AHFC HIR HAL: Folklor Needlework HAL: 1956 Himzés Magyar népélet
   AH Museum (AHM)

> The Treaty of Trianon
> 1848
> Gábor Áron
> Argentinai magyar emigráció
> Budapest Exit
> Szent Korona - Holy Crown
> Erdély 1940
> Erdélyünk és honvédségünk
> Erdély 1942
> 1956 humora
> 1956: grafikák - Drawings
> Camus: A magyarok vére
> Hungarian Immigration into Passaic, NJ
> 1956 Chronology
> Déli harangszó 1456
> Trianoni béketárgyalások
> Hunyadi János 1456
> Megbélyegzettek
> Trianon 1920
> Feszty körkép - Panoráma
> Feszty: Képek - Pictures

Néprajz - Folklore
> Csángómagyar - Csangos
> Kopjafák - Grave Posts
> Hungarian Embroidery
> Himzés
> Pictures - Képek
> Néptánc - Hungarian Folkdance US
> Hungarian Folk Dances
> Magyar Dress - Viselet
> Hangszerek - Instruments
> Whizzer - Búgattyú
> Cymbalom - Cimbalom
> Zither - Citera
> Drum - Dob
> Trump - Doromb
> Bagpipe - Duda
> Flute - Furulya
> Violin - Hegedű
> Hit Gardon - Gardon
> Stalk Violin - Kóróhegedű
> Reed Violin - Nádihegedű
> Rattle - Kereplő
> Jughorn - Köcsögduda
> Horn - Kürt, Pásztorkülök
> Pipe - Sípok
> Shawm - Tárogató
> Hurdy-Gurdy - Tekerő
> Shawm - Töröksíp
> Shepherds Pipe - Tilinkó
> Lyre - Koboz
> Pictures - Képek
> Húsvét - Easter
> Hímestojás - Easter Eggs
> Húsvétköszöntő
> Designs - Minták
> Képek - Pictures
> Szokások - Customes
> Szólás - Phrase
> Húsvét Székelyföldön
> Folkart of Kalotaszeg népművészete
> Magyar Naív Művészet - Folk Painting & Sculpture
> MŰVÉSZEK
> Mézesbáb - Honey Cake
> Busójárás
> Tarján Gábor
> Halasi csipke
> Részlet képek - Close ups
> Magyar Csipke
> Magyar népélet

> Csángó
> Délvidék - Voivodina
> Dunántúl - Transdanubia
> Felvidék - Upper Highlands
> Kalocsa - Great Plain
> Kalotaszeg - Transylvania
> Ködmön
> Matyóföld - Matyó Region
> Mezőség - Transylvania
> Ormánság - Transdanubia
> Őrség - Burgenland
> Palócföld - Palóc Region
> Pest környéke - Pest Region
> Rábaköz - Transdanubia
> Sárköz - Transdanubia
> Sióagárd - Transdanubia
> Suba - Guba
> Székelyföld - Transylvania
> Szilágyság - Transylvania
> Szűr
> Torockó - Transylvania

Képzőművészek - Artists
> domjanart.hu
> Domján József
> Domján Studio
> Domján Evelyn
> Doby Jenö
> HAYNAL Rudolf
> Sebek Miklós
> Sinkó Veronika
> Fery Antal
> Szalay Lajos
> Vén Zoltán
> Gyirászi Mihály
> Németh Nándor
> Petry Béla Albert
> Wass Albert írása
> Dr. Braganca about Petry
> Árpádházi Szentek

Fényképészek - Photographers
> Plohn József
> Kása Béla

Zenészek - Musicians
> Rózsa Miklós
> Salánki Hédi
> Fornwald László
> Kodály Zoltán
> Bartók Béla

Életrajzok - Biographies
> APOR Vilmos
> Rózsahegyi Kálmán
> Sztanó Hédi
> dr. Lippóczy Miklós
> Sík Sándor
> Kosztolányi Dezső
> Gróf Széchenyi István
> Mondások

Magyar Feltalálók, Tudósok - Inventors, Scientists
> Magyar Feltalálók-Inventors1
> Magyar Feltalálók-Inventors2
> Híres Magyarok - Famous Hungarians
> Hungarian Inventions - Magyar találmányok

Vallás - Religion
> Húsvét - Easter in Hungary
> ADVENT
> Ómagyar Mária-siralom

Vegyes - Miscellaneous
> Egy gyermek - két nyelv
> Wittner Mária Beszéde
> Passaici magyar iskola
> Cserkészet

