AHFC HIR HAL: Folklor Needlework HAL: 1956 Himzés Magyar népélet
   AH Museum (AHM)

> The Treaty of Trianon
> 1848
> Gábor Áron
> Argentinai magyar emigráció
> Budapest Exit
> Szent Korona - Holy Crown
> Erdély 1940
> Erdélyünk és honvédségünk
> Erdély 1942
> 1956 humora
> 1956: grafikák - Drawings
> Camus: A magyarok vére
> Hungarian Immigration into Passaic, NJ
> 1956 Chronology
> Déli harangszó 1456
> Trianoni béketárgyalások
> Hunyadi János 1456
> Megbélyegzettek
> Trianon 1920
> Feszty körkép - Panoráma
> Feszty: Képek - Pictures

Néprajz - Folklore
> Csángómagyar - Csangos
> Kopjafák - Grave Posts
> Hungarian Embroidery
> Himzés
> Pictures - Képek
> Néptánc - Hungarian Folkdance US
> Hungarian Folk Dances
> Magyar Dress - Viselet
> Hangszerek - Instruments
> Whizzer - Búgattyú
> Cymbalom - Cimbalom
> Zither - Citera
> Drum - Dob
> Trump - Doromb
> Bagpipe - Duda
> Flute - Furulya
> Violin - Hegedű
> Hit Gardon - Gardon
> Stalk Violin - Kóróhegedű
> Reed Violin - Nádihegedű
> Rattle - Kereplő
> Jughorn - Köcsögduda
> Horn - Kürt, Pásztorkülök
> Pipe - Sípok
> Shawm - Tárogató
> Hurdy-Gurdy - Tekerő
> Shawm - Töröksíp
> Shepherds Pipe - Tilinkó
> Lyre - Koboz
> Pictures - Képek
> Húsvét - Easter
> Hímestojás - Easter Eggs
> Húsvétköszöntő
> Designs - Minták
> Képek - Pictures
> Szokások - Customes
> Szólás - Phrase
> Húsvét Székelyföldön
> Folkart of Kalotaszeg népművészete
> Magyar Naív Művészet - Folk Painting & Sculpture
> MŰVÉSZEK
> Mézesbáb - Honey Cake
> Busójárás
> Tarján Gábor
> Halasi csipke
> Részlet képek - Close ups
> Magyar Csipke
> Magyar népélet

> Csángó
> Délvidék - Voivodina
> Dunántúl - Transdanubia
> Felvidék - Upper Highlands
> Kalocsa - Great Plain
> Kalotaszeg - Transylvania
> Ködmön
> Matyóföld - Matyó Region
> Mezőség - Transylvania
> Ormánság - Transdanubia
> Őrség - Burgenland
> Palócföld - Palóc Region
> Pest környéke - Pest Region
> Rábaköz - Transdanubia
> Sárköz - Transdanubia
> Sióagárd - Transdanubia
> Suba - Guba
> Székelyföld - Transylvania
> Szilágyság - Transylvania
> Szűr
> Torockó - Transylvania

Képzőművészek - Artists
> domjanart.hu
> Domján József
> Domján Studio
> Domján Evelyn
> Doby Jenö
> HAYNAL Rudolf
> Sebek Miklós
> Sinkó Veronika
> Fery Antal
> Szalay Lajos
> Vén Zoltán
> Gyirászi Mihály
> Németh Nándor
> Petry Béla Albert
> Wass Albert írása
> Dr. Braganca about Petry
> Árpádházi Szentek

Fényképészek - Photographers
> Plohn József
> Kása Béla

Zenészek - Musicians
> Rózsa Miklós
> Salánki Hédi
> Fornwald László
> Kodály Zoltán
> Bartók Béla

Életrajzok - Biographies
> APOR Vilmos
> Rózsahegyi Kálmán
> Sztanó Hédi
> dr. Lippóczy Miklós
> Sík Sándor
> Kosztolányi Dezső
> Gróf Széchenyi István
> Mondások

Magyar Feltalálók, Tudósok - Inventors, Scientists
> Magyar Feltalálók-Inventors1
> Magyar Feltalálók-Inventors2
> Híres Magyarok - Famous Hungarians
> Hungarian Inventions - Magyar találmányok

Vallás - Religion
> Húsvét - Easter in Hungary
> ADVENT
> Ómagyar Mária-siralom

Vegyes - Miscellaneous
> Egy gyermek - két nyelv
> Wittner Mária Beszéde
> Passaici magyar iskola
> Cserkészet

   HALists/MAListák

Topics - Témakörök

E-mail Address:
Real name:
go
   Address

80 Third Street
Passaic, New Jersey
2nd Fl. Reid Memorial Libr.
PH: (973) 473-0013
PH: (201) 836-4869

mailing address:
Hungarian Museum
P.O. Box 2049
Passaic, NJ 07055

AHM Logo
AHM Logo



2017 Április 30 (Vasárnap) - Katalin, Kitti névnapja Search for:

