MAGYAR NÉPI HANGSZEREK
Kerkay Emese
HANGSZERES ZENE
Kodály Zoltánt idézve: \"A magyar nem különösen hangszerkedvelő nép. A szegényebb nép is inkább muzsikáltat magának, mintsem maga kezével játszik. Ezért énekes népzenénk gazdagságához képest kevés a hangszeres zenénk. Mindazáltal a benne megőrzött ősi nyomok miatt a legnagyobb figyelemre méltó. A nép kezén találunk magakészítette hangszereket (doromb, kanásztülök, pásztorkürt, furulya, duda, citera vagy tambura, cimbalom, tekerő) és gyári hangszereket (hegedű, klarinét, cimbalom, szárnykürt, harmonika, szájharmonika).\" A nép úgy a maga készítette hangszeren, mint a gyári hangszereken egyaránt játszik népzenét és műzenét. Másképp viszonyul az énekhez mint a hangszeres zenéhez. Míg az énekben legtöbben résztvesznek, a hangszeres zenére nézve hallgató az egész nép. Az előadó zenész egyedül vagy kevesedmagával áll szemben a hallgató tömeggel. A nép viszont erre a zenére járja a táncot és nagyon is megérzi, ha nem kedvére való módon játszák.
A népzenész a muzsikálásból nem élt meg, \"mert amit a nép maga termel, azért nem fizet\". A 20. század elején még a cigány zenész is csak ételért, italért, kendőkért, 5 forintért muzsikált - egymagában - lakodalmakon. A zenészcigányok elsősorban a városok közelében éltek. A cigányok terjeszkedésével a nép muzsikáló kedve egyre szűkebb térre szorult.
Elgondolkoztató, hogy az évszázadok folyamán a magyar nép elvesztette egykori muzsikáló kedvét. Pedig az ősmagyarok zene- és tánckedvelők voltak. Orosz régészek az ősi Staraya Riazanban ezüst tárgyakra bukkantak, melyek jóval a tatárjás előtti időkből származnak. Az ötvösremekek magyar eredetét bizonyítják az aprólékos díszítő motívumok, palmetták, turulok, griffmadarak, honfoglaláskori hajfonat, csúcsos kucsma, bőrcsizma. A legjelentősebb az első magyar zenész ábrájával díszített ezüst karperec, amelyen egy táncoló lány és egy citerás alakja láthatók. Maga az ábrázolás elüt a korabeli merev bizánci emberábrázolások mozdulatlanságától. A húrokat tépő kéz ujjai szinte mozognak, amíg a zeneértő ősmagyar félrefordított arccal figyeli a táncoló leány alakját.
MIT JÁTSZIK A NÉP HANGSZEREIN?
- Szöveges dalokat hangszeres formába öltöztetve (énekmondás).
- Lassú, keserves nótákat, különösen furulyán.
- Táncra alkalmas dalokat, mert leginkább tánchoz kell a hangszer.
A magyarok ének-, zene- és tánckedve ősi örökségünk. Ezt bizonyítja fent említett karperec a honfoglalás előtti korból. Értesülünk erről, amikor a magyarok Szent Gallen kolostorát látogatták meg a 10. században és az együgyű Heribald barát a vitézek énekében és táncában gyönyörkhetett és soha olyan jól nem érezte magát. De Szent Gellért legendája is megemlékezik egy szolgálóról, aki a kézimalom hajtását énekszóval kiséri és a magyarok szimfóniájának nevezi a hallottat. Egy 11. századi kódex írja, hogy Szent István halála után (1038) \"Magyarországon hegedülést, sípolást, dobolást, táncot megtiltottak lenni\". Középkori források írják: \"hegedősök, kobzosok, lantosok, regösök, igricek, síposok járták az országot, és szerszámaikból hol szomorú, hol vidám dallamokat csaltak ki, s ezzel kísérték énekeiket.\" És folytatódik e gazdag hagyomány írásban és képen a 19. századi pásztormunkákig. |
 |
HUNGARIAN FOLK MUSICAL INSTRUMENTS
AMERIKAI MAGYAR MÚZEUM
PASSAIC, NEW JERSEY
2002
Emese Kerkay
INSTRUMENTAL MUSIC
Kodály Zoltán wrote: \"The Hungarians are not especially instrumental music-lovers. Even poor people rather listen to music, than play with their own hands. Therefore compared to the richness of folk singing our instrumental music is moderate. However it is extremely significant because of the ancient traits preserved by instrumental music.\"
People use self-made instruments (drum, Jaw harp, horn, pipe, bugle, recorder, zither, bagpipe, cymbalom, hurdy-gurdy) and manufactured ones (violin, clarinet, cymbalom, bugle, accordion, harmonica). Folk music and written music is played on both kind. Nowadays, Hungarians prefer singing to playing musical instruments. While everybody participates in singing, they mainly listen to instrumental music, although the names of musicians and musical instruments emerging from Medieval records point to a well developed Hungarian instrumental culture in the remote past.
