AHFC HIR HAL: Folklor Needlework HAL: 1956 Himzés Magyar népélet
   AH Museum (AHM)

> The Treaty of Trianon
> 1848
> Gábor Áron
> Argentinai magyar emigráció
> Budapest Exit
> Szent Korona - Holy Crown
> Erdély 1940
> Erdélyünk és honvédségünk
> Erdély 1942
> 1956 humora
> 1956: grafikák - Drawings
> Camus: A magyarok vére
> Hungarian Immigration into Passaic, NJ
> 1956 Chronology
> Déli harangszó 1456
> Trianoni béketárgyalások
> Hunyadi János 1456
> Megbélyegzettek
> Trianon 1920
> Feszty körkép - Panoráma
> Feszty: Képek - Pictures

Néprajz - Folklore
> Csángómagyar - Csangos
> Kopjafák - Grave Posts
> Hungarian Embroidery
> Himzés
> Pictures - Képek
> Néptánc - Hungarian Folkdance US
> Hungarian Folk Dances
> Magyar Dress - Viselet
> Hangszerek - Instruments
> Whizzer - Búgattyú
> Cymbalom - Cimbalom
> Zither - Citera
> Drum - Dob
> Trump - Doromb
> Bagpipe - Duda
> Flute - Furulya
> Violin - Hegedű
> Hit Gardon - Gardon
> Stalk Violin - Kóróhegedű
> Reed Violin - Nádihegedű
> Rattle - Kereplő
> Jughorn - Köcsögduda
> Horn - Kürt, Pásztorkülök
> Pipe - Sípok
> Shawm - Tárogató
> Hurdy-Gurdy - Tekerő
> Shawm - Töröksíp
> Shepherds Pipe - Tilinkó
> Lyre - Koboz
> Pictures - Képek
> Húsvét - Easter
> Hímestojás - Easter Eggs
> Húsvétköszöntő
> Designs - Minták
> Képek - Pictures
> Szokások - Customes
> Szólás - Phrase
> Húsvét Székelyföldön
> Folkart of Kalotaszeg népművészete
> Magyar Naív Művészet - Folk Painting & Sculpture
> MŰVÉSZEK
> Mézesbáb - Honey Cake
> Busójárás
> Tarján Gábor
> Halasi csipke
> Részlet képek - Close ups
> Magyar Csipke
> Magyar népélet

> Csángó
> Délvidék - Voivodina
> Dunántúl - Transdanubia
> Felvidék - Upper Highlands
> Kalocsa - Great Plain
> Kalotaszeg - Transylvania
> Ködmön
> Matyóföld - Matyó Region
> Mezőség - Transylvania
> Ormánság - Transdanubia
> Őrség - Burgenland
> Palócföld - Palóc Region
> Pest környéke - Pest Region
> Rábaköz - Transdanubia
> Sárköz - Transdanubia
> Sióagárd - Transdanubia
> Suba - Guba
> Székelyföld - Transylvania
> Szilágyság - Transylvania
> Szűr
> Torockó - Transylvania

Képzőművészek - Artists
> domjanart.hu
> Domján József
> Domján Studio
> Domján Evelyn
> Doby Jenö
> HAYNAL Rudolf
> Sebek Miklós
> Sinkó Veronika
> Fery Antal
> Szalay Lajos
> Vén Zoltán
> Gyirászi Mihály
> Németh Nándor
> Petry Béla Albert
> Wass Albert írása
> Dr. Braganca about Petry
> Árpádházi Szentek

Fényképészek - Photographers
> Plohn József
> Kása Béla

Zenészek - Musicians
> Rózsa Miklós
> Salánki Hédi
> Fornwald László
> Kodály Zoltán
> Bartók Béla

Életrajzok - Biographies
> APOR Vilmos
> Rózsahegyi Kálmán
> Sztanó Hédi
> dr. Lippóczy Miklós
> Sík Sándor
> Kosztolányi Dezső
> Gróf Széchenyi István
> Mondások

Magyar Feltalálók, Tudósok - Inventors, Scientists
> Magyar Feltalálók-Inventors1
> Magyar Feltalálók-Inventors2
> Híres Magyarok - Famous Hungarians
> Hungarian Inventions - Magyar találmányok

Vallás - Religion
> Húsvét - Easter in Hungary
> ADVENT
> Ómagyar Mária-siralom

Vegyes - Miscellaneous
> Egy gyermek - két nyelv
> Wittner Mária Beszéde
> Passaici magyar iskola
> Cserkészet

   HALists/MAListák

Topics - Témakörök

E-mail Address:
Real name:
go
   Address

80 Third Street
Passaic, New Jersey
2nd Fl. Reid Memorial Libr.
PH: (973) 473-0013
PH: (201) 836-4869

mailing address:
Hungarian Museum
P.O. Box 2049
Passaic, NJ 07055

AHM Logo
AHM Logo



2017 December 15 (Péntek) - Valér névnapja Search for:

Content of this page:
    A MAGYAR VISELET EREDETE ÉS TÖRTÉNETE
    A MAGYAR NÉPI VISELET
    ORIGIN AND HISTORY OF THE HUNGARIAN DRESS
    HUNGARIAN FOLK ATTIRE
    Used literature/Forrás:

A MAGYAR VISELET EREDETE ÉS TÖRTÉNETE

1. Kalotaszegi pár - Couple
1. Kalotaszegi pár - Couple

3. Hun fejedelem - Hun Prince
3. Hun fejedelem - Hun Prince

4. Testőr - Body Guard
4. Testőr - Body Guard

6/a. Rimóci legény - Palóc Man
6/a. Rimóci legény - Palóc Man

7. Ormánság
7. Ormánság

9. Főúr mentében - Aristocrat in "Mente"
9. Főúr mentében - Aristocrat in "Mente"

11/a. IV. László király - King László IV
11/a. IV. László király - King László IV

