyan tettekért hibáztatni, melyeket nem ö követett el! Az egyén csak a saját tetteiért felelös, szülei tetteiért nem.
Továbblépve a zsidósággal való megbékélés és a kölcsönös bizalom légkörének helyreállitásának kérdésére, elengedhetetlen, hogy úgy a többségi társadalom, mint a zsidóság belássa, hogy mindkettöjüknek “lépni kell”. A többségi társadalomnak be kell látnia, hogy a Holokausztot megszenvedett zsidó származású honfitársaink joggal itélik el azokat, akik a második világháború idején szimpatizáltak a nácikkal vagy akik tétlenül türték el zsidó honfitársaik megalázását, legyilkolását. Be kell látniuk, hogy a meghurcoltak vagy legyilkoltak gyermekei már csak emlékeik miatt is joggal éreznek bizalmatlanságot vagy félelmet és be kell látniuk azt is, hogy ez a félelem csak erösödik, amikor katonai egyenruhákban masirozó, fenyegetö és félrevezetett fiatalok tünnek fel az utcákon. A többségi társadalomnak ezért be kell látnia, hogy nem ok nélkül bizalmatlanok az olyan magyarok, mint Eli Wiesel, Kertész Imre, vagy Andy Grove és tudnia kell azt is, hogy ök sokat segithetnének népünk felemelkedésében, jóhirének helyreállitásában, ha úgy éreznék, hogy tényleg szeretett honfitársaknak tartja öket a társadalom.
Persze a magyar zsidóságnak is vannak feladatai. Bizony jó lenne ha többször ök pedig idéznék az emlékét Kossuth zsidó ezredének, vagy a mult Felsö Házának és a néhai tábornoki kar zsidó tagjainak emlékét. Az is szolgálná a megbékélést, ha a Wallenbergnek kijáró jogos hála mellett, többet beszélnének Sztehlo Gábor, Koren Emil Keken András, Koszorús Ferenc és a többi hétszáz honfitársukra akiket Izrael embermentő tevékenységükért a Világ Igaza kitüntetésben részesített. Az is növelné a magyar zsidóságnak joggal kijáró megbecsülését, ha köztudomású lenne, hogy ök adták Nóbel dijaink többségét is, ök adták Radnóti Miklóst vagy Szerb Altalt is és hogy a 3O1-es parcellában a zsidó hazafiak sirhantjainak száma messze meghaladja a Magyar zsidóság számarányát. Bizony sokat javitana a jelen helyzeten, ha többen követnék Teller Ede példáját, aki, miközben 1OO%-os magyarnak tartotta magát, közben 1OO%-ban vállalta zsidó örökségét is és ettöl nem kevesebb lett, de több, ettöl 2OO%-os ember lett.
A “cigánykérdés” megoldása sem várathat tovább magára, mert az nemzeti tragédiához vezethet. A cigányság beilleszkedése az ország jövőjének egyik legfontosabb követelménye. Nem elég a megalázott “vén cigányról” és a “rongyos régi babájához” hü cigánylányról nótázni, de szembe kell nézni a jelen valóságával is. Veszprém és Tatárszentgyörgy példája, tehát úgy a többségi társadalmat, mint a cigányságot sújtó bűntettsorozat nem csak közbisztonsági kérdés! A bünözés csak kórtünet, egy kirekesztett, munkanélkül nyomorgó, példakép, szakma és remény nélküli társadalmi réteg kórtünete. Minden kiszolgáltatottat, minden ártatlant kötelességünk megvédeni és ugyanigy az ellentéteket pedig nem szitani, hanem orvosolni kell.
Többröl van itt szó, mint anyagiakról! Hasonló feladattal néz szembe a többségi társadalom, mint India nézett amikor a kasztonkivüli “érinthetetlenek” társadalmi integrációjának útjára lépett, amikor nem csak az együttélés közös terheinek, az ország jogi és erkölcsi normáinak elfogadását, de jogokat és megértést is biztositott számukra. Indiában több mint egy generációba tartott és sok megértést, törödést igényelt ez. Nem könnyü elérni, hogy egy “érinthetetlen” család gyermeke elhiggye, hogy ugyanolyan jogai és lehetöségei vannak, mint a másik embernek, hogy ö is elérhet valamit az életben, neki is van joga az önbecsüléshez és hogy rajta múlik a saját sorsa, jövöje. Ezért, többek között a magyar iskolarendszert is reformálni kell, mert a mai még sem lelkileg sem tudásban nem képes kiegyensúlyozni a cigány gyerekek otthonról hozott hátrányait. Igen, az összmagyarság érdeke, hogy ezen a hosszú és nehéz úton vérge elindulhassanak cigány származású honfitársaink is.