Folk musicians could not make a living from making music, \"because people do no pay for what they make themselves\". At the beginning of the 20th century even a gypsy musician played only for food, drink, kerchiefs and 5 forints at weddings - all by himself. With the spreading of gypsy musicians, - who at first lived close to cities - the use of instruments declined further.
Russian archeologists excavated sterling silver objects in Staraya Riazan, made by Hungarians before the time of their settlement in the Carpathian-Basin, this is indicated by the designs and figures on the objects. The most significant piece is a bracelet with the first known portrait of a Hungarian musician, who plays the zither while watching a dancing girl. This also proves that Hungarians were fond of instrumental music in ancient times.
WHAT DO HUNGARIANS PLAY ON THEIR INSTRUMENTS?
· Minstrel music
· Slow, sorrowful songs, mainly on recorders
· Songs appropriate for dancing
Hungarians love music and dance since ancient times. This heritage is demonstrated on the above mentioned bracelet. Chronicles write about the Hungarian soldiers\' visit to the monastery of St. Gallen in the 10th century. Their music and dancing was a memorable and joyful event for friar Heribald. The legend of St. Gellért mentions the Hungarian symphony: it is about a girl who is singing while handling a quern (11th century). In a codex it is written, that after the death of St. István (1038) it was prohibited in Hungary to dance, play the violin, pipes and drums. Medieval sources write about minstrels wandering round the country playing the violin, lyre, lute and pipe and accompany sorrowful and joyful songs with their instruments. The list goes on up to the 19th century herdsmen\'s artwork. |
|
IRODALOM / BIBLIOGRAPHY
IRODALOM / BIBLIOGRAPHY
Bagossy László, ed., Encyclopaedia Hungarica, I-IV, Hungarian Ethnic Lexicon Foundation, Calgary, 1992-1998
Balassa - Ortutay, Magyar néprajz, Corvina Kiadó, 1980
Czakó Elemér, ed., A magyarság néprajza I-IV., Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest: Viski Károly, A magyarság tárgyi néprajza, A hagyomány tárgyai, II. - Kodály Zoltán, A magyarság szellemi néprajza, Zene, IV.
Domanovszky György, A magyar nép díszítőművészete, II, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1981
Hofer Tamás - Fél Edit, Magyar népművészet, Corvina Kiadó, 1975
Hofer Tamás - Fél Edit, Magyar népművészet, Corvina Kiadó, 1994
Kiszely István, A magyarság őstörténete, I., Püski, Budapest, 1996
Kobzos Kiss Tamás előadása, Kelet népe, Fillmore 1989
Kósa - Szemerkényi, Apáról fiúra, Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1975
Lengyel Györgyi, Népművészet Faragás, Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest, 1961
Magyar Néprajzi Lexikon, I-V., Akadémiai Kiadó, Budapest, 1977
Magyar Történelmi Szemle I.1., A kievi ősi magyar ötvösműhely... 91. oldal, New York, 1969
Malonyay Dezső, A magyar nép művészete, III., Franklin-Társulat, Budapest, 1911
Manga János, Hungarian Folksong and Folk Instruments, Corvina Press, Budapest, 1975
Ortutay Gyula, ed., Magyar néprajzi lexikon I-V., Akadémiai Kiadó, Budapest, 1977
Platthy György - Dr. Rónai Béla, Népművészet, Tankönyvkiadó, Budapest, 1978
Rajeczky Benjámin, Hungarian Folk Music, Magyar Népzene I, II, Qualiton,
In co-operation with UNESCO, Budapest, 1972
Sárosi Bálint, Magyar népi hangszerek, Tankönyvkiadó, Budapest, 1978 |
|
AHEA
