AHFC HIR HAL: Folklor Needlework HAL: 1956 Himzés Magyar népélet
   AH Museum (AHM)

> The Treaty of Trianon
> 1848
> Gábor Áron
> Argentinai magyar emigráció
> Budapest Exit
> Szent Korona - Holy Crown
> Erdély 1940
> Erdélyünk és honvédségünk
> Erdély 1942
> 1956 humora
> 1956: grafikák - Drawings
> Camus: A magyarok vére
> Hungarian Immigration into Passaic, NJ
> 1956 Chronology
> Déli harangszó 1456
> Trianoni béketárgyalások
> Hunyadi János 1456
> Megbélyegzettek
> Trianon 1920
> Feszty körkép - Panoráma
> Feszty: Képek - Pictures

Néprajz - Folklore
> Csángómagyar - Csangos
> Kopjafák - Grave Posts
> Hungarian Embroidery
> Himzés
> Pictures - Képek
> Néptánc - Hungarian Folkdance US
> Hungarian Folk Dances
> Magyar Dress - Viselet
> Hangszerek - Instruments
> Whizzer - Búgattyú
> Cymbalom - Cimbalom
> Zither - Citera
> Drum - Dob
> Trump - Doromb
> Bagpipe - Duda
> Flute - Furulya
> Violin - Hegedű
> Hit Gardon - Gardon
> Stalk Violin - Kóróhegedű
> Reed Violin - Nádihegedű
> Rattle - Kereplő
> Jughorn - Köcsögduda
> Horn - Kürt, Pásztorkülök
> Pipe - Sípok
> Shawm - Tárogató
> Hurdy-Gurdy - Tekerő
> Shawm - Töröksíp
> Shepherds Pipe - Tilinkó
> Lyre - Koboz
> Pictures - Képek
> Húsvét - Easter
> Hímestojás - Easter Eggs
> Húsvétköszöntő
> Designs - Minták
> Képek - Pictures
> Szokások - Customes
> Szólás - Phrase
> Húsvét Székelyföldön
> Folkart of Kalotaszeg népművészete
> Magyar Naív Művészet - Folk Painting & Sculpture
> MŰVÉSZEK
> Mézesbáb - Honey Cake
> Busójárás
> Tarján Gábor
> Halasi csipke
> Részlet képek - Close ups
> Magyar Csipke
> Magyar népélet

> Csángó
> Délvidék - Voivodina
> Dunántúl - Transdanubia
> Felvidék - Upper Highlands
> Kalocsa - Great Plain
> Kalotaszeg - Transylvania
> Ködmön
> Matyóföld - Matyó Region
> Mezőség - Transylvania
> Ormánság - Transdanubia
> Őrség - Burgenland
> Palócföld - Palóc Region
> Pest környéke - Pest Region
> Rábaköz - Transdanubia
> Sárköz - Transdanubia
> Sióagárd - Transdanubia
> Suba - Guba
> Székelyföld - Transylvania
> Szilágyság - Transylvania
> Szűr
> Torockó - Transylvania

Képzőművészek - Artists
> domjanart.hu
> Domján József
> Domján Studio
> Domján Evelyn
> Doby Jenö
> HAYNAL Rudolf
> Sebek Miklós
> Sinkó Veronika
> Fery Antal
> Szalay Lajos
> Vén Zoltán
> Gyirászi Mihály
> Németh Nándor
> Petry Béla Albert
> Wass Albert írása
> Dr. Braganca about Petry
> Árpádházi Szentek

Fényképészek - Photographers
> Plohn József
> Kása Béla

Zenészek - Musicians
> Rózsa Miklós
> Salánki Hédi
> Fornwald László
> Kodály Zoltán
> Bartók Béla

Életrajzok - Biographies
> APOR Vilmos
> Rózsahegyi Kálmán
> Sztanó Hédi
> dr. Lippóczy Miklós
> Sík Sándor
> Kosztolányi Dezső
> Gróf Széchenyi István
> Mondások

Magyar Feltalálók, Tudósok - Inventors, Scientists
> Magyar Feltalálók-Inventors1
> Magyar Feltalálók-Inventors2
> Híres Magyarok - Famous Hungarians
> Hungarian Inventions - Magyar találmányok

Vallás - Religion
> Húsvét - Easter in Hungary
> ADVENT
> Ómagyar Mária-siralom

Vegyes - Miscellaneous
> Egy gyermek - két nyelv
> Wittner Mária Beszéde
> Passaici magyar iskola
> Cserkészet