Végül pedig itt lenne az ideje, hogy teljes nemzetben gondolkozzunk és ennek a tudatnak megteremtsük az intézményrendszerét is. Itt most nem fogok a kisebbségben élö honfitársainkról irni, mert az egy külön tanulmányt érdemelne. Most csak a világban szétszórt magyarságra gondolok, beleértve az emigrációkat követö második és harmadik generációkat is. E téren sok mindenröl gondolkozni kellene:
Hasznos lenne elgondolkozni példáúl azon, hogy az új magyar találmányoknak (a három dimenziós TV, az üvegbeton, az új Rubik-gömb, a nano-technológia, az intelligens számitógép vagy az én napenergiát raktározó RFC-m) a nemzet is hasznát lássa. Nem szabad megismételnünk azt ami a multban az atomenergiával vagy a számitógéppel, Szilárd és Neumann találmányaival történt! El kell érnünk, hogy ne Kaliforniában, hanem Magyarországon teremtsenek ezek az új találmányok munkaalkalmakat, szolgálják a magyar önbecsülés és a nemzet jövöbe vetett hit visszatérését is.
Ezek mellett helyes lenne elgondolkozni azon is, hogy példáúl az amerikai magyar szervezetek miként müködhetnének együtt a magyar kormánnyal, miként kellene munkájukat koordinálni?. Fontos lenne, ha ezt a koordinációt a nyitottság, a pártok felettiség és a folyamatosság jellemeznék. A nyitottság dolgában fontosak az anyagiak is (tehát annak a nyilvánosságra hozatala, hogy ki, miért és kitöl kap anyagi támogatást?). Fontos annak köztudomásrahozása is, hogy mikor és milyen döntések születnek abban a koordináló bizottságban. A közérdek azt is kivánná, hogy ez az együttműködés “pártok feletti” legyen, tehát a bizottságban egyenlő arányban legyenek képviselve a demokrata és a republikánus párttal szimpatizáló amerikai magyarok. Végül a folyamatosság érdekében pedig el kellene érnünk, hogy a célok, melyek eléréséhez Amerika segitségét kérjük ne változzanak attól függöen, hogy otthon vagy itthoni melyik part van éppen hatalmon.
1d) Végkövetkeztetés
Eljött az ideje, hogy a magyar értelmiség újra felvállalja történelmi szerepét és adjon erkölcsi iránytüt és optimista jövöképet a magyar társadalomnak. Ezt úgy teheti, ha a társadalomban végbemenö folyamatok jobb megértetésével szolgálja a megbékélést, tudatositja, hogy a pártok csak eszközök közös nemzeti céljaink elérésére és azt is, hogy e célokat csak akkor érhetjük el, ha megfogalmaztuk azt a magyar jövöképet, melyben mindannyian egyetértünk. Egyszóval eljött az ideje, hogy a magyar értelmiség hozzájáruljon népünk szebb jövöjének formálásához is és a nemzet lelki gyógyuláshoz is, mert „cinkos aki néma!”, és mert ma még a magyar értelmiség többsége sajnos néma.
Ennek az össznemzeti felemelkedésnek lehet elsö lépcsöfoka a 21. század Petöfi Körének, az új Nemzeti Kerekasztalnak, tehát egy olyan fórumnak a létrehozása, mely megfogalmazza és szolgálja a nemzet történelmi létérdekeit. Hozzájárulhat ez a kerekasztalnak egy olyan magyar társadalom formálódásához, mely tájékozott, vezetöiben megbizik és igy a szavazó urnáknál képes és hajlandó egy ezer éves kulturnemzethez méltó döntéseket hozni. Én hiszem, hogy a mai „hadi demokrácia” korát most már követheti a valódi demokráciáé, hogy 2O1O-ben majd annak tudatában szavaznak majd az állam polgárai, hogy a magyar jövő, tehát az unokáik jövője az ő kezükben van, az ö szavazataikon múlik!