   HALists/MAListák

Topics - Témakörök

E-mail Address:
Real name:
go
   Address

80 Third Street
Passaic, New Jersey
2nd Fl. Reid Memorial Libr.
PH: (973) 473-0013
PH: (201) 836-4869

mailing address:
Hungarian Museum
P.O. Box 2049
Passaic, NJ 07055

AHM Logo
AHM Logo



2017 Október 18 (Szerda) - Lukács névnapja Search for:

Content of this page:
    CSÁNGÓK - AZ ELFELEJTETT MAGYAROK
    CSÁNGÓS - THE FORGOTTEN HUNGARIANS

CSÁNGÓK - AZ ELFELEJTETT MAGYAROK

Csángó népviselet:  c) fiatalasszony ünnepi öltözete a Tázló völgyében, d) régies férfiöltözet télen
Csángó népviselet: c) fiatalasszony ünnepi öltözete a Tázló völgyében, d) régies férfiöltözet télen

Csángó népviselet: a) csángó férfiöltözet összel, b) leányöltözet nyári munkanapon a Szeret mentén
Csángó népviselet: a) csángó férfiöltözet összel, b) leányöltözet nyári munkanapon a Szeret mentén

Csángóföld
Csángóföld

CSÁNGÓK az elfelejtett magyarok
CSÁNGÓK az elfelejtett magyarok

A moldvai csángómagyarok népi kultúrája

Románia keleti részén, Moldvában, a Kárpátok és a Prut folyó közti területen, számos írott forrás bizonysága szerint, a XIII. század első évtizedeitől kezdve folyamatosan nagyszámú magyar népesség lakik. A kun püspökség megalapításától kezdve (1226) mindig hűséges hívei voltak a római katolikus egyháznak. A csángómagyar falvak lakói ma is erős katolikus hitük alapján különböztetik meg magukat a görögkeleti vallású románoktól.

A moldvai papok mintegy 180 ezer katolikust tartanak nyilván. Hozzávetőlegesen ennyi tehát Moldvában a magyar származásúak száma. Jelentős részük azonban az eltelt évszázadok során, miközben nem volt sem magyar papjuk, sem magyar iskolájuk, elvesztette anyanyelvét, s ma már nem beszél magyarul. Becslések szerint Moldvában még legalább 80-100 ezren beszélnek elődeik nyelvén. A magyar nyelvet azonban csupán intim, családi környezetben használhatják, hiszen iskoláikban, templomaikban - ritka és nem egészen veszélytelen kivételtől eltekintve - nem szólalhatnak meg anyanyelvükön.

Hosszú évszázadokon keresztül román környezetben, viszonylagos elszigeteltségben élve a moldvai magyarok rendkívül régi életformát, szokásokat, népköltészetet őriztek meg. Természetesen román hatás érződik népi kultúrájuk egyes területein és szókincsükben. Ez a hatás azonban a nyelv és a kultúra szerkezetét nem befolyásolta.

A csángó nyelvjárás nagymértékben különbözik a Kárpát-medencén belül beszélt magyar nyelvtől. A csángók ugyanis, akik a XIII. századtól a XIX. század elejéig kisebb-nagyobb hullámokban kerültek jelenlegi lakóhelyükre, nem ismerik a múlt században lezajlott nyelvújítás során született szavainkat, de nem ismerik azokat sem, amelyek a XX. század városiasodásával, iparosodásával keletkeztek. A Kárpátok karéján belül élő magyarok által szinte már elfeledett szavakat, nyelvtani szerkezeteket használnak. Beszédüket, imádságaikat, dalaikat hallgatva megcsodálhatjuk középkori kódexeink hangulatát idéző nyelvezetüket, kifejezéseik szépségét.

A moldvai csángók vokális népzenéje megőrizte a magyar karaktert, mégis önálló dialektusnak számít. Más magyar vidékek zenei jellegzetességeitől elkülöníti a régi hagyományok megőrzése, a más vidékekről nem ismert dallamok nagy száma, az új stílus dallamainak jelentéktelenebb mennyisége, a díszítések feltűnő gazdagsága, és az idegen hatások, főleg a román hatás, amely dallamátvételek, szövegátvételek és egyes zenei elemek átvételében nyilvánul meg.

Régebben a fonó volt a moldvai falvakban a fiatalok számára az egyetlen szórakozási lehetőség. Itt kezdődött az ismerettség, a barátkozás, az udvarlás, majd a párválasztás is. A guzsajasban - ahogy ők nevezik - párosítókat, csúfolókat, balladákat énekeltek. Még a fiatalok közül is sokan tudják, és szívesen éneklik a hosszú, szebbnél szebb balladákat. A csángó dalok között jelentős a keservesek száma, melyekben az élet nehézsége miatt panaszkodnak, vagy a szerelem gyötrelmeit éneklik meg.