Content of this page:
    MAGYAR NÉPI HANGSZEREK
    HUNGARIAN FOLK MUSICAL INSTRUMENTS
    IRODALOM / BIBLIOGRAPHY

MAGYAR NÉPI HANGSZEREK

Verbuválás/toborzó - Recruting, 1816
Verbuválás/toborzó - Recruting, 1816

Táncoló magyarok - Dancing Hungarians
Táncoló magyarok - Dancing Hungarians

Magyar citerás,  9. század - Hungarian Zither Player, 9th century
Magyar citerás, 9. század - Hungarian Zither Player, 9th century

Kerkay Emese

HANGSZERES ZENE

Kodály Zoltánt idézve: "A magyar nem különösen hangszerkedvelő nép. A szegényebb nép is inkább muzsikáltat magának, mintsem maga kezével játszik. Ezért énekes népzenénk gazdagságához képest kevés a hangszeres zenénk. Mindazáltal a benne megőrzött ősi nyomok miatt a legnagyobb figyelemre méltó. A nép kezén találunk magakészítette hangszereket (doromb, kanásztülök, pásztorkürt, furulya, duda, citera vagy tambura, cimbalom, tekerő) és gyári hangszereket (hegedű, klarinét, cimbalom, szárnykürt, harmonika, szájharmonika)." A nép úgy a maga készítette hangszeren, mint a gyári hangszereken egyaránt játszik népzenét és műzenét. Másképp viszonyul az énekhez mint a hangszeres zenéhez. Míg az énekben legtöbben résztvesznek, a hangszeres zenére nézve hallgató az egész nép. Az előadó zenész egyedül vagy kevesedmagával áll szemben a hallgató tömeggel. A nép viszont erre a zenére járja a táncot és nagyon is megérzi, ha nem kedvére való módon játszák.

A népzenész a muzsikálásból nem élt meg, "mert amit a nép maga termel, azért nem fizet". A 20. század elején még a cigány zenész is csak ételért, italért, kendőkért, 5 forintért muzsikált - egymagában - lakodalmakon. A zenészcigányok elsősorban a városok közelében éltek. A cigányok terjeszkedésével a nép muzsikáló kedve egyre szűkebb térre szorult.

Elgondolkoztató, hogy az évszázadok folyamán a magyar nép elvesztette egykori muzsikáló kedvét. Pedig az ősmagyarok zene- és tánckedvelők voltak. Orosz régészek az ősi Staraya Riazanban ezüst tárgyakra bukkantak, melyek jóval a tatárjás előtti időkből származnak. Az ötvösremekek magyar eredetét bizonyítják az aprólékos díszítő motívumok, palmetták, turulok, griffmadarak, honfoglaláskori hajfonat, csúcsos kucsma, bőrcsizma. A legjelentősebb az első magyar zenész ábrájával díszített ezüst karperec, amelyen egy táncoló lány és egy citerás alakja láthatók. Maga az ábrázolás elüt a korabeli merev bizánci emberábrázolások mozdulatlanságától. A húrokat tépő kéz ujjai szinte mozognak, amíg a zeneértő ősmagyar félrefordított arccal figyeli a táncoló leány alakját.


MIT JÁTSZIK A NÉP HANGSZEREIN?

- Szöveges dalokat hangszeres formába öltöztetve (énekmondás).

- Lassú, keserves nótákat, különösen furulyán.

- Táncra alkalmas dalokat, mert leginkább tánchoz kell a hangszer.

A magyarok ének-, zene- és tánckedve ősi örökségünk. Ezt bizonyítja fent említett karperec a honfoglalás előtti korból. Értesülünk erről, amikor a magyarok Szent Gallen kolostorát látogatták meg a 10. században és az együgyű Heribald barát a vitézek énekében és táncában gyönyörkhetett és soha olyan jól nem érezte magát. De Szent Gellért legendája is megemlékezik egy szolgálóról, aki a kézimalom hajtását énekszóval kiséri és a magyarok szimfóniájának nevezi a hallottat. Egy 11. századi kódex írja, hogy Szent István halála után (1038) "Magyarországon hegedülést, sípolást, dobolást, táncot megtiltottak lenni". Középkori források írják: "hegedősök, kobzosok, lantosok, regösök, igricek, síposok járták az országot, és szerszámaikból hol szomorú, hol vidám dallamokat csaltak ki, s ezzel kísérték énekeiket." És folytatódik e gazdag hagyomány írásban és képen a 19. századi pásztormunkákig.

 <  home top  /\ 

HUNGARIAN FOLK MUSICAL INSTRUMENTS

Táncoló párok zenészekkel - Dancing Couples with Musicians, Hövej, 1868
Táncoló párok zenészekkel - Dancing Couples with Musicians, Hövej, 1868

Bajnai táncosok - Dancers from Bajna, 19. century
Bajnai táncosok - Dancers from Bajna, 19. century

&#336;smagyar zenész - Hungarian musician, 9th century
Ősmagyar zenész - Hungarian musician, 9th century

AMERIKAI MAGYAR MÚZEUM
PASSAIC, NEW JERSEY
2002
Emese Kerkay

INSTRUMENTAL MUSIC

Kodály Zoltán wrote: "The Hungarians are not especially instrumental music-lovers. Even poor people rather listen to music, than play with their own hands. Therefore compared to the richness of folk singing our instrumental music is moderate. However it is extremely significant because of the ancient traits preserved by instrumental music."