Lipták Béla
(1956-ban a 16 Pont egyik megfogalmazója)
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
2) AKCIÓ A BÖSI ERÖMÜ ÜGYÉBEN
DVD készül a magyar közvélemény tájékoztatására. Az anyag felöleli majd az elmult közel 3O év eseményeit és ismerteti a Kiegyezési Tervet és az elökészités alatt álló Második Hágai Perrel kapcsolatos lépéseket is. A két DVD-böl álló anyag összeállitóinak irtam az alábbi levelet. Kérem a Magyar Lobbi résztvevöit, hogy kövessék figyelemmel az ezzel kapcsolatos fejleményeket, s mikor elkészültek a DVDk, vásárolják és terjesszék azokat.
Tisztelettel, Lipták Béla
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
Kelt Stamfordba, 2OO9 február 24.-én
Csillag Ádám
Budapest, II. Fillér-u 6.
Hábel György
Budapest, XII. Városmajor-u 82
Kedves Gyurka és Ádám,
Nagyon örülök, hogy a Duna DVD dolgában újra együtt dolgozhatunk. Egyben szépen köszönöm neked Ádám, hogy nagy tapasztalatodat és rengeteg fáradtságodat ingyen felajánlottad e munkára. Néked Gyurka, ugyanezek mellett külön megköszönöm a 2,5OO forintos kiegészitö adopmányodat is, mert ismerem az otthoni nyugdijasok anyagi helyzetét, tudom, hogy a Te 88 éves korodban, helyzetedben ez nem könnyü, s példát mutat sok fiatalnak. (Persze én is nyugdijas vagyok, de nekem szerencsém van, mert a napenergiát raktározó találmányomat ismertetö könyvemre nagy az érdeklödés, hál Istennek kapkodják).
Alább felsorolok pár tanácsot, de nagyon remélem, nem fogjátok félreérteni azokat, mert egyáltalán nem áll szándékomba beleszólni se a DVD-k tartalmába, se azok terjesztésének vagy felhasználásának mikéntjébe. Másszóval az alábbi tanácsaimat csak akkor vegyétek figyelembe, ha azokkal egyetértetek, hasznosnak tartjátok és kényelmes a kivitelezésük.
A DVDk CÉLJA:
A mult ismertetése mellett felvilágositani a nézöt a Duna védelmében folytatott harcunk elkövetkezö lépéseiröl. Itt nem sorolom fel ezeket, mert azokott vannal digitalizált formában a honlapunkon:: http://duna.org/danube/
Célja lehetne a DVD-nek az is, hogy felvilágositsa az új kormány tagjait és igy elérjük, hogy még hatalomrakerülésük elött megfontolhassák a teendöket, kialakitsák stratégiájukat a Duna kérdés rendezésére, s igy a hatalom átvétele után azonnal léphessenek.
A cél az is, hogy számba vegyük a mult tanulságait, tehát példáúl azt, hogy a magyar kormánynak bátorságot is kell néha mutatnia. Tanulni kell példáúl abból az esemény sorozatból, amikor 1992 október 24-én, 643-an Dunacsúnynál átléptük a határt. Én akkor, kértem Antall Józseftöl, hogy küldjön velünk egy szakasz katonát, akiknek, ha ránkjönnek a buldózerek, parancsuk van arra, hogy löjjenek a levegöbe. Kérésemet Jeszenszky Géza támogatta (sok évvel késöbb tájékoztatott erröl), Für Lajos ellenezte és Antall József Für mellé állt. Ha ezt nem teszi, akkor 1992-ben leállnak a magyar gyártmányú és magyar tulajdont képezö betontömböket szállitó bulldózerek, felfigyel a világ és nem csak hazánk népének önbecsülése de a Szigetköz is megmenekül.
A DVDk LÉTREHOZÓINAK MOTIVÁCIÓI:
Azt hiszem jó lenne elkerülni, azt a látszatot, hogy ezek a DVDk azért születtek volna, mert néhány magunkfajta öreg, a multba tekintve önmelldöngetést kiván folytatni.
Ezért a jövöre, a teendökre kell a hangsúlyt helyezni és a konkrét teendökre koncentrálni. Ennek legjobb útja, ha nincsenek az anyagban általánosságok és nincs a mult sikertelenségei miatti vádaskodás, egyének hibáztatása sem.