12. Férfi dolmányban - Gentleman in Doublet
12. Férfi dolmányban - Gentleman in Doublet

13. Magyar tábornok - Hungarian General
13. Magyar tábornok - Hungarian General

15. Hölgy nemzeti viseletben - Lady in National Dress
15. Hölgy nemzeti viseletben - Lady in National Dress

17. Mente
17. Mente

19. Magyar királyi pár - Royal Couple
19. Magyar királyi pár - Royal Couple

Egy nép kultúrájának közvetlen megnyilvánulása, ami a tömegek életével szorosan összefügg, sorsukat végigkíséri, egyes események emlékét megőzi és megmagyarázza az a viseletük. A mi nemzeti viseletünk is híven tükrözi a sok évezredes magyar sorsot, mely időben és térben oly különböző helyeken ért el fontos korszakokat. A magyarok sorsával, történelmével együtt halad a viseleté is.

Eurázsia magyar és rokonfajú turáni népei nemcsak hadakozáshoz értettek, de volt szervezetük, törvényhozásuk és művészi kultúrájuk. Vitathatatlan, hogy Kelet fejlett művészi kultúrájának kialakításában a turáni népeknek részük volt. Sőt Európa kultúrtörténetére is maradandó hatást gyakoroltak. Egyik nevezetes érték, amelyet Európa földjére hoztak, illetve elterjesztettek, ruházatuk művészi becsű szabása és díszítése volt. (1. kép: Kalotaszegi legény és leány pártában és muszulyban. 2. kép: Nemes hölgy és úr arannyal gazdagon hímzett ruhában, XVIII. század.)

A hun fejedelmeket a fémtárgyak ábrázolásaiból ismerjük. Öltözéküket vizsgálva, meglepő hasonlóságot találunk a magyarság ősi viseletével, melyet a XX. századig megőrzött nálunk a főurak díszöltözete és a nép sokféle viselete.

A szentpétervári Ermitázs-gyűjteményében látható egy ezüsttálon egy IV. vagy V. századbeli hun fejedelem lovon ülő alakja, amint hátrafelé nyilaz. (3. kép: Hun fejedelem lovasalakja) A körvonalban megmutatkozó ruházata, mely térdígérő, övvel leszorított dolmányból és szűk nadrágra felhúzott csizmából áll, mind a szabása, mind egész formája a mi régi uraink viseletét adja. A süveg homlokboglárja, a mellcsat, az öv, a csizma széle és a lószerszám megmutatják azoknak az apró fémvereteknek az alkalmazását, melyek honfoglaláskori sírjainkban oly nagy számban találhatók. A fejedelem bajuszviselete is hasonló a magyarokéhoz.

Anonymus azt írja a XI. vagy XII. század végén, hogy a régi haza földjén sok volt a nyuszt, úgyhogy nemcsak nemes, hanem a gulyás, kanász és juhász is evvel ékesíté ruháját azon a földön... Megemlíti, hogy szövetből voltak sátraik, nyusztok és más vadak bőrével ruházkodtak. A honfoglaló magyar ruházatának főanyaga is a bőr lehetett. Ezt letarolva, vagy prémjével együtt használták. Megfigyelhetjük, hogy a mai magyarok ruházatában is milyen nagy szerepe van a bőrnek. Ezer évvel ezelőtt is megvolt a kacagány, ködmön, bekecs, suba. Bőrből volt a szűk nadrág, a lágytalpú csizma, a prémes süveg és kalpag. Bőrből voltak az övek, tarsolyok, nyergek és a lovak sallangos szerszámjai. (4. kép: Testőr párducbőr kacagányban, díszesen felszerszámozott lovon, XVIII. század. 5. kép: Különféle magyar bundák, XIX. század.) Erről tanúskodnak a honfoglaláskori sírok, melyekből nagy számban kerülnek elő gombok (A gombot a magyaroktól vették át Európa népei.), pitykék, boglárok, veretek és kapcsok a maradék bőrdarabokkal. Tehát a fémpitykéket, boglárokat süvegre, övekre, bőrcsizma szárára, s az ujjas felsőruhára is tették, nemcsak díszítésként, hanem a fegyverek elleni védelemül is. Számos vidék pitykés férfimellény-viselete ide vezethető vissza. (6/a kép: Rimóci legény pitykés mellényben, Nógrád megye. 6/b kép: XIX. századi pitykés fiú mellény. Amerikai Magyar Múzeum tulajdona.)

Őseink ismerték a tímár-, szűcs- és varga-mesterséget; értettek a szűrposztó (nemez-szövet) és abaposztó készítéséhez. A nemezszövetet sátorfalnak, takarónak, szőnyegnek és a ruházathoz használták. Vászonból volt az ing és a bő, ráncos gatya. A nők, keleti szokás szerint, hoszszú ingfélében jártak, melyből kettőt is felvettek. A felsőt, amit ma ruhának nevezünk, hímzéssel díszíthették. A szösz, kender, orsó, vászon, gyolcs, szőni, varrni szavak már a honfoglalás idején megvoltak nyelvünkben. Egy érdekes régi szavunk a fehérnép, ami általában nő-t jelent, s a túlnyomóan fehér ruházatukkal magyarázható. Némely vidéken, mint az Ormánságban, a Somogy megyei Csököly faluban, Göcsejben, Torockón, a Barcaságban (hétfalusi csángók) a nép ma is majdnem teljesen fehér gyolcsöltözetben jár. (7. kép: Ormánsági fiatal asszony fehér háziszőtt gyolcsban. 8. kép: Göcseji öregasszony fehér viselete.) Néhol esküvőre, máshol pedig gyászra öltözik hófehérbe a magyar. Ezzel a sok fehér ruházattal bizony fontos volt az állandó tisztálkodás is, ami akkoriban Európában még nem volt szokás. Így érthető, hogy a bizánci írok elismeréssel szólnak a magyarok tisztaságáról, szépségéről és tábori fürdőikről. Ezt aztán igyekeznek tőlük átvenni. A kabát (khabad) és mente (mandyae) is megtetszett nekik, mert átveszik öltözetükbe - írják. (9. kép: Főúr prémmel díszített mentében, XIX. század. 10. kép: Városi polgár prémmel díszített mentében, XIX. század.)

