Öt vajdasági magyar párt és mozgalom 2003 augusztusában közös
levélben arra kérte Mádl Ferenc köztársasági elnököt, segítse elo egy
olyan döntés meghozatalát, melynek eredményeképpen a vajdasági magyarok,
ha igénylik, letelepedési engedély és áttelepülés nélkül megkaphassák a
magyar állampolgárságot. A Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége
és a Magyarok Világszövetsége hasonló tartalmú levelet juttatott el a
köztársasági elnökhöz.
Az államfo a lehetoségek megvizsgálása érdekében konzultációt
kezdett neves, a nemzetközi és az európai jogot, valamint az
alkotmányjogot kiválóan ismero jogtudósokkal: Herczegh Gézával, a hágai
Nemzetközi Bíróság volt bírájával, Király Miklóssal, az ELTE Nemzetközi
Magánjogi és Európai Gazdasági-jogi Tanszékének vezetojével, Martonyi
János volt külügyminiszterrel, valamint Zlinszky János volt
alkotmánybíróval.
Mádl Ferenc a konzultációk alapján a következo álláspontra jutott: a
magyar állampolgárság megszerzésének egyszerusítése a szerbiai és
horvátországi magyarok számára nem ütközik kényszeríto jogi akadályba sem
a magyar Alkotmány, sem a nemzetközi jog és az európai jog alapján. A jog
szempontjából tehát nem kizárt az állampolgárság kérelemre történo
megadása magyarországi letelepedési engedély és áttelepülés nélkül azoknak
a nem magyar állampolgároknak, akiknek a felmenoje magyar állampolgár
volt, és alkotmányos alapismeretekbol magyar nyelven vizsgát tesznek.
(...)
(Magyar Rádió, 2003. december 1., Objektív Hírügynökség)
|
|
|