MIÉRT VAN OKUNK OPTIMIZMUSRA:
· Lélektanilag fontos, hogy a DVDk kimondják: mi nem a szlovákokat kivánjuk „legyözni”! Ezért hangsúlyoznám, hogy a Kiegyezési Terv kidolgozásában nem csak a WWF és az International Rivers Network, de példáúl Dr. Jaromir Sibl (a szlovák akadémia tagja) is részt vett.
· Az is fontos, hogy a Kiegyezési Tervet most már a világ is ismeri: http://www.controlglobal.com/articles/2003/114.html. Otthon eddig csak a Magyar Szemle ismertette. Az okok között azt hiszem szerepe van a vizes lobbi minket “az amatör és felelötlen környezetvédöknek” nevezö, a közvélemény elött lejárató kampányának. Ezért is fontos a DVDk anyaga minöségi és vitathatatlanul alátámasztott legyen. Az MTA szakemberei véleménye e téren hasznos lehet.
· Optimizmust azzal is növelhetnénk, ha felvennénk a DVD-kre az itteni PBS TVben már leadott, Sean Shays rendezte, 3O perces programot, mely bemutatta az amerikai nézöknek, hogy 199O-ben miként akadályoztuk meg a Dráva Horvátországba való elterelését. Ha úgy döntötök, hogy felteszitek ezt a filmet is, irjatok Sean Shaysnek és ö biztos szerez engedélyt és kópiát (Sbshay@aol.com). Persze ezt a filmet magyar feliratokkal is el kell majd látni.
· Legfontosabb okunk az optimizmusra az, hogy ha 2O1O-ben, az új kormány tárgyalásokat kezdeményez a Kiegyezési Terv kivitelezéséröl, és ha ezek a megadott 3 hónapos határidön belül nem vezetnek eredményre, úgy az új kormány nem olyan képviseletet küld majd Hágába, mint 1997-ben a Mechiárral összejátszó Horn kormány küldött, hanem mondjuk a mi ügyvédünket aki az Alkotmány Biróság elötti perünket intézte vagy a WWF ügyvédjének adja a feladatot.
· A második hágai per folyamán nem csak a világ környezetvédöi állnak majd mellettünk, de számithatunk az EU és USA hivatalos köreinek támogatása mellett gyerekeink korosztályára is.
PRAKTIKUS TANÁCSOK
Egy másik akcióval kapcsolatban, amikor a világban, az elmult 5O évben megjelent 56-os filmeket tettük DVD-re és terjesztettük azokat, a következö tapasztalatokat szereztem, melyek a Duna DVDk esetében is felhasználhatunk.
Fontos, hogy egy jó indexet (tartalomjegyzéket) adjatok a felhasználónak és az is, hogy a szoftver biztositsa annak kényelmes kezelését, tehát azt, hogy egy gombnyomásra megtalálja az illetö azt amit keres, mert az elfoglalt embereknek nincs ideje a kutatásra.
A szerkesztési és sokszorositási költségek fedezésére, -ha a médiában elöre meghirdetitek-, lesznek akik elöre megrendelik a DVD-ket. Amikor már biztosan tudjátok az árat, tartalmat, megjelenési idöpontot, én is felteszem az információt a Magyar Lobbi honlapjára.
Nálunk a legeredményesebb része az akciónak az volt, hogy az egyetemek (Bard, Quinipiac,..), melyek a történelem tantárgyaikon belül tanitják 56 eseményeit, segédeszközként megvették a DVDket. Mivel ezek a tanárok évente újra és újra bemutatják azokat, sok fiatalt elértünk velük. Mivel a környezetvédelmi tanszékek esetében hasonló a helyzet, én helyetekben felkeresném az ilyen tanszékekkel rendelkezö magyar egyetemek tanárait.
Sok sikert kivánva és áldozatotokat mégegyszer megköszönve,
Ölel, Béla
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
3) MAGYAR KÖZÉPISKOLAI ÖSZTÖNDÍJ
A következő két élvonalbeli magyar középiskola fogad magyar származású külföldi diákot a szeptemberben kezdődő 2009/2010 tanévre:
DEBRECENI REFORMÁTUS KOLLÉGIUM
DÓCZY GIMNÁZIUMA:
Hat évfolyamos koedukált gimnázium (Szabó Magda írónő egykori iskolája). Kiváló akadémiai szintjén kívül hangsúlyt fektet a nemzeti értékek, hagyományok tudatosításásra,ápolására, nemcsak az erre különösen alkalmas szaktárgyi órákon – magyar nyelv és irodalom, történelem, ének, művészettörténet – hanem minden más, órán és iskolán kívüli alkalmon, rendezvényen is.