A kereszténység terjesztésével nemcsak az ősi vallást de a szokásokat is tiltották. Az ősi ruházat elhagyása és a nyugati öltözékhez való alkalmazkodás a vallásváltoztatás következtében terjedt el a felső osztályokban. A nép nem hagyta el a szokott ruhát és idővel az előkelőek is visszatértek régi keleti pompaszeretetükhöz. Annyira szerette a magyar a fényűző viseletet, hogy rendeletekkel igyekezték tiltani a díszes öltözködést egész történelme folyamán.

XI. századbeli magyar férfi viselet a pécsi székesegyház domborművein látható: két magyar úr gyönggyel kivarrt ingben, bogláros mentével és csúcsos süvegben. A velencei Szent Márk-templom egyik mozaikján nyilas magyar vitéz látható hármas hajfonattal, ködmönben és magasszárú csizmában.

A tatárjárás idején a kun betelepülők viselete nagy hatással volt a magyarságra, főleg mivel a király is abban járt. A kun köntös földig ért, derékban testhez simult és csípőtájban ráncolódott. A hegyes, hosszú süvegüket, melynek felhajló és bevágott karimája volt a magyar urak is hordták. (11/a kép: IV. László király kun – “pogány” vagyis ősi – viseletben, oldalt csukós, ráncos aljú köntösben és csúcsos süvegben, Képeskrónika 1358. 11/b kép: IV. László király, Undi Mária rajza.) Az itt ábrázolt IV. László királyunk öltözete erősen emlékeztet néhány ma is használt népviseleti darabra. Valószinűleg a “kun” viseletnek nevezett ruházatot már az ősmagyarok is hordták, és IV. László királyunk idejében újra visszatértek viseléséhez. Ebben az időben terjedt el a női öltözék régi ingformájára kerülő, deréktól ráncolt, prém- vagy zsinorszegélyes, hosszú szoknya.

Az Anjou-korban a magyar úri öltözék annyira tetszett az előkelő idegeneknek, hogy átvették és külföldön is elterjesztették. (12. kép: Gombos kurtaujjú dolmány, hímes ingujj, szűk nadrág, lent gombbal záródik, sarú és bőrkapca, XVII. század eleje.) A régi, nemes formájú, testhezálló dolmány, a lábra feszülő szűk nadrág és csizma, a mente és kacagány (párduc-, tigris- vagy farkasbőrből) a magyar férfiak kedvelt ruhadarabjai maradtak egészen a XX. századig. Prémes süveg boglárjába tűzött daru, kócsag vagy kerecsentoll egészítette ki a férfiöltözéket. (13. kép: Magyar tábornoki díszruha. Dús zsinorzású dolmány, prémmel szegett mente, párducbőr kacagány, prémsüveg kerecsentollas forgóval, XVIII. század. 14. kép: II. József gyerekként magyar díszruhában, mentében, prémsüvegben, XVIII. század – a ruha a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdona.)

A női viselet időtálló darabjai: alsóing, felső ing (felimeg) sokszor ráncos, hímzett és gyönggyel díszített ujjakkal, testhezálló, hímzéssel, gyöngygyel, sújtással díszített ingváll/fűzőváll, melyet zsinórral fűztek egybe, bokáig érő, erősen ráncos szoknya, többsoros bársony vagy csipke szegéssel, széles, ráncolt kötény (előkötő), szintén csipke, hímzés, rece díszítéssel. (15. kép: Hosszú ráncolt szoknya, csipkével díszített szoros fűzőváll, csipke kötény, bő mente. Minden darab gazdagon zsinórozott. 16. kép: Főúri hölgy esküvői ruhája, 1687.) A nők is viseltek mentét, subát, süveget, díszes főkötőt, a lányok gyöngyözött, bogláros vagy pillangós pártát, gyöngyös virágokból font koszorút, kezükben keszkenőt. Feltűnő, hogy ezeket a ruhadarabokat az úri osztály és a falusi nép egyaránt viselte. A különbség az anyag minőségében és a kivitelezésben mutatkozott csupán.

Mindenkor hangsúlyt fektettek úgy a férfi, mint a női ruházat elkészítésénél a színek és díszítés összhangjára. Ezért is olyan ízléses és festői a magyar úri- és népviselet. (17. kép: Esterházy László mentéje, XVII. század közepe. 18. kép: Gazdagon hímzett szoknya és vállfűző, Esterházy Orsolya ruhatárából. XVII. század közepe.)

Figyelemreméltó az is, hogy úgy a régi, mint az újabbkori ábrázolásokon a magyarok mindvégig kedvelték a testhezszabott viseletet, mely kihangsúlyozta karcsú derekukat, szép testalkatukat. (19. kép: Magyar királyi pár székely falfestményről, XIII. század. 20. kép: Udvarhölgy és nemesi családból származó apródja, XVI. század.) A nemesi öltözetre jellemző a színek pompája, tiszta feketét csak mély gyász idején használtak.

A magyar nemzeti viselet ősi és időtálló voltát az is bizonyítja, hogy a különböző politikai- vagy divatáramlatok hiába nyomták el, vagy szorították ki több ízben, a magyarság újra és újra visszatért ahhoz a ruházathoz, mely alkatának és lelkiségének legjobban megfelelt. Remélhetőleg a XX. század elszürkült falanszter rendszere sem semmisíti meg végérvényesen ezt a több évezredes örökséget.