A moldvai magyar táncfolklór bőségesen veszi át, olvasztja magába a délkelet-európai hatásokat. E hatások szintéziseként alakulhatott ki a jelenlegi moldvai hangszeres tánczene stílusa, melyben - a számos balkáni hatáson túl - nyugat-európai hatások nyomai is fellelhetőek. Néhány páros és négyes táncuk rokona az erdélyi táncoknak. Járnak időnként csárdást is, ez azonban egészen újkeletű. A lánc- és körformájú táncok sokkal általánosabbak.

Századunk első felében a moldvai zenekar összeállítása furulya, koboz és dob volt. Kétféle furulyát használtak: a rövidebb 6 lyukú sültüt és a hosszabb 5 lyukú kavalt. Ismerik még a kettős furulyát és a tilinkát is. A hatvanas évektől kezdve már csak ritkán játszanak furulyások tánc alá. A táncolnivágyók cigány zenészeket fogadtak meg hegedűvel, dobbal, cimbalommal és kobozzal. Később már nem hívtak cimbalmost és kobzost, helyettük harmonikás és szaxafonos játszik a zenekarban.


A moldvai csángómagyarok néprajza, nyelve, énekei felbecsülhetetlen kultúrtörténeti kincs a magyarság számára. Etnikai elszigeteltségük következtében évszázados hagyományokat őriznek. Olyan emlékeket, amelyek a Kárpátmedencén belül élő magyaroknál már nem, vagy csak töredékesen léteznek. Őrizzük és ápoljuk a magyar múlt ezen megmaradt értékeit, amelyeket a végtelenül mostoha körülmények között élő csángómagyarok szívós ragaszkodása mentett meg számunkra.

Zagyva Natália

 <  home top  /\ 

CSÁNGÓS - THE FORGOTTEN HUNGARIANS

The folk culture of the Csángó-Hungarians of Moldava

The Csángó-Hungarians live in Rumania, between the Eastern Carpathian-Mountains and the River Prut since the beginning of the 13th century, or earlier. Since the founding of the Cumanian episcopacy (1226) they are faithful members of the Roman Catholic Church. It is their catholic religion, which distinguishes them from the orthodox Rumanians.

According to present statistics, there are 180 thousand Catholics in Moldava, therefore we presume this to be the number of the Csangó-Hungarian population. Miraculously, about 100 thousand Csángós still speak Hungarian, the use of which language is prohibited outside their homes.

The Csangós in Moldava - surrounded by Rumanians - were isolated from the rest of the Hungarians living West of the Carpathian Mountains. In spite of these harsh circumstances they preserved the beautiful archaic form of our language and rich Hungarian folklore. Their dialect differs from the rest of Hungarian dialects to the West, because the language reform of the 19th century as well as the new vocabulary of the 20th century didn't reach them.

Their particular vocal music preserved the Hungarian character. What separates them from the rest of the Hungarian music is the preservation of the archaic traditions, large number of melodies unknown in other regions, the richness of adornment, and the almost total absence of new style melodies.

In Csángó villages the 'Spinning Room' was the only place of recreation for the youth. Friendships were born here, and dating - which led to marriage - also started here. A lot of singing was done in the 'Spinning Room'. To this day, they especially like to sing the long, beautiful ballads about the difficulties of love and life.

Their folk dances incorporate many elements of Southeast Europe and even some from the West can be noticed. These influences were of importance in the development of the instrumental dance music. They also have couple dances like those in Transylvania and even the csárdás is known, but most common are the archaic line- and circle dances.

In the first half of this century a Moldavian folk dance band used the following instruments: recorders (the shorter sültü with 6 and the longer kaval with 5 holes), lute (koboz) and drum. Since the sixties they used the violin, drum, cimbalom and lute. Most recently a folk dance band plays the violin, drum, harmonica and saxophone.

The folk culture, language and music of the Csángó-Hungarians of Moldava is of invaluable importance to Hungarian cultural history. Because of their ethnic isolation they preserved archaic traditions almost forgotten by Hungarians in the Carpathian Basin. It is our responsibility to preserve and foster the values of our past, which the Csóngós' persistent adherence to their heritage safeguarded for us.

 <  home top  /\ 


Design & Content © 1993 Hungarian Online Resources - HunOR -, formerly known as UMCP Hungarian American Student Association
Fotóink, írásaink és grafikáink szerzôi jogvédelem alatt állnak © 1993 Amerikai Magyar Szôvetség: Magyar Online Forrás