SZEGEDI DUGONICS ANDRÁS PIARISTA GIMNÁZIUM
Az 1720-ban alapított rend 1991-ben kezdte újra az oktatást. 1999-ben felszentelte vadonatúj, modern épületét, amelyhez 80 fős kollégium is tartozik bentlakó diákok számára. A magas színvonalú tanításon kívül számos szakkörben vehetnek részt a tanulók, úgymint informatika, színjátszás, hangszeroktatás, sport, bibliakör, stb. A többszáz éves múltra visszatekintő iskolának neves diákji közé tartozik Katona József, Bíbó István, Juhász Gyula, Paskai László.
A Külföldi Magyar Cserkészszövetséggel való megegyezés értelmében, mindkét iskola messze az önköltségi ár alatt, évi US$ 1000 ellenében fogadja a diákokat, amely összeg fedezi a tandíjat és a kollégiumban való lakást és ellátást.
A diákokat, Budapesre érkezésükkor a Külföldi Magyar Cserkészszövetség magyar-országi képviselője fogadja, eljuttatja az iskolába és év közben is kapcsolatot tart
az iskolával és a diákkal. Az iskola felelős pedagógust jelöl ki a külföldi diák irányítására.
Kivételes esetben egy tanévnél rövidebb ottartózkodásra is van lehetőség.
További felvilágosítás kapható:
Szórád Gábor, Külföldi Magyar Cserkészszövetség
Gabona@aol.com
USA Tel: (973) 208-0450
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
4) LANTOS ALAPITVÁNY KAPCSÁN
Sajnos ez az akciónk eredménytelen volt. Sem a kormánytól, sem az alapitványtól nem kaptam olyan tájékoztatást, melyet a nyilvánosságnak szántak, s én a feladó engedénye nélkül semmit nem teszek fel a Magyar Lobbi akció leveleire.
Én magam sok levelet kaptam, s ezek közül mellékelek is párat. A kapott levelek kevés kivétellel a multtal foglalkoztak, olyan témákkal, mint Lantos Tamás multbéli tettei, zsidó származása, a többségi társadalom létezö vagy nem létezö antiszemitizmusa vagy cigányellenessége, söt olyan is akadt melynek szerzöje nem is résztvevöje a lobbinak, az alapitványról sem tud, de udvariatlan fogalmazássl kifogásolja, hogy amikor tölem a Heti Válasz riportere az emigráció jobb és baloldaláról riporter alanyokat kért, én öt (legjobb tudomásom szerint, s lehet, hogy tévesen) a jobboldaliak közé soroltam..
Sajnos kevesen foglalkoztak akciónk kitüzött céljával, tehát azzal, hogy a nyilvánosság elött szóra birjuk a kormányt és az alapitványt. A jövövel is kevesen foglalkoztak, kevés levél szólt arról, hogy milyen célokra és milyen úton van joga a magyar kormánynak az adófizetök pénzét eladományozni vagy arról, hogy milyennek is kellene lennie a magyar kormány és a szétszórtságban élö magyarság viszonya, milyen intézményes változtatások kellenének ahhoz, hogy ez az együttmüködés nyitott és pártoktól független legyen?
Tisztelettel, Lipták Béla
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
4a) Simon András
Tisztelt olvaso!
Ugy latszik akarmirol van szo, mindig felmerul a "zsido kerdes".
Ezzel kapcsolatban vannak szemelyes megjegyzeseim.
En egy Budan szuletett magyar zsido vagyok, aki 1956 ota el Amerikaban.
Erkezesem utani elso idoszakban probalkoztam bekapcsolodni az amerikai magyar szervezetekbe, ahol foleg antsiszemitizmust talaltam. Hasonlo tapasztalatai voltak masoknak is pl a Grof Andrisnak. Azota en is es mas zsido ismerosom tavol tartjuk magunkat az itteni magyar szervezetektol.
