AHFC HIR HAL: Folklor Needlework HAL: 1956 Himzés Magyar népélet
   AH Museum (AHM)

> The Treaty of Trianon
> 1848
> Gábor Áron
> Argentinai magyar emigráció
> Budapest Exit
> Szent Korona - Holy Crown
> Erdély 1940
> Erdélyünk és honvédségünk
> Erdély 1942
> 1956 humora
> 1956: grafikák - Drawings
> Camus: A magyarok vére
> Hungarian Immigration into Passaic, NJ
> 1956 Chronology
> Déli harangszó 1456
> Trianoni béketárgyalások
> Hunyadi János 1456
> Megbélyegzettek
> Trianon 1920
> Feszty körkép - Panoráma
> Feszty: Képek - Pictures

Néprajz - Folklore
> Csángómagyar - Csangos
> Kopjafák - Grave Posts
> Hungarian Embroidery
> Himzés
> Pictures - Képek
> Néptánc - Hungarian Folkdance US
> Hungarian Folk Dances
> Magyar Dress - Viselet
> Hangszerek - Instruments
> Whizzer - Búgattyú
> Cymbalom - Cimbalom
> Zither - Citera
> Drum - Dob
> Trump - Doromb
> Bagpipe - Duda
> Flute - Furulya
> Violin - Hegedