AHFC HIR HAL: Folklor Needlework HAL: 1956 Himzés Magyar népélet
   AH Museum (AHM)

> The Treaty of Trianon
> 1848
> Gábor Áron
> Argentinai magyar emigráció
> Budapest Exit
> Szent Korona - Holy Crown
> Erdély 1940
> Erdélyünk és honvédségünk
> Erdély 1942
> 1956 humora
> 1956: grafikák - Drawings
> Camus: A magyarok vére
> Hungarian Immigration into Passaic, NJ
> 1956 Chronology
> Déli harangszó 1456
> Trianoni béketárgyalások
> Hunyadi János 1456
> Megbélyegzettek
> Trianon 1920
> Feszty körkép - Panoráma
> Feszty: Képek - Pictures

Néprajz - Folklore
> Csángómagyar - Csangos
> Kopjafák - Grave Posts
> Hungarian Embroidery
> Himzés
> Pictures - Képek
> Néptánc - Hungarian Folkdance US
> Hungarian Folk Dances
> Magyar Dress - Viselet
> Hangszerek - Instruments
> Whizzer - Búgattyú
> Cymbalom - Cimbalom
> Zither - Citera
> Drum - Dob
> Trump - Doromb
> Bagpipe - Duda
> Flute - Furulya
> Violin - Hegedű
> Hit Gardon - Gardon
> Stalk Violin - Kóróhegedű
> Reed Violin - Nádihegedű
> Rattle - Kereplő
> Jughorn - Köcsögduda
> Horn - Kürt, Pásztorkülök
> Pipe - Sípok
> Shawm - Tárogató
> Hurdy-Gurdy - Tekerő
> Shawm - Töröksíp
> Shepherds Pipe - Tilinkó
> Lyre - Koboz
> Pictures - Képek
> Húsvét - Easter
> Hímestojás - Easter Eggs
> Húsvétköszöntő
> Designs - Minták
> Képek - Pictures
> Szokások - Customes
> Szólás - Phrase
> Húsvét Székelyföldön
> Folkart of Kalotaszeg népművészete
> Magyar Naív Művészet - Folk Painting & Sculpture
> MŰVÉSZEK
> Mézesbáb - Honey Cake
> Busójárás
> Tarján Gábor
> Halasi csipke
> Részlet képek - Close ups
> Magyar Csipke
> Magyar népélet

> Csángó
> Délvidék - Voivodina
> Dunántúl - Transdanubia
> Felvidék - Upper Highlands
> Kalocsa - Great Plain
> Kalotaszeg - Transylvania
> Ködmön
> Matyóföld - Matyó Region
> Mezőség - Transylvania
> Ormánság - Transdanubia
> Őrség - Burgenland
> Palócföld - Palóc Region
> Pest környéke - Pest Region
> Rábaköz - Transdanubia
> Sárköz - Transdanubia
> Sióagárd - Transdanubia
> Suba - Guba
> Székelyföld - Transylvania
> Szilágyság - Transylvania
> Szűr
> Torockó - Transylvania

Képzőművészek - Artists
> domjanart.hu
> Domján József
> Domján Studio
> Domján Evelyn
> Doby Jenö
> HAYNAL Rudolf
> Sebek Miklós
> Sinkó Veronika
> Fery Antal
> Szalay Lajos
> Vén Zoltán
> Gyirászi Mihály
> Németh Nándor
> Petry Béla Albert
> Wass Albert írása
> Dr. Braganca about Petry
> Árpádházi Szentek

Fényképészek - Photographers
> Plohn József
> Kása Béla

Zenészek - Musicians
> Rózsa Miklós
> Salánki Hédi
> Fornwald László
> Kodály Zoltán
> Bartók Béla

Életrajzok - Biographies
> APOR Vilmos
> Rózsahegyi Kálmán
> Sztanó Hédi
> dr. Lippóczy Miklós
> Sík Sándor
> Kosztolányi Dezső
> Gróf Széchenyi István
> Mondások

Magyar Feltalálók, Tudósok - Inventors, Scientists
> Magyar Feltalálók-Inventors1
> Magyar Feltalálók-Inventors2
> Híres Magyarok - Famous Hungarians
> Hungarian Inventions - Magyar találmányok

Vallás - Religion
> Húsvét - Easter in Hungary
> ADVENT
> Ómagyar Mária-siralom

Vegyes - Miscellaneous
> Egy gyermek - két nyelv
> Wittner Mária Beszéde
> Passaici magyar iskola
> Cserkészet

   HALists/MAListák

Topics - Témakörök

E-mail Address:
Real name:
go
   Address

80 Third Street
Passaic, New Jersey
2nd Fl. Reid Memorial Libr.
PH: (973) 473-0013
PH: (201) 836-4869

mailing address:
Hungarian Museum
P.O. Box 2049
Passaic, NJ 07055

AHM Logo
AHM Logo



2017 Június 27 (Kedd) - László névnapja Search for:

NÉMETHY KESSERŰ JUDIT
"Szabadságom lett a börtönöm"
Az argentinai magyar emigráció története 1948-1968
Könyvismertető


