Az Európai Unió nem érintett abban, hogy tagországai kinek adják meg az
állampolgárságot akár egy másik tagországban, akár azon kívül, ez a
tagállamok kizárólagos illetékessége - jelentette ki csütörtökön
Brüsszelben Ewa Klamt, az Európai Parlament néppárti csoportjának vezető
képviselője a szabadságjogok, valamint a bel- és igazságügyi kérdések
területén.
A német EP-képviselő azon a sajtótájékoztatón beszélt erről, amelyet
Schmitt Pál és Szájer József, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség
EP-delegációjának vezetői hívtak össze annak érdekében, hogy - mint
fogalmaztak - egyértelművé tegyék: minden alapot nélkülöznek azok a
feltételezések, amelyek szerint az EU-nak bármiféle kompetenciája lenne az
állampolgárság megadásával kapcsolatban. Ez olyan terület, amelynek
nemzeti kezeléséről sem Magyarország, sem más uniós tagállam nem mondott
le, emellett olyan kérdésről van szó, amely nem része az unió működését
szabályozó jogszabályrendszernek és szerződéseknek - hangoztatta Szájer
József.
"Azt gondolom, azok, akik ebben az esetben valamifajta európai uniós vagy
külföldi nyomásra hivatkoznak, egy belpolitikai vitában szeretnének
külföldi szövetségeseket találni maguknak. De mivel ilyenek nem léteznek,
ilyesfajta nyomás Magyarországra nem nehezedik, ez minden alapot nélkülöz"
- mondta az Európai Néppárt EP-frakciójának magyar alelnöke.
Az MTI-nek arra a kérdésére, kik riogatnak uniós nyomásgyakorlással,
Szájer József elmondta: "Például néhány európai parlamenti képviselőt
hallottam nyilatkozni az elmúlt időszakban, akik egyebek között azt
mondták, hogy az EU tízmillió magyart vett föl, és mit fognak szólni, ha
egyszer csak 13 millióan vagyunk." Hozzátette: emellett az egyik
szomszédos országnak a miniszterelnöke, egy másik szomszédos országnak
pedig a szóvivője nyilatkozta azt, hogy az EU-hoz fordulnak panasszal
ezzel a kérdéssel kapcsolatban. Schmitt Pál elmondta: elsősorban
Romániából érkeznek olyan feltételezések, hogy a kettős állampolgárságra
kimondott igen esetében az ott élő magyaroknak elveszne a román
állampolgárságuk. Más vélemények szerint az EU nem fogad el olyan
megoldást, hogy kettős állampolgárságot biztosítsanak az unión kívüli
országokban élő magyaroknak.
Kifejtették: a témában folytatott konzultációik arról győzték meg a magyar
delegációt, hogy az EU semmilyen intézménye semmilyen akadályt nem gördít
az elé, hogy más országokban élők olyan állampolgársági dokumentumot
kapjanak, amely őket az EU-ban ugyanolyan jogokra jogosítja fel, mint
minden más állampolgárt. Azt is megemlítették: az állampolgárság nem
különböztet meg senkit senkitől, míg például a státustörvény e területen
ütközött bizonyos szabályokkal.
Németország is adott kettős állampolgárságot
Ewa Klamt megemlítette: Németország is adott kettős állampolgárságot
Lengyelországban élő németeknek még Lengyelország tagjelöltté válása
előtt, és lépését nem követte tömeges áttelepülés. A német képviselő
emellett tipikusnak nevezte az EU-tagállamokat illetően azt, hogy amikor
valamely tagországban egy ügy kezelése problémássá válik, a helyi
politikusok Brüsszelre mutogatnak, és azt mondják: ezt vagy azt az EU
miatt nem tehetik meg.
|
|
|
Close Window