 <  home top  /\ 

A MAGYAR NÉPI VISELET

21. Zemplén, Szoborszer&#369; pár -  Proud Couple
21. Zemplén, Szoborszerű pár - Proud Couple

23. Cifrasz&#369;r, Bihar
23. Cifraszűr, Bihar

25. Domborm&#369; - Relief, Persepolis
25. Dombormű - Relief, Persepolis

26. Sz&#369;r, Karcag, szabásminta - Pattern
26. Szűr, Karcag, szabásminta - Pattern

28. Suba, Decs
28. Suba, Decs

30. Kiterített suba - Laid Out Suba
30. Kiterített suba - Laid Out Suba

32. Ködmön
32. Ködmön

34. Szokmány
34. Szokmány

36. Férfiingek - Men's Shirts
36. Férfiingek - Men's Shirts

38. Gatya
38. Gatya

40. F&#337;köt&#337;k és csizmák - Head Dresses and Boots
40. Főkötők és csizmák - Head Dresses and Boots

42. Mennyassony - Bride, Kalotaszeg
42. Mennyassony - Bride, Kalotaszeg

A magyar népviselet igen változatos és gazdag, vidékenként, sőt néha falunként más és más. Az ősi öltözködés számos darabja azonban megmaradt és az ország minden részében megtalálható. Ez arra utal, hogy a honfoglalás idején a magyar nép öltözete eléggé egységes lehetett. A vidékenként eltérő viseletek azonos vonásai a magyar faj alaptulajdonságaival függnek össze. A nép komolysága, méltóságteljes magatartása, járása, a ruhaformák zárt, nyugalmas körvonalait követeli. A népi ruhát pontosan szabályok szerint kell felvenni, s mindenkinél egyformán kell álljon a testen szoros, feszes elrendezésben. Elcsúszás, lazaság nagy illetlenségnek számít. Ezt Undi Mária így fogalmazza meg: "A mi népviseletünk inkább szabályos, némileg tán merev is, mintha egyenruha lenne. A díszbe öltözött paraszt szép szobornak tudja magát, azért ruhája csorbítatlan rendjére gondosan ügyel. Festés, fényképezés közben világért sem hajlana és csak a szoborszerű helyzetben akarja magát látni. Népviseletünk így azután nem is annyira festői, mint inkább konstruktív, azaz építészeti szépségű; amit festőinek látunk benne, az valójában csak a színek ragyogása és harmóniája. A népi ruha építészeti elgondolású zárt formakör, mely népünk katonás megjelenéséhez így illik és mind a test, mind a lelki világát így juttatja érvényre. Önérzetes büszke mivoltát, daliásságát pedig még jobban aláhúzza határtalan pompaszeretete, amely miatt a nép anyagi erején felül költ ruhájára s a színek, anyagok és az arany-ezüst csillogásáért sok mindenről lemond.” Ősi keleti öröksége ez a magyarnak, melyet az elmúlt ezerszáz évben sem a nemesség, sem a falusi nép nem volt képes másra elcserélni. Elnyomás, szegénység, divat, politika, idegen környezet nem volt képes ősi tulajdonságait megsemmisíteni. (21. kép: Fiatal pár, Vajdácska, Zemplén megye. 22. kép: Fiatal pár, férfi ezüstpitykés, zsinórós mentében, Szolnok, Szolnok megye.)

Az egyes vidékek népviselete változott az évszázadok folyamán, de a legősibb magyar ruhadarabokat mindenki viselte a Duna-medencében. A betelepített szász, flamand, kun és sváb fajok, a beszivárgó románok és szlávok mind a magyar viseletformákba öltöztek. Úgy tűnik, hogy a Duna mentén ittléte óta a népviseletre a magyarság szabott törvényt, semmint hogy mástól kapott volna alapvető ötleteket. A magyar viselet és hímzés keleti emlékei ma is hódítanak a környező népek körében, akik meg vannak róla győződve, hogy az sajátjuk.

Egyes vidékek viseletének leírása helyett itt néhány ősi, a magyarság körében kedvelt, ruhadarab kerül bemutatásra.

A magyar nép egyik legősibb ruhadarabja a SZŰR. (23. kép: Cifraszűr, Bihar. 24. kép: Hortobágyi csikós cifraszűrben.) Ázsiai eredetű és többezeréves múltja van. Egy több mint 1500 éves perzsa kőreliefen is látható. Vállravetve viseli tulajdonosa, akárcsak a magyar férfiak. (25. kép: Egy méd férfi szűrben. Perzsa ábrázolás egy kőreliefen, Persepolis.) Szent István törvényei is megemlítik a gyapjúszövőket, illetve szűrtakácsokat. A magyar paraszt illetve pásztor legfontosabb ruhadarabja: felöltője, védelme a nap, szél és hideg ellen, éjszaka párnája és takarója. Ez díszruhája is, templomba, esküvőre csak szűrben illet menni. Az egész Kárpát-medencében viselték.

Szabása 12 egyenes téglalap alakú darabból áll. Anyaga birkaszőrből (rackajuh) vert sárgásfehér szűrposztó vagy abaposztó. A székelyek aba-köpenyegnek nevezik. Általában hímzéssel, piros vagy fekete rátéttel díszítik. A rátétes minták Belső-Ázsiára utalnak. (26. kép: Galléros szűr szabása előről és hátulról, Karcag, Nagykunság. 27. kép: Szűr szabásmintája. Kisújszállás, Szolnok megye, XX. század eleje.)