   HALists/MAListák

Topics - Témakörök

E-mail Address:
Real name:
go
   Address

80 Third Street
Passaic, New Jersey
2nd Fl. Reid Memorial Libr.
PH: (973) 473-0013
PH: (201) 836-4869

mailing address:
Hungarian Museum
P.O. Box 2049
Passaic, NJ 07055

AHM Logo
AHM Logo



2017 Augusztus 22 (Kedd) - Menyhért, Mirjam névnapja Search for:

Content of this page:
    Élő néprajz a kamera szemével
    Documenting Folklore

Élő néprajz a kamera szemével

Sztanó Hédi
Sztanó Hédi

"Amikor a filmesek néprajzi filmeket készítenek, ezek talán filmek, de nem néprajziak, amikor néprajzkutatók készítenek filmet, azok talán néprajziak, de nem filmek..."
Jean Rouch: A néprajzi film

Ez valóban igaz, kivéve azt az esetet, amikor valaki néprajzkutatói és filmes diplomával is rendelkezik egyszerre. Nos, az én eddigi életem és filmjeim, éppen az utóbbira példák! Már Balett Intézeti éveim alatt ( ahol néptánc szakon végeztem), lehetőségem nyílt mesteremmel és másokkal eljutni az országhatárokon innen és túl, olyan vidékekre, falvakba, ahol az emberek életének szerves részét képezték a hagyományos táncalkalmak, táncos népszokások csakúgy, mint a saját maguk által készített használati tárgyak és viseletek. Olyan varázslatos világ tárult fel előttem, ami semmihez sem volt fogható. Tudtam, nem elég erre a világra rácsodálkozni, ahhoz, hogy mélyebben megismerjem, meg meg kell tanulnom benne tájékozódni. Elhatároztam tehát, hogy elvégzem az ELTE Bölcsészkarának Magyar-, és Néprajz-szakát, hogy valóban szakemberként, felkészülten tudjam az ún. gyűjtőmunkát végezni. Végzett etnográfusként, a falvakat járva pedig egyre inkább éreztem, nem elég csak néhányunknak (akik ezzel foglalkozunk) ismerni egy-egy nagyszerű falusi zenész-, vagy táncos- egyéniséget, látni az évszázadokra visszanyúló szokásokat eredetiben, meg kell ezeket mutatni minél több embernek, mert ezek nemzeti kincsek! Ahhoz, hogy profi szinten tudjam megmutatni jelentkeztem a Színház-, és Filmművészeti Főiskola akkor induló, 3 éves, posztgraduális non-fiction szakára, ahova fel is vettek. Évfolyamtársaim mind gyakorló tévések, filmesek voltak, akik nyilván engem a statisztikai egyensúly megtestesítőjének tartottak; én voltam hetünk közül az „outsider”, a szakmán kívüli kisebbség, akit (szerintük) kötelezően föl kellett venni. Hamar bebizonyítottam, hogy néprajzkutatói, terepen szerzettt tapasztalataim, az emberekkel való fesztelen kapcsolatteremtés, komunikáció, a szívós kitartás, munkabírás, improvizációs képesség mekkora előnyt jelentenek egy-egy film készítésekor. Mind a néprajzi gyűjtőmunkához, mind a néprajzi dokumentumfilmkészítéshez óriási empátia (beleérző képesség) és alázat kell. Rábírni az embereket arra, hogy beszéljenek, vagy énekeljenek legbensőségesebb érzéseikről, vagy a kívűlről jött idegennek megmutassák a közösségben tabuként számon tartott szokásokat, nem egyszerű dolog. Pláne, ha az idegen még fiatal nő is! Már néprajzosként megtanultam, hogy határozottnak, de észrevétlennek kell maradnom, ha egy eseményt meg akarok örökíteni. Mielőtt gyűjteni – később filmezni- megyek, komolyan fel kell készülnöm, minden fellelhető anyagot el kell olvasnom, mielőtt a helyszínre érkezem. S aztán következik a dolog legnehezebb része: úgy kell kérdeznem, úgy kell az embereket irányítanom, hogy úgy érezzék, nekik fontos elmondani, megmutatni a saját kultúrájukat, mert engem komolyan érdekel, és jó szándékkal közelítek a városi ember által sokszor lenézett tradícionális szokásaikhoz . Szakmai pályafutásom egyik nagy sikerének könyvelem el például, hogy az erdélyi Méra faluban, - ahol „Juhbemérés” alkalmával a nagy esemény előtti éjszakán a juhosgazdák összeülnek tanácskozásra, megbeszélni és írásba foglalni az azévi szabályokat, s ahova előttem nő (a háziasszonyt kivéve) nem tehette be a lábát - jelen lehettem, sőt operatőr kollégámmal filmezhettünk is. Vagy amikor a máramarosi Sugatag faluban a kis hegyi templom éjféli miséjén – a szigorú szabályok ellenére -, mi is jelen lehettünk kameránkkal. A régi hagyományok iránti vonzódás és tisztelet miatt van, hogy mindig csak kis stábbal, maximum 3 emberrel dolgozom; olyanokkal, akik ugyanúgy szeretik ezt a műfajt, mint én és szakmailag, emberileg egyaránt megbízom bennük. Néprajzi dokumentumfilmet készíteni óriási felelősség: nem szabad hazudni, mégis úgy kell a valóságot megmutatni, hogy a néző megértse és megszeresse a témát. És felelősség azért is, mert ahol a kamera megjelenik, akaratlanul is befolyásolja az emberek életét, akikről a film szól.