En nem hiszem, hogy az amerikaban elo magyarok nagyresze antiszemita, de a szoszolok es a kulonbozo egyesuletek vezetoi jobboldaliak es antiszemitak. Nagyon buszkek a magyar Nobel dijasokra, de nem emlitik hogy a 16 kozul 15 zsido szarmazasu volt. Ezek voltak azok, akik tuntettek a Carter ellen, mert visszakuldte a Magyar Koronat stb. Szavazni akarnak itt jobboldali magyar partokra, annak ellenere, hogy nem elnek ott es nem fizetnek adot, igy nem erinti oket, ha rosszul valasztanak.
Lantos Tamas megvalasztasa utan, eloszor Raul Wallanberg sorsanak a felkutatasaval foglalkozott. 1944 vegen "vedett" hazban lakott es o is es felesgei is ugy ereztek, hogy az eletuket mentette meg Wallanberg. Kesobb foleg kulpolitikaval kezdett foglalkozni mint a kongresszusi kulugyi bizottsag feje. Magyar dolgokkkal is foglalkozott es sokat latogatott Magyarorszagra. Nem volt nepszeru az amerikai magyarok kozott, foleg a "zsidot" lattak benne.
A Lantos Alapitvanyrol most halottam eloszor. Ez ugy nez ki, hogy egy amerikai alapitvany es nincs kulonosebb magyar vonatkozasu programja, altalanos emberi jogok tamogatasa a celja.
Ha a magyar miniszterelnok a szemelyi vagyonabol adomanyozni akar azt helyeslenem, de az allam-kasszabol jobb lenne ha nem koltene. Sok mas dologra nagyobb szukseg van, mint a Lantos alapitvany tamogatasara.
Thomas Simon ,Mountain View, CA
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
4b) Éltetö Lajos
Talán másoknál érzékenyebb vagyok a nyugati sajtó kritikájára, a Magyarország és a magyarság iránti jóindulat megőrzésének, újbóli megszerzésének szükségességére, amit eljátszottunk 1944-45-ben, valamennyire restauráltunk 56-ban, és - hiába prüszkölünk - már a kádári időkben a kommunizmus fellazításában, majd lerombolásában szerzett érdemeinkkel. De az ördög belebújt a szélsőjobba, ostoba zsidó- és cigányellenes uszításával ellenünk fordította ismét a nyugati közvéleményt. A gárda nem csak azért lett, mint mondják, mert cigány bandák lopnak, rabolnak, tettlegesen bántalmaznak, néha ölnek embereket, hanem mert Vona Gáborék, Hitleréktől tanulva nagyszerű módszert kreáltak benne az ideges, frusztrált magyar polgárság politikai bepalizálására. Valljuk be, minket - akár hajdan a németeket - könnyen elcsábít az egyenruha, a lecsapott szeges bakancs ritmusa, a harci dal.
A magyar társadalomnak van egy hangos rétege ma is, mely bizonyos fokig még a régi birodalmi allűrök hordozója. Mint ahogyan a pici öleb nagy kutyának érzi magát, úgy ezek a piszlicsár csoportokból összeverődött, inkább náci mint fasiszta réteg hatalmas politikai erőnek képzeli magát nemzeti és nemzetközi síkon, holott csak siralmasan nevetséges konglomerátum. Bolhaköhögés... A Bibliában valahol az áll, hogy aki azt hiszi, hogy ő valaki, holott senki, nem csak önmagát csapja be. De becsapja azokat is, sajnos, akikkel ezt elhiteti.
A kommunizmusból Leninék a világ legbrutálisabb diktatúráját kovácsolták, nem azt a szabad demokráciát, amit hirdettek. Soha nem állítottam, hogy a jézusi tanokkal nem lehet visszaélni. Már a kereszténység tavaszán bebizonyította maga az egyház, hogy nagyon is lehet. Ez azonban nem jelenti szerintem azt, hogy a tanok hibásak, rosszak. Miért volna rossz a felebaráti szeretet? Jobb, dicsőbb a másikat felkoncolni, mint felkarolni, vele frigyre lépni? Nekem az utóbbi az ideálom. Ha ezt megvetik, ám legyen.