A földig érő SUBA szintén ősi, ázsiai eredetű ruhadarab. (28. kép: Férfi, hímzett templombajáró subában, Decs, Tolna megye. 29. kép: Bogyiszlói férfiak subában.) A British múzeumban régi ephtalita érmeken ugyanolyan subák láthatók mint a magyaroké. Nálunk férfiak és kisebb méretűt nők is hordanak, úgyszintén nemzetiségeink körében is elterjedt. Magyar falusi gazdaember nem lehet suba nélkül. Bármilyen drága, a házasulandó legénynek be kell szereznie. Egész életében büszkén viseli a tekintély e jelképét. Télen a szőrével befelé fordított suba a kocsinülő embert fagy, hó ellen védi, melegben jó kocsiülésnek. Nyáron kifordítva hűvösen tart. Pásztorok kunyhó, takaró és párnaként is használják.

A subát kizárólag magyar szűcsök készítik, melynek szabása és összeállítása körülményes. Alakja kiterítve körformájú, 7-12 birka bőréből készül, a gallérja is egy természetes állatbőrből van. A szűcsök hagyományos, gyönyörű hímzéssel díszítik a subát. (30. kép: Férfi-suba kiterített vázlata. Felső kép: ugyane suba vállhímzése, Gyula, Békés megye. 31. kép: Kecskeméti irhás suba szabása, alatta fekete birkabőrgallér.)

A KÖDMÖN is keleti örökségünk. (32. kép: Férfi ködmön háta. A felületet piros és zöld bőr rátét tagolja, a kerített mezőket hímzés tölti ki. 33. kép: Női ködmon háta. Díszítése irharátét és hímzés. Cigánd, Zemplén megye.) Egész Ázsiában viselik. A rackajuh, néha kecske szőrmés bőréből készítik. Magyarország egész területén minden rendű és rangú nő és férfi használta ezt a gazdagon hímzéssel vagy rátéttel díszített ujjas kabát félét. Kálmán király törvényileg tiltotta meg a papoknak a díszes ködmön viselését. De hiába, mert a papok sem tudtak lemondani szép örökségükről. Az évszázadok folyamán még többször is meg kellett nekik tiltani a ködmön viselését. Mátyás király 8000 darabot csináltatott serege számára. Végvári katonák menteként használták. A köznépnek, főleg az asszonyoknak kedvelt viselete mind a mai napig.

A SZOKMÁNY vastag szürke, barna vagy fekete posztóból készült zsinóros kabát. Szintén ázsiai eredetű és ma is használják mindenütt. Európában valószínüleg a magyarok terjesztették el. Nálunk főleg Erdélyben panyókára vetve, vagy ujjába bújva viselik. (34. kép: Székely szokmány. 35. kép: Szokmány kiterítve. Szék, Szolnok-Doboka megye, 1914.)

Az ING és GATYA ősi viseletét is Keletről hozta magával a magyarság. Egyenes téglalap alakú vászondarabokból készültek. A derékban erősen ráncolt gatya természetesen több szélből van. A kalotaszegi férfi ing még ma is ilyen egyenes szabású: eleje, háta és ujjai egy-egy négyszög alakú lapból készül. A honfoglalás korában bő, hosszú felső inget (imeg, felimeg, ümög, fersing, pendely, bikla) övvel a derékhoz szorítva viselhettek a nők. Erre került a XIII. században a ráncos szoknya. (36. kép: Egyenes szabású férfi ingek, Tárkány, Bihar, Kalotaszeg és Szék, Erdély. 37. kép: Mellé varrott és bevarrott ujjú női ingek, Palócföld, Bihar és Kalotaszeg. 38. kép: A bőgatya szabása. 39. kép: bőgatya /Csongrád/ és vászonnadrág /Szatmár/ szabása.)

A népi viselet fontos kiegészítői a kötény, fejdíszek, lábbeli (csizma, cipő, papucs) és ékszerek. (40. kép: Palóc főkötők és csizmák.)

Népünk ősi és egyben legszebb viseletét Kalotaszeg magyar népe őrizte meg. Erről Kós Károly így ír 1932-ben Kalotaszeg című könyvében:

“Kalotaszeg népének egészen eredeti szabású, formájú és anyagú férfi, asszony és gyermek ruhaviselete csudaszámba menő módon tartotta meg mai napig teljes gazdagságában ősi formáját, mellyel másfélezeresztendővel ezelőtt vándorútjára megindult... ez a viselet szabásában, konstrukciójában, és pedig úgy vonalbeli, mint színbeli kompozíciójában semmiféle európai - sőt ma már talán ázsiai - nép ruhaszabásához nem hasonlatos... A kalotaszegi népviselet egyes, lényeges darabjaiban, és talán öszszességében, amennyire azt ma ellenőrizni lehet, megegyezik középázsiai lovas nomád népek egykorú viseletével... A déloroszországi u.n. szittya-kőszobrok szűrje és pörge kalapja a mai szűr és pörge kalap mása. És szűrt nem visel, - a magyaron kívül, - a világ egyetlen népe sem. A hegyes orrú, puhaszárú csizma minden idők ázsiai lovas népének lábbelije volt, de középtengeri népek sohasem viselték. Éppen így a nyári férfiviselet bő vászon gatyáját és kurta ingét sem. A kalotaszegi női viselet legjellemzőbb darabját, a muszujt, vagy bagaziát pedig a világon ezenkívül csupán az Uralhegyek egyik török-fajta népének asszonyai viselték nemrégen még. A kalotaszegi magyarság gazdag népi ruhatárának egyetlen darabját, egyetlen díszítő formáját sem vette át az őt közvetlenül környező, vagy vele keverten együttlakó és sok száz esztendő óta állandóan érintkező román néptől, illetőleg a közéje telepített flandriai parasztoktól. Viszont az ő népviseletének több darabját, átalakítva, átvették a közötte és körülötte élő románok. A flandriaiak, elmagyarosodásukkal párhuzamosan átvették a kalotaszegi magyar viseletet is, a magukét egészen elhagyták. Szinte bizonyos, hogy a mai kalotaszegi magyar népviselet egykor egész Erdély, sőt talán Magyarország magyarságának is viselete volt.” (41. kép: Kalotaszegi férfi hímzett bőrmellényben, egyenes szabású ingben és gatyában. 42. kép: Kalotaszegi mennyasszony dulándlé-val a fején, fehér hímzett ingben, fehér ráncos szoknyában, hímzett bőrmellesben és díszes kötényben.)