Sztanó Hédi

 <  home top  /\ 

Documenting Folklore

Sztanó Hédi - Íróasszony
Sztanó Hédi - Íróasszony

“When moviemakers make movies about folklore, those might be movies, but will not contain folklore in their essence. When ethnographers make a movie, it might contain the folklore, but will not be a movie…”
/Jean Rouch: The Folklore Movie/

This indeed is true, except for the case when someone has diplomas from both ethnography and filmmaking. Well, my life and movies until now are proof of the latter! Already during my years at the Ballet Institute (where I majored in folk dance), I had the possibility to travel, with my mentor and others, to areas and villages where the traditional dance-events and dance-customs constituted as integral a part in people’s lives as their own handmade objects and traditional attire. A magical new world, unlike any I have seen before, opened up before me. I knew that it was not enough to wonder in awe at this world and that I needed to learn how to find my way through it in order to know it. So, I decided to get a diploma in Hungarian language and ethnography at the Eötvös Lóránt University, in order for me to be able to conduct research as a professional. While I visited countless villages as a trained ethnographer, I started to feel more and more that it is not enough for a few of us who study this, to know individual outstanding musicians or dancers, or to see traditions that span back centuries: we need to show it to as many people as we can, since these traditions are our nation’s treasures! In order for me to be able to show them in a professional manner, I applied to the Theater and Film Arts Institute’s 3-year graduate program in non-fiction moviemaking and got accepted. All the others in my grade were practicing television employees, who thought that I was in there to maintain some kind of statistical balance in admissions. I was the outsider amongst them, the minority outside the profession, who (according to them) had to be admitted. I quickly proved to them that my experiences in ethnographic field research, my ease at making contact with fellow men, my ability to communicate, my endurance and ability to improvise provide a lot of advantages during the making of a film. For both ethnographic research and the making of ethnographic documentaries, one needs immense amounts of empathy and humility. One has to be able to get other people to talk or sing about their innermost feelings or show to the stranger the customs of the community that are considered taboo; it is not an easy task, especially if the person asking the questions is a young woman! Already, as an ethnographer, I learned that I must stay determined but unseen if I want to record an event. Before I go do research – or later to film – I must do serious preparation; I must read all available material before I get to my destination place. After that comes the hardest part of the process: I have to ask and have to be able to guide the people in a manner that makes them feel that it is important for them to show and tell about their culture. I must radiate that I am seriously interested, and approach their customs – that are often looked down upon by urban folk - with good intentions. One of the greatest successes of my professional career happened in the Transylvanian village of Méra, during the “Juhbemérés” (the traditional yearly inventory of sheep and sheep-produce), on the night of the big event, when the sheep owners get together for a council, to pin down that year’s rules. Until then, no woman (except for the host’s wife) was allowed in. I was let in, and could even bring my colleagues and the cameras. Another memorable event was when we were allowed to film – against the strict regulations - during the midnight mass in the village of Sugatag in the Máramaros region of Transylvania. It is because of my attraction and respect towards old customs that I only travel with a small crew and work with a maximum of three people, persons who love this field just as much as I and on whom I can rely on personally and professionally. Making an ethnographic documentary is a huge responsibility: one must not lie, and yet has to present reality so that the audience can understand it and fall in love with the topic. It is also a responsibility, because wherever the camera appears, it involuntarily influences the life of the very people whom the movie is about.

Hédi Sztanó

 <  home top  /\ 


Design & Content © 1993 Hungarian Online Resources - HunOR -, formerly known as UMCP Hungarian American Student Association
Fotóink, írásaink és grafikáink szerzôi jogvédelem alatt állnak © 1993 Amerikai Magyar Szôvetség: Magyar Online Forrás