NÉMETHY KESSERŰ JUDIT
NÉMETHY KESSERŰ JUDIT

NÉMETHY KESSERŰ JUDIT "Szabadságom lett a börtönöm"
NÉMETHY KESSERŰ JUDIT "Szabadságom lett a börtönöm"

Részletek a Bevezetőből

A XX. század magyar történelmének szomorú jellegzetességei a sorozatos elvándorlási hullámok. Ilyen hullám indult a második világháború után is. 1947 és 1949 között tömegesen érkeztek magyarok Argentínába. Velük és általuk pezsgő szellemi élet alakult ki ott, amelynek kihatását még ma is érezzük...

Argentína máig fehér folt mind a magyarországi, mind pedig a nyugati magyar emigrációkutatásban. Munkámra ösztönzőleg hatott az a nagyfokú érdeklődés, amelyet Magyarországon e kérdéskör iránt tapasztaltam. Az argentínai magyar kolónia szellemi életének áttekintésére az idő is sürgetett, mivel nemcsak írott anyagot akartam feldolgozni, hanem lehetőleg még a kortársak elbeszéléseit és tanúvallomásait is fel kívántam használni.

Többnyire minden emigrációról megállapítható, hogy a második generáció után törvényszerűen felgyorsul egy természetes asszimilációs folyamat: a kezdeti beilleszkedés után óhatatlanul bekövetkezik a környező világba való felszívódás, amely általában a nyelv és gyakran az identitástudat elvesztését jelenti. Mindazonáltal feltűnt, hogy a fentiek Argentínára vonatkozóan csak részben érvényesek, hiszen ott még ma is él egy - ha már nem is nagyszámú - magyar közösség. Ott ugyanis némiképpen kitolódott ez az asszimilációs folyamat, jóllehet az 1956-os magyar forradalom óta semmilyen utánpótlás nem érkezett a kolóniába... Argentínában jelenleg még létezik magyar oktatás, cserkészet, egyházi élet, klubélet, újság, könyvtár, kórus, műkedvelő színház, néptánccsoport, sőt elektronikus havilap is, amelyek együttes hatása a magyar közösség szempontjából máig meghatározó jelentőségű. E közösségi élet figyelemre méltó jellemzője, hogy javarészt mindezt ott születettek vezetik, magyarul, noha egyesek már harmadgenerációsok...

Az argentínai emigráció (az ausztráliaival és az új-zélandival együtt) a Magyarországtól legtávolabbra eső szórvány. Évtizedekig elszigeteltségben élt... Ugyanakkor volt valami, ami megalapozta, beoltotta a magyar származású fiatalokba az idealizmust, a magyar gyökerekhez való ragaszkodást és kulturális örökségük továbbadása "kötelességének" tudatát...

Témaválasztásom szempontjából meghatározó a címben feltűntetett két évszám: 1948 a tömegesen érkező magyar emigránsok miatt mérföldkő, 1968-ra tehető viszont az első nemzedékváltás... A kolónia fejlődéséről és átalakulásáról a 20 éves (majd' egy emberöltőnyi) időszak érvényes és hiteles képet nyújt... Mivel könyvem középpontjában az irodalom, illetve az irodalmi élet bemutatása áll, ezért foglalkozom behatóbban a 48-as emigráció szellemi termékeivel... mely rendkívül sokszínű és szerteágazó volt: A Centro Húngaroban létrejött művelődési fórumokon, sajtótermékeken, könyvkiadáson kívül is számos olyan szellemi tevékenységgel találkozhattunk - ifjúságnevelés, színház, egyházi élet (egyházak, Zrínyi Ifjúsági Kör, cserkészcsapatok, Plátanosi Intézet, Szent László Kollégium, Irodalmi Társaság, Magyar Harcosok Bajtársi Közössége stb.) - amely minőségileg is indokolttá tette az alapos ismertetést...

A könyvkiadók érdeme, hogy 1948 után az egész emigráció számára hozzáférhetővé tették a magyar klasszikusok válogatott műveit. Ezen túlmenően számos emigráns, erdélyi és más, Magyarországon tiltott író könyvét jelentették meg. A legjelentősebbek közülük: Wass Albert, Nyírő József, Vaszary testvérek, Reményik Sándor, Mécs László, Krúdy Gyula, Herczeg Ferenc, Tamási Áron munkái. A klasszikusok közül Madách, Arany, Petőfi, Katona műveit adták ki az emigráció első négy évében.