Hálával tartozunk Kalotaszeg magyar népének, hogy ragaszkodik egyedülálló viseletük ősi hagyományaihoz, és megőrzött számunkra valamit a magyar régmúlt szépségéből.

Kerkay Emese

 <  home top  /\ 

ORIGIN AND HISTORY OF THE HUNGARIAN DRESS

2. Nemesek - Noble Lady & Gentleman
2. Nemesek - Noble Lady & Gentleman

5. Bundák - Fur coats
5. Bundák - Fur coats

6/b. Pitykés fiú mellény - Boy's Vest
6/b. Pitykés fiú mellény - Boy's Vest

8. Göcsej: Öregasszony - Old Woman
8. Göcsej: Öregasszony - Old Woman

10. Polgár mentében - Burgher in "Mente"
10. Polgár mentében - Burgher in "Mente"

11/b. IV. László - rajz/drawing
11/b. IV. László - rajz/drawing

14. II. József - Emperor Joseph II
14. II. József - Emperor Joseph II

16. Mennyasszony - Bride
16. Mennyasszony - Bride

18. Hímzett ruha - Embroidered Dress
18. Hímzett ruha - Embroidered Dress

20. Udvarhölgy apróddal - Lady and Page
20. Udvarhölgy apróddal - Lady and Page

The culture and history of a nation can be deduced through its national and folk attire. The Hungarian national costume truly reflects the nation's history of thousands of years.

The Turanian people - Hungarians included - of Eurasia were not only skilled warriors, but were well organized, had a legal system and advanced artistic culture. Not only did they influence the development of Asian culture but the European as well. One of the most important and valuable contributions to Europe's culture was their fashion and style, combined with decorative arts they brought. (Fig. 1: Kalotaszeg/Transylvania Couple. The girl is wearing a beaded headdress /párta/ and turned up skirt. Fig. 2: Noble lady and gentleman. Their dresses are richly embroidered in gold. 18th century.)

The Hun princes, who played a great role in history, are recognized from metal reliefs. On these we can observe, that their clothing show an astonishing resemblance to the ancient Hungarian attire, which was partly preserved up to the 20. century in the costumes of the nobility and the peasants.

In the Hermitage at St. Petersburg the figure of a 4th century Hunnish prince can be seen on a silver plate, riding a horse shooting arrows backwards. (Fig. 3: A Hun prince on horseback.) His attire looks exactly like the one Hungarian noblemen wore later on - fashion, cut and small details included. His knee-long doublet (dolmány), fastened with a belt, is the same as are the tight fitting trousers and high boots. The clasp on his hat, the brooch, the belt, the edge of his boots and the harness show how those small metal pieces found in great abundance in 1100 year old Hungarian graves were used. Even his mustache looks like the one Hungarian men still favorize.

In the 11th or 12th century Anonymus mentions in his chronicle that in the "old country" there was such an abundance of martens, that not only noblemen, but even shepherds, cow- and swineherds decorated their clothing with fur. The ancient Hungarians dressed mainly in leather. Their trousers, boots, coats, fur hats, caps, belts, sabre-taches, saddles and the tasseled harnesses were all made of leather. (Fig. 4: Body guard with leopard skin cape. 18th century. Fig. 5: Various kinds of Hungarian fur coats, 19th century.) Buttons, clasps, rosettes, coins and buckle trimmings were found together with leather remnants in graves from the 9th to 11th centuries, the time when the last wave of Hungarians arrived in the Carpathian Basin. In various regions, men are still wearing vests richly decorated with metal buttons. - The Hungarians introduced the button in Europe. - (Fig. 6/a: Man in vest decorated with metal buttons, Nógrád county. Fig. 6/b: Boy’s vest, 19th century. Property of American Hungarian Museum.) It has to be mentioned that the Hungarians still like to wear leather and fur. The kaczagány (wild animal skin thrown loosely over the shoulder), the ködmön, bekecs and suba (made of sheepskin) were used for the past eleven centuries.

Our ancestors knew the art of tanning and bootmaking, had skilled furriers and saddlers. They knew how to make felt or szűr-cloth, which they used for their tents, blankets, carpets and clothing. They wove linen for their underwear and lighter clothing like shirts, trousers (gatya). The women wore two ankle long chemises fastened with a belt, the top one being decorated with embroidery. The women in Hungary are called fehérnép (white people) because they dressed in white linens. Even today there are regions where the folk costumes are completely white: Ormánság, Csököly, Barcaság, Torockó, Göcsej. (Fig. 7: Woman of Ormánság, dressed in white homespun linnen. Fig. 8: Old woman’s white dress from Göcsej.) In some regions they dress in white for weddings, in others for funerals. They carried bathtubs even to camp to keep themselves and all their white clothing clean. This was mentioned by Byzantine and German chroniclers as a peculiarity. The Byzantines also liked and adopted the Hungarian "kabát" coat (khabad) and "mente" (mandyae). (Fig. 9: Aristocrat in red velvet "mente" decorated with fur and gold passementerie, early 19th century. Fig. 10: A burgher in a fur decorated "mente", 19th century.)