People use self-made instruments (drum, Jaw harp, horn, pipe, bugle, recorder, zither, bagpipe, cymbalom, hurdy-gurdy) and manufactured ones (violin, clarinet, cymbalom, bugle, accordion, harmonica). Folk music and written music is played on both kind. Nowadays, Hungarians prefer singing to playing musical instruments. While everybody participates in singing, they mainly listen to instrumental music, although the names of musicians and musical instruments emerging from Medieval records point to a well developed Hungarian instrumental culture in the remote past.

Folk musicians could not make a living from making music, "because people do no pay for what they make themselves". At the beginning of the 20th century even a gypsy musician played only for food, drink, kerchiefs and 5 forints at weddings - all by himself. With the spreading of gypsy musicians, - who at first lived close to cities - the use of instruments declined further.

Russian archeologists excavated sterling silver objects in Staraya Riazan, made by Hungarians before the time of their settlement in the Carpathian-Basin, this is indicated by the designs and figures on the objects. The most significant piece is a bracelet with the first known portrait of a Hungarian musician, who plays the zither while watching a dancing girl. This also proves that Hungarians were fond of instrumental music in ancient times.

WHAT DO HUNGARIANS PLAY ON THEIR INSTRUMENTS?

· Minstrel music
· Slow, sorrowful songs, mainly on recorders
· Songs appropriate for dancing

Hungarians love music and dance since ancient times. This heritage is demonstrated on the above mentioned bracelet. Chronicles write about the Hungarian soldiers' visit to the monastery of St. Gallen in the 10th century. Their music and dancing was a memorable and joyful event for friar Heribald. The legend of St. Gellért mentions the Hungarian symphony: it is about a girl who is singing while handling a quern (11th century). In a codex it is written, that after the death of St. István (1038) it was prohibited in Hungary to dance, play the violin, pipes and drums. Medieval sources write about minstrels wandering round the country playing the violin, lyre, lute and pipe and accompany sorrowful and joyful songs with their instruments. The list goes on up to the 19th century herdsmen's artwork.

 <  home top  /\ 

IRODALOM / BIBLIOGRAPHY

Hosszú furulyán játszó pásztor, Baranya - Shepherd Playing on a Long Flute
Hosszú furulyán játszó pásztor, Baranya - Shepherd Playing on a Long Flute

IRODALOM / BIBLIOGRAPHY


Bagossy László, ed., Encyclopaedia Hungarica, I-IV, Hungarian Ethnic Lexicon Foundation, Calgary, 1992-1998

Balassa - Ortutay, Magyar néprajz, Corvina Kiadó, 1980

Czakó Elemér, ed., A magyarság néprajza I-IV., Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest: Viski Károly, A magyarság tárgyi néprajza, A hagyomány tárgyai, II. - Kodály Zoltán, A magyarság szellemi néprajza, Zene, IV.


Domanovszky György, A magyar nép díszítőművészete, II, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1981


Hofer Tamás - Fél Edit, Magyar népművészet, Corvina Kiadó, 1975


Hofer Tamás - Fél Edit, Magyar népművészet, Corvina Kiadó, 1994


Kiszely István, A magyarság őstörténete, I., Püski, Budapest, 1996


Kobzos Kiss Tamás előadása, Kelet népe, Fillmore 1989


Kósa - Szemerkényi, Apáról fiúra, Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1975

Lengyel Györgyi, Népművészet Faragás, Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest, 1961


Magyar Néprajzi Lexikon, I-V., Akadémiai Kiadó, Budapest, 1977

Magyar Történelmi Szemle I.1., A kievi ősi magyar ötvösműhely... 91. oldal, New York, 1969


Malonyay Dezső, A magyar nép művészete, III., Franklin-Társulat, Budapest, 1911


Manga János, Hungarian Folksong and Folk Instruments, Corvina Press, Budapest, 1975

Ortutay Gyula, ed., Magyar néprajzi lexikon I-V., Akadémiai Kiadó, Budapest, 1977

Platthy György - Dr. Rónai Béla, Népművészet, Tankönyvkiadó, Budapest, 1978


Rajeczky Benjámin, Hungarian Folk Music, Magyar Népzene I, II, Qualiton,

In co-operation with UNESCO, Budapest, 1972

Sárosi Bálint, Magyar népi hangszerek, Tankönyvkiadó, Budapest, 1978

 <  home top  /\ 


Design & Content © 1993 Hungarian Online Resources - HunOR -, formerly known as UMCP Hungarian American Student Association
Fotóink, írásaink és grafikáink szerzôi jogvédelem alatt állnak © 1993 Amerikai Magyar Szôvetség: Magyar Online Forrás