AHFC HIR HAL: Folklor Needlework HAL: 1956 Himzés Magyar népélet
   AH Museum (AHM)

> The Treaty of Trianon
> 1848
> Gábor Áron
> Argentinai magyar emigráció
> Budapest Exit
> Szent Korona - Holy Crown
> Erdély 1940
> Erdélyünk és honvédségünk
> Erdély 1942
> 1956 humora
> 1956: grafikák - Drawings
> Camus: A magyarok vére
> Hungarian Immigration into Passaic, NJ
> 1956 Chronology
> Déli harangszó 1456
> Trianoni béketárgyalások
> Hunyadi János 1456
> Megbélyegzettek
> Trianon 1920
> Feszty körkép - Panoráma
> Feszty: Képek - Pictures

Néprajz - Folklore
> Csángómagyar - Csangos
> Kopjafák - Grave Posts
> Hungarian Embroidery
> Himzés
> Pictures - Képek
> Néptánc - Hungarian Folkdance US
> Hungarian Folk Dances
> Magyar Dress - Viselet
> Hangszerek - Instruments
> Whizzer - Búgattyú
> Cymbalom - Cimbalom
> Zither - Citera
> Drum - Dob
> Trump - Doromb
> Bagpipe - Duda
> Flute - Furulya
> Violin - Hegedű
> Hit Gardon - Gardon
> Stalk Violin - Kóróhegedű
> Reed Violin - Nádihegedű
> Rattle - Kereplő
> Jughorn - Köcsögduda
> Horn - Kürt, Pásztorkülök
> Pipe - Sípok
> Shawm - Tárogató
> Hurdy-Gurdy - Tekerő
> Shawm - Töröksíp
> Shepherds Pipe - Tilinkó
> Lyre - Koboz
> Pictures - Képek
> Húsvét - Easter
> Hímestojás - Easter Eggs
> Húsvétköszöntő
> Designs - Minták
> Képek - Pictures
> Szokások - Customes
> Szólás - Phrase
> Húsvét Székelyföldön
> Folkart of Kalotaszeg népművészete
> Magyar Naív Művészet - Folk Painting & Sculpture
> MŰVÉSZEK
> Mézesbáb - Honey Cake
> Busójárás
> Tarján Gábor
> Halasi csipke
> Részlet képek - Close ups
> Magyar Csipke
> Magyar népélet

> Csángó
> Délvidék - Voivodina
> Dunántúl - Transdanubia
> Felvidék - Upper Highlands
> Kalocsa - Great Plain
> Kalotaszeg - Transylvania
> Ködmön
> Matyóföld - Matyó Region
> Mezőség - Transylvania
> Ormánság - Transdanubia
> Őrség - Burgenland
> Palócföld - Palóc Region
> Pest környéke - Pest Region
> Rábaköz - Transdanubia
> Sárköz - Transdanubia
> Sióagárd - Transdanubia
> Suba - Guba
> Székelyföld - Transylvania
> Szilágyság - Transylvania
> Szűr
> Torockó - Transylvania

Képzőművészek - Artists
> domjanart.hu
> Domján József
> Domján Studio
> Domján Evelyn
> Doby Jenö
> HAYNAL Rudolf
> Sebek Miklós
> Sinkó Veronika
> Fery Antal
> Szalay Lajos
> Vén Zoltán
> Gyirászi Mihály
> Németh Nándor
> Petry Béla Albert
> Wass Albert írása
> Dr. Braganca about Petry
> Árpádházi Szentek

Fényképészek - Photographers
> Plohn József
> Kása Béla

Zenészek - Musicians
> Rózsa Miklós
> Salánki Hédi
> Fornwald László
> Kodály Zoltán
> Bartók Béla

Életrajzok - Biographies
> APOR Vilmos
> Rózsahegyi Kálmán
> Sztanó Hédi
> dr. Lippóczy Miklós
> Sík Sándor
> Kosztolányi Dezső
> Gróf Széchenyi István
> Mondások

Magyar Feltalálók, Tudósok - Inventors, Scientists
> Magyar Feltalálók-Inventors1
> Magyar Feltalálók-Inventors2
> Híres Magyarok - Famous Hungarians
> Hungarian Inventions - Magyar találmányok

Vallás - Religion
> Húsvét - Easter in Hungary
> ADVENT
> Ómagyar Mária-siralom

Vegyes - Miscellaneous
> Egy gyermek - két nyelv
> Wittner Mária Beszéde
> Passaici magyar iskola
> Cserkészet

   HALists/MAListák

Topics - Témakörök

E-mail Address:
Real name:
go
   Address

80 Third Street
Passaic, New Jersey
2nd Fl. Reid Memorial Libr.
PH: (973) 473-0013
PH: (201) 836-4869

mailing address:
Hungarian Museum
P.O. Box 2049
Passaic, NJ 07055

AHM Logo
AHM Logo



2017 Március 23 (Csütörtök) - Emőke névnapja Search for:

Content of this page:
    Fejfák - Kopjafák - Gombosfák
    Hungarian Wooden Grave-Posts

Fejfák - Kopjafák - Gombosfák

 Alsórákosi régi gombosfák: a-c)faragott, d-e) esztergált fák, f-g) gombosfavégek
Alsórákosi régi gombosfák: a-c)faragott, d-e) esztergált fák, f-g) gombosfavégek

 Korondi kopjás fejfák
Korondi kopjás fejfák

Erdöfülei fejfák (a d-e nöi fejfa)
Erdöfülei fejfák (a d-e nöi fejfa)

Fejfák - Kopjafák - Gombosfák
Fejfák - Kopjafák - Gombosfák

Jakab Ferenc

Benkö József sírja a közép-ajtai temetöben (Orbán Balázs: A Székelyföld leírása, Pest, 1868.)