When Christianity was introduced in Hungary, ancient religion and customs were forbidden and persecuted. Therefore for some time the beautiful and rich clothing brought from the East, was abandoned by the nobility, but never by the peasants. After a while, the upper classes returned to wearing the traditional attire, which was still very close to their heart and soul. In the 11th century, as can be seen on a stone relief in the Cathedral of Pécs, Hungarian gentlemen wore shirts embroidered with beads, a coat thrown over the shoulder (mente) with clasps, peaked caps, embroidered leather or fur jackets (ködmön), and high boots. During the last thousand years, several decrees were issued, which prohibited the wearing of those extraordinarily expensive clothes, dear to all the people.

In the 13th century, after the Mongol invasion, Cumanians settled in Hungary. Their vestments had a great influence on Hungarians, mainly because King László IV (1272-1290) wore them also. (Fig. 11/a: King László IV dressed in Cumanian vestment. Miniature from the "Képeskrónika", 1358. Fig. 11/b: King László, a drawing by Mária Undi.) The typical Cumanian - and most probably old Hungarian - garment reached to the ground, was tightly fitted around the waist, and gathered at the hips. Some folk costumes still resemble this outfit. Women started to wear the heavily pleated skirts in this period.

During the Anjou-era in the 14th century distinguished foreigners were attracted to the Hungarian court. They took such a fancy to the Hungarian attire, that they not only wore it, but made it also fashionable abroad.

In the past thousand years the typical Hungarian men's attire consisted of the dolmány (doublet, a tight fitting jacket), (Fig. 12: Short sleeved doublet, showing embroidered shirt sleeves, tight trousers, buttoned on the bottom. Early 17th century.), tight trousers resembling stockings, boots, mente (mantle), kaczagány (the skin of a tiger, panther or wolf), fur cap decorated with a rosette and a bird feather. (Fig. 13: Gala dress of a Hungarian general: dolmány, mente, kaczagány, metal belt, early 18th century. Fig. 14: Emperor Joseph II (1780-1790) as a child in a Hungarian Gala Dress.)

In the past millennium the lasting pieces of women's clothing were: under and over-shirt with pleated sleeves (embroidered or decorated with beads), a tight-fitting, heavily decorated vest, long pleated skirt with lace or velvet borders, an apron also decorated with lace or embroidery. (Fig. 15: Lady’s attire of 1861, consisting of crinoline skirt, laced bodice, lace pinafore and a wide mantle, all richly decorated with braiding. Fig. 16: Noble lady’s wedding dress, 1687.) The women also wore the mente, fur coats and hats, richly decorated headdresses. Girls didn't cover their hair but wore a párta, a beautiful crown-like headdress. It is interesting, that these garments were worn by the upper and lower classes alike. The difference was only noticeable in the quality of the fabric and execution.

Much attention was paid to the harmony of color and decoration. This is the reason why folk costumes and the clothing of the upper classes alike are so picturesque and tasteful. (Fig. 17: Esterházy László’s mente, 17th century. Fig. 18: Esterházy Orsolya’s richly embroidered dress, 17th century.)

On pictures of all ages we can distinctly notice, that Hungarians liked tight-fitting garments, which emphasized their slender build and small waist. (Fig. 19: Hungarian royal couple from a Székely mural painting. 13th century. Fig. 20: A lady-in-waiting and her page from a noble family, 16th century. The attire of the upper classes was very colorful. Black was only used in deep mourning.

 <  home top  /\ 

HUNGARIAN FOLK ATTIRE

22. Büszke pár - Proud Couple, Szolnok
22. Büszke pár - Proud Couple, Szolnok

24. Sz&#369;r - Hortobágy
24. Szűr - Hortobágy

27. Sz&#369;r szabásminta - Pattern
27. Szűr szabásminta - Pattern

29. Suba - Bogyiszló
29. Suba - Bogyiszló

31. Suba szabásmintája - Pattern
31. Suba szabásmintája - Pattern

33. Ködmön
33. Ködmön

35. Szokmány rajza - Pattern
35. Szokmány rajza - Pattern

37. N&#337;i ingek - Women's Shirts
37. Női ingek - Women's Shirts

39. Gatya
39. Gatya

41. Férfi - Man, Kalotaszeg
41. Férfi - Man, Kalotaszeg

The Hungarian folk costume shows a great diversity and changes from region to region, even village to village. However, many pieces of the ancient attire are still used in every part of historical Hungary. This common trait can be attributed to the basic character of the Hungarian race. Undi Mária writes: "Their seriousness and dignified bearing demands a close-fitting, unobtrusive form. The peasant dress has therefore to be worn the same way by everyone according to rules. It has to be put on tightly and straight. If the attire slips or is loose or baggy, it is regarded as a great indecency. Individual ideas, picturesque looseness, or ingenious caprice, which make the dresses of the Latin people so charming, are entirely unknown and unacceptable among the costumes of the Hungarian people. Therefore the peasant dresses are neat, even stiff, like a uniform. A peasant dressed in his best clothes thinks himself to be a beautiful statue, and takes great care to be dressed tidy and correctly. If painted or photographed, he would not bend or move; he likes to see himself statuesque and stiff. Consequently our peasant attire is constructively designed and is architecturally beautiful. It is picturesque because of brightness, harmony of color and decoration. This architectural design suits exactly the soldierly appearance of the folk, and entirely expresses their psychological and physical world. Their self-consciousness and pride is emphasized by their love of pomp. The people spend more on their clothes than they can afford." (Fig. 21: Young couple, Vajdácska, Zemplén county. Fig. 22: Young couple, groom in braided „mente" with silver buttons, Szolnok, Szolnok county.)

This peculiar trait of the Hungarians is a tradition brought from the East and nothing could change this in the past thousand years. Oppression, poverty, fashion, political trends, alien surroundings were not able to alter this ancient characteristic of the people.

The Hungarian folk costumes of the different regions changed over the centuries. However there were some garments which were worn throughout the Carpathian-basin. It seems that Hungarians dictated the trend in folk attire to the other ethnic inhabitants in this geographical area. Instead of describing the different regional folk costumes, some of the favorite pieces, worn by everybody, will here be presented.