Ez a kérdés viszont már más síkra vezet. Nem vagyok éppen pacifista, én is elítélem a Nagy Magyar Impotente és holdudvara semmittevését a közrend körül, egyetértek, hogy több rendőr, nagyobb fegyelem és a bűnözőkkel szemben szigorúbb elbánás kívántatik. De azt is látom, hogy ez a mai anarchia tkp. ezer éves, nem kizárólag magyar probléma, hanem európai, s hogy az EU partnerekkel, esetleg az ENSZ-szel vállvetve lenne bölcsebb ellene fellépni, mint egyedül. Ha a magyarok elkezdenek bosszút állni, ártatlanok vérét kiontani, rajtunk marad, mint Ágnes asszony fehér leplén a folt. Félek, most ez van kilátásban, hála a Jobbik agitpropnak. Máris akad rá példa (Tatárszentgyörgy).
Dr. Éltető Lajos,
Portland, Oregon
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
4c) Magyaródy Szabolcs
Lantos ellen két komoly kifogásom van:
1, Kolozsvárott kijelentette: "Lesz magyar egyetem, mert eszközeim vannak annak kikényszeritésére."
Néhány hét mulva, Bukarestben agyba-föbe dicsérte Ceausescut...
2, A Fidesz kormány idején összehivta a képviselöházat egy rendkivüli ülésre (voltak vagy huszan...), amelyen ö és lekötelezettjei éles támadást intéztek hazánk ellen az állitólagos antiszemitizmusunk miatt) Ezt a C-Span amerikai TV állomás elejétöl végéig közvetitette.
Nem tudok róla, hogy ugyanezt tette volna az amerikai, kanadai, francia, stb. kemény antiszemita megnyilvánulásokkal kapcsolatban. Kettös mérce....
Természetesen jót is tett, de azok felsorolására Hámos Laci lenne illetékes. Remélem, a jó oldalra tudja billenteni a mérleget.
Jó Munkát!
Magyarody Szabolcs
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
4d) Bihary László
Kedves Bela,
Negy dolgott szeretenek megemlileteni:
1. Tarsasagunk neve nem "Széchenyi Kör" hanem Szechenyi Istvan Tarsasag. Angolul Szechenyi Istvan Society.
2. Nekem semmi tudomasom nincs a Lantos Alapitvanyrol es ezert kar volt oda adni a nevemet es email cimemet.
3. A Tarsasagunk nem foglalkozik se vallasi, sem politikai kerdesekkel. Sot, alaptorvenyeink meg is tiltanak minden olyan aktivitast es propagandat ami befolyasolna amerikai politikusok megvallasztasat vagy a torvenyhozast.
4. Azt is nagyon furcsaltam hogy Te egy olyan csoportba tettel ahol "akad antiszemita is".
Ezt nagyon sertonek talalom, es visszautasitom.
Kerlek hogy a jovoben konzultalj velem meg mielott nyilvanossag ele tarnad nevem es Tarsasagunkat.
Barati udvozlettel
Bihary Laci
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
5) SVÉD FILM AZ 1936-os BUDAPESTRÖL
Subject: Rovid sved film (10 perces) Budapest furdovaros 1936-ban
Attachments: SVT Play.htm
Egy tobb mint hetveneves, a magyar szekesfovarost bemutato turisztikai filmre bukkantak a sved kozszolgalati teve archivumaban. Egy sorozat resze a " Bada i Buda*, azaz Furdozz Budan cimu, tiz es fel perces alkotas 1936-ban keszult, es sok minden van benne : legifelvetelek, Halaszbastya, Kiralyi Var es diszorseg, matyo kezimunka es neptanc (Gyongyosbokreta ), a Szabadsagteren Nagy- Magyarorszag viragokbol es az orszagzaszlo felarbocon (Trianon), Hosok tere, Vajdahunyad vara a Varosligetben es persze fo attrakciokent Budapest furdoi (Szechenyi, Szt.Gellert hullam- es fedett medenceje, Rudas, Csillaghegy) melyeket a riporter a vilag legszebb furdoinek nevez Europa legszebb varosaban. A sorozat tobbi filmje kulonbozo korokban keszult es fokent sved furdohelyeket mutat be (linkek jobb oldalon).