"Régi idök öreg kopjafái alatt alussza álmát az én népem, mohos temtökben, vadvirággal takart padmalyos sírokban, szép madárszó mellett. Itt járok közöttük, beszélgetek velük, költögetem öket, mert nem igaz, hogy négy szál hitvány deszkával vége van mindennek. A sorsok nem múlnak el. Minden holttest letett ruha, melybe a gyermek öltözik. A temetö a soha ki nem alvó élet álarca csak."
Nyírö József: Kopjafák

Néhány székelyföldi faluban még fellelhetök fejfás temetö-részek, emlékeztetve hagyományos sírkertjeinkre.
Ezek valóban virágos, díszített faoszlopos, derüsen meleg hangulatú kertek, nem temetök. Az élö közösség másvilági tükörképét nyújtják, megörizve a székely falu hagyományosan demokratikus rendjét.

A fejfákon nem volt és általában most sincs felirat. Így is, a helyi közösség formanyelvén mindent kifejeznek amire az ott sétáló, ugyanahhoz a közösséghez tartozó kíváncsi: vérségi hovatar-tozást, életkort, nemet, vagyoni-társadalmi helyzetet, foglalkozást és a halál okát.

Faragott sírjeleink kialakulásuk és jelentésviláguk alapján három típusra oszthatók: fejfák, kopjafák és gombosfák. Ezen típusok többnyire a hosszú évszázadok alatt összemosódtak, jelentéstartalmuk megváltozott, esetleg kivesztek.

A fejfák, vagy "fejtöl való fák", melyeket a kereszténység felvétele elött valószínüleg "bálvány"-nak hívtunk, a halott kultikus ábrázolását szolgálták. A nemzetségi társadalom korában, az östisztelet elemeként jelentek meg, így népmüvészetünk legösibb rétegéhez tartoznak.

A kopjafák a harcosok, katonák sírhatjainak nélkülözhe-tetlen járulékai voltak. Nem véletlen, hogy a székely katona-társadalom örizte meg e nagyon régi, a lovas-nomád kultúrkörhöz tartozó hagyományt.

A gombosfák, vagy "lábtól való fák", a koporsóvívö két rúd díszítésével, kifaragásával és ideiglenes sírjelként való használatával jöttek létre. Formaelemeik a fejfa tagjaira emlékez-tetnek, de összarányuk nem egyezik a fejfáéval. Némely erdövidéki faluban kivivöfának nevezik öket.

Valószínüleg sírjeleink közül ez a legújabb, valamikor a Kárpát-medencebeli letelepedésünk után alakulhatott ki.
Európában egyedülálló hagyományunk még él, helyenként felújítják és ápolják, de fennmaradása rajtunk is múlik. Látogas-sunk el Székelyföldre, ismerjük meg és adjuk tovább e hagyományt a következö nemzedékeknek.

Jakab Ferenc

(Olasz Ferenc - Dr. Kós Károly: Fejfák, Budapest, 1975)

AMERICAN HUNGARIAN MUSEUM
PASSAIC, NEW JERSEY

 <  home top  /\ 

Hungarian Wooden Grave-Posts

Benk&#337; József sírja a közép-ajtai temet&#337;ben -- József Benk&#337;'s grave in the cemetery at Közép-Ajta -- (Forrás/Source: Orbán Balázs, A Székelyföld leírása, Pest, 1868)
Benkő József sírja a közép-ajtai temetőben -- József Benkő's grave in the cemetery at Közép-Ajta -- (Forrás/Source: Orbán Balázs, A Székelyföld leírása, Pest, 1868)

By Jakab Ferenc

In some Transylvanian Székely villages, there are still cemetery sections, where wooden grave-posts can be found, remind-ing us of the traditional Hungarian burial gardens. These are not cemeteries, but cheerful flower gardens, decorated with beautifully carved poles. They are the mirror image of the living community, preserving the traditional and democratic order of the Székely-Hungarian villages.
These carved grave-markers generally have no inscription. Nevertheless, the carvings denote every important information about the deceased, such as blood relation, age, sex, material and social status, occupation and cause of death and can be "read" by any interested member of the same community.

There are three types of carved grave-posts based on develop-ment and symbolism. During past centuries these types fused, their meaning changed or vanished. a) Fejfa: Posts, put at the head of the grave. They portrayed the dead and were probably called 'idols' before Christianity. They belong to the oldest stratum of Hungar-ian folkart as they developed at a time when homage to the ancestors in tribal societies was important. b) Kopjafa: These markers were essential to soldiers' graves. It is not accidental that this old tradition of the Eurasian horsemen-cultures is preserved by the Hungarian-Székely soldier society. c) Gombosfa: Posts put at the foot of the grave. They were decora-tively carved poles to carry the coffin to the grave and used as temporary grave-markers. They are similar to type a), but their proportions are not the same. In some Transylvanian villages they are called 'carry out poles'. These carved posts probably devel-oped after the Hungarians settled in the Carpathian Basin, being the most recent type of the three.

Using carved posts as grave-markers in Transylvanian villages is unique to Hungarians in Europe. This tradition is still alive. Visit the old cemeteries, learn about this ancient tradition, and pass it on to the next generations.

AMERICAN HUNGARIAN MUSEUM
PASSAIC, NEW JERSEY

 <  home top  /\ 


Design & Content © 1993 Hungarian Online Resources - HunOR -, formerly known as UMCP Hungarian American Student Association
Fotóink, írásaink és grafikáink szerzôi jogvédelem alatt állnak © 1993 Amerikai Magyar Szôvetség: Magyar Online Forrás