The SZŰR is an ancient type coat with origins in Asia. (Fig. 23: Richly embroidered Szűr, Bihar. Fig. 24: Horse-herd in embroidered Szűr from Hortobágy, Great Plain.) It can be seen on a Persian relief of nearly 2000 years. Its owner wears the szűr thrown over the shoulder the same way Hungarian men do. (Fig. 25: The Szűr on a Persian stone relief, Persepolis.) King St. Stephen (997-1038) already mentions in his laws the wool-weavers who made the felt for the szűr. It is the most important piece of clothing of the Hungarian peasant and shepherd. The szűr served as coat, protection against the sun, wind and cold, at night it was his pillow and cover. It was also his Sunday best worn to church and weddings.

The design of the szűr is simple, consisting of 12 straight cut felt pieces. The natural colored felt is woven of sheep's wool (racka sheep). It is lavishly decorated with embroidery and felt-applique, a design and technique with roots in Inner-Asia. (Fig. 26: The front and back of a Szűr pattern, Karcag. Fig. 27: Pattern of a szűr, Kisújszállás, Great Plain, early 20th century.)

The SUBA is as old as the szűr and also of Asian origin, as can be seen on old Ephtalite medals in the British Museum. They look the same as those worn today by men and women in Hungary. (Fig. 28: Suba from Decs, Tolna county. Fig. 29: Men from Bogyiszló wearing a Suba.) No matter how expensive a suba is, a young man must get one when he marries. He will wear it proudly for the rest of his life. The suba protects his owner against cold, frost, snow, and the heat of the sun. Shepherds use it as a shelter or blanket.

The suba has a complicated cut and is made exclusively by Hungarian furriers. When laid out it is round in shape, and requires up to 12 sheepskins. The ornamentation of the suba consists of exquisitely embroidered stylized flower-groups, which are in harmony with the shape and flow of this extraordinary garment. (Fig. 30: A laid out Suba, Gyula, Békés county. Top: Shoulder embroidery of the same Suba. Fig. 31: Pattern of a Suba from Kecskemét, Great Plain.)

The KÖDMÖN also has its roots in Asia, where it is still widely worn. (Fig. 32: Back of a man’s Ködmön decorated with applique and embroidery, Pásztó, Heves county. Fig. 33: Back of a woman’s Ködmön with applique and embroidery decoration, Cigánd, Zemplén county.) It is a coat made of the skin of the Hungarian racka-sheep. The ködmön richly decorated with embroidery and leather applique was and is favored by men and women alike in every part of Hungary. King Kálmán (1100-1116) prohibited by law that priest wear the extremely fancy ködmön, yet King Mátyás (1458-1490) ordered 8000 pieces for his army. During and after the Turkish occupation, soldiers used them as a mente, thrown over their shoulders.

The SZOKMÁNY is an ancient, tightly fitting short coat of the peasant attire. It is made of rough, home-woven frieze or szűr-felt, dyed brown, gray or black. Most probably the Hungarians introduced this garment in Europe. Today it is mainly worn in Transylvania. (Fig. 34: Transylvanian Székely Szokmány. Fig. 35: Pattern of a Szokmány, Szék, Transylvania, 1914.)

Beside the above-mentioned overcoats, the Hungarians also brought into Europe the SHIRT and GATYA (pleated linen trousers). The men's, and women’s shirts were made of straight cut linen pieces. The gatya is heavily pleated at the waist and favored by the Hungarian peasant everywhere, especially in summer.

At the time of the conquest the women wore long under and upper shirts fastened with a belt. The pleated skirt was added in the 13th century. Today a peasant woman's attire consists of, a shirt, several petticoats, pleated skirt, embroidered vest, apron and large kerchief, belt, headdress, footwear (boots, shoes, slippers), handkerchief and jewelry.

(Fig. 36: Strait cut men’s shirts from Tárkány, Bihar, Kalotaszeg and Szék, Transylvania. Fig. 37: Patterns of wide sleeved shirts, Palóc region, Bihar, Kalotaszeg. Fig. 38: Pattern of the gatya. Fig. 39: The patterns of a gatya, Csongrád and linen pants from Szatmár. Fig. 40: Bonnets and boots from the Palóc region.)

The Hungarian people of Kalotaszeg, Transylvania, preserved the most beautiful and ancient type folk costume. 1000 years ago it was used not only in Transylvania but also probably everywhere in Hungary. It is the attire of an ancient horsemen culture. Even the skirts (muszuly) of the women were designed for riding. The costume is unique in cut, construction, line and color composition, and cannot be compared to any other European clothing. Over the centuries all influence for change was rejected. We can be thankful to the people of Kalotaszeg who preserved a piece of the Hungarian past of long ago. (Fig. 41: Men’s traditional folk costume from Kalotaszeg, Transylvania. Fig. 42: A bride from Kalotaszeg.)

Emese Kerkay

 <  home top  /\ 

Used literature/Forrás:

Ködmön diszítmény
Ködmön diszítmény

Undi Mária, Hungarian Fancy Needlework and Weaving (Magyar hímvarró művészet), Budapest

Pictures:

Undi Mária, Hungarian Fancy Needlework and Weaving, Budapest

Czakó Elemér, ed., A magyarság tárgyi néprajza, I.-II. Budapest

Hoffer-Fél, Magyar Népművészet, Budapest, 1994

A szerző fényképei és levelezőlapok / Photographs by the author and postcards

 <  home top  /\ 


Design & Content © 1993 Hungarian Online Resources - HunOR -, formerly known as UMCP Hungarian American Student Association
Fotóink, írásaink és grafikáink szerzôi jogvédelem alatt állnak © 1993 Amerikai Magyar Szôvetség: Magyar Online Forrás