Ugyanakkor komoly anyagi áldozatvállalások árán publikáltak számos irodalmi, történelmi vagy politikai vonatkozású könyvet és füzetet maguk a szerzők ... 1951 és 1968 között. Spanyol nyelven elsősorban a kor Magyarországát, ennek történelmi és politikai hátterét, valamint a magyar kulturális kincseket bemutató írásokat publikáltak.

Külön tanulmányt igényelne a színházi élet is, amely egyedülálló volt az emigráció történetében és meghatározója az 1950-es évekbeli dél-amerikai magyar kolóniák szellemi tevékenységének. (Nem véletlenül történik említés egy Magyarországon 1982-ben megjelent könyv előszavában a Buenos Aires-i színtársulat �parádés előadás�-airól, hiszen a darabokat olyan szereposztásban mutatták be, amilyet még Magyarországon sem lehetett látni. Olyan nevek léptek együtt színpadra, mint Páger Antal, Szeleczky Zita, Eszenyi Olga, Szilassy László, Vaszary Piroska, Hajmássy Miklós, Komár Júlia, Cselle Lajos.)

Nem lehet eléggé hangsúlyozni a rádióelőadások, a művészi alkotók és a tudományos kutatást végzők (Szalay Lajos, dobosi Szabó László, Dohnányi Ernő, Ferdinandy Mihály, Zalán Magda, Sánta-Pintér Gyula, stb.) fontosságát, de legfőképpen az ifjúságnevelés és a nevelők által kifejtett lényeges utánpótlástképző munkát, elsősorban a cserkészeten és a Zrínyi Ifjúsági Körön belül.

A kötet átfogó, összefoglaló fejezetei között rendhagyónak tűnhet a Kerecsendi Kiss Mártonról szóló rész... Kerecsendi nemcsak alkotómunkája, de közéleti munkássága révén is az emigráció kulturális életét megalapozó kiemelkedő személyiségek egyike. Kerecsendi Argentínába való megérkezése után azonnal hozzáfogott a Magyar Út szerkesztéséhez, a Színjátszó Társaság egyik szervezője volt, alapító tagja a Centro Húngarónak, a Mindszenty Akadémia és Pázmány Péter Szabadegyetem előadója, lelkes támogatója a Plátanosi Máterek iskolájának. Nem kétséges tehát, hogy közösségformáló szerepet vállalt...

Kétévesen kerültem el Magyarországról, hatévesen érkeztem Argentínába és folyamatosan haszonélvezője lettem az ottani szellemi aktivitásnak, a nevelők munkájának, az intézmények által nyújtott értékeknek - egyszóval mindannak, amit a felnőttek megteremtettek. Személyes motívumaim is vannak tehát, amelyek a téma kutatására ösztönöztek. 26 éves koromig tagja voltam az argentínai magyar emigrációnak, így a tárgyalt időszaknak én is részese, aktív szereplője voltam.

Könyvemmel az volt a célom, hogy bemutassak egy közösséget, amelyik fizikailag és akarata ellenére elszakadt ugyan az anyaországtól, de érzelmileg és intellektuálisan egyaránt mindig is a nemzettesthez tartozónak érezte magát. Generációk élete telt azzal, hogy ezt a hovatartozást megőrizze.




Némethy Kesserű Judit 1948-ban emigrált Argentínába családjával. Ekkor csak franciául beszélt, így új hazájában egyszerre tanult magyarul és spanyolul. Kisgyermekkora óta tevékenyen résztvett a hétvégi magyar iskolában, cserkészetben, és a közösségi megmozdulásokon. Hat évig volt a Buenos-Aires-i lánycserkészcsapat parancsnoka. A 60-as évek végén került az Egyesült Államokba.

Egyetemi tanulmányait a Rutgers egyetemen végezte, francia-szakból. Mesteri fokozatot a Syracuse Universityn szerzet könyvtárszakból, majd a Szegedi Tudományegyetem Hiszpanisztika tanszékén szerzett történelem PhD fokozatot 1999-ben. Az itt bemutatott könyv doktori értekezésének publikációja.

A Cornell University Modern Languages tanszékén spanyol és magyar nyelvet tanított. 1992 óta a New York University Spanyol és Portugál tanszék tanári karának tagja, ezen belül a spanyol nyelvprogram vezetője. Spanyol nyelv- és irodalmat, és spanyol nyelvtanítási metodológiát tanít.

Az Egyesült Államokban folytatta a nyugati magyar ifjúsági munkát. A Külföldi Magyar Cserkészszövetségben számos vezetői pozíciót töltött be. 22 évig volt a Szövetség vezetőképzésének feje és magyarságismereti anyagának egyik szerzője. Jelenleg a végrehajtó bizottság tagja.

 <  home top  /\ 


Design & Content © 1993 Hungarian Online Resources - HunOR -, formerly known as UMCP Hungarian American Student Association
Fotóink, írásaink és grafikáink szerzôi jogvédelem alatt állnak © 1993 Amerikai Magyar Szôvetség: Magyar Online Forrás