A bemutatas erdekessegei fentieken kivül: a Nagykorut és Rakoczi ut keresztezodesenek forgalma, balrahajts, korabeli villamosok es autok. A Margitszigeten [legifelvetel] jol latszik a sportpalya (MAC, Magyar Atletikai Club), egy pillanatra latni az uj Nemzeti Sportuszodat (akkoriban epult). Feltuno a parkok apoltsaga, az utcak tisztasaga, a rend, az emberek magabiztossaga es eletkedve. Nem tulzas az evezosok szama a Dunan, akkortajt a Dunaban nemcsak Romai furdonel furodtek - a legifelvetelek egyiken lathato a Duna pesti oldalan a Lanchidnal a dunai uszofurdo (a noke), a ferfiake az Erzsebet hidnal volt ( parszor usztam ott). A Rudas furdonel levo kut gyogyvizet ma is isszak.
Teljes kepernyore is kinagyíthato! Aki tud svedul, a szoveget is erti - a tobbieknek marad a zene.
> Érdemes látni, továbbküldeni!
> http://svtplay.se/v/1371245/oppet_arkiv/bada_i_buda
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
6) SZIMPÓZIUM AZ INDIANA EGYETEMEN 29th György Ránki Hungarian Chair Symposium Indiana University Bloomington Apr 4-5, 2009 Landscape, Environment and Society - Past and Present Environmental Issues in Hungary PANELS: Landscape as a metaphor Landscape ecology and the history of environmental thinking in Hungary Nostalgia, Utopia or Reality: local sustainability and community-based approaches Trans-boundary and global challenges - environmental politics in post-communist Central Europe Main issues, keywords: - Symbolization processes, the Śgenius locią, nostalgias and construction of identities, landscape as a metaphor in art and in social, political and philosophical thinking 0- Historical issues of landscape ecology; history of environmental practices and thinking; society and environmental consciousness; the ecologic and environmental paradigm and social sciences - The role of environmental movements in the democratization processes in Eastern Europe; Focuses and problem-sensitivity in the proceeding generations of environmental movements from the 1980-s to recently; Local sustainability, eco-concepts in establishing or maintaining micro-regional identities (practices of sustainability in the rural past, small regional agrarian autarchy, bio-economy, eco-tourism, eco-village, local activism, community-based approaches to educate sustainability) - Global economies and sustainable future in post-communist East-Central Europe; Levels of environmental politics from government, through NGO-s, to local activism; Eu accession, EU environmental politics and its application in Eastern Europe Mini-festival of documentary films on environmental problems in the Carpathian Basin: trans-boundary pollution, ecologic disasters (Duna dispute, Tisza-poisoning, Raba dispute, deforestations in the Carpathians ecologic disasters new geography of floods, Roşia Montană Verespatak) This symposium is organized by IU Gyorgy Ranki Visiting Hungarian Chair Professor Agnes Fulemile, IU Department of Central Eurasian Studies. Free and open to the public. More Contact Info: kniggle@indiana.edu Location: IU Bloomington -- Lynn M. Hooker Assistant Professor of Hungarian Studies Adjunct Assistant Professor of Musicology and Ethnomusicology Indiana University Goodbody Hall 157 Bloomington, Indiana 47401 812-856-0167
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx 7)
7) HAVAS JUDIT ELÖADÁSAI
AMERIKAI MAGYAR MÚZEUM
Reid Memorial Library80 Third St., Passaic, New Jersey M E G H Í V Ó 2009. március 1-énvasárnap délután 2:30 órakor DR. HAVAS JUDITIrodalomtörténész és előadóművész „Fölnevelő Édesanyám”címenmagyar költők műveibőlelőadást tart a múzeumban Dr. Havas Judit előadóművész felsőfokú tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsész Karán magyar-könyvtár szakán végezte. 2003-ban doktorált irodalomtörténetből. 1975 óta előadóművész, a magyar irodalom elkötelezettje. A Kárpát-medencében, Európa számos országában, Izraelben, az Egyesült Államokban és Kanadában tart rendszeresen előadásokat, mert fontos számára, hogy a magyar költők remekműveit eljuttassa az ország határain kívül élő magyarokhoz és megismertesse a magyar irodalom szépségét minél szélesebb körben. Jelenleg a Duna Televizióban „A vers az, amit mondani kell” címmel szerkeszt és vezet műsort vers- és irodalomkedvelők számára. Belépő ingyenes – adományokat köszönettel elfogadunk
|
|
|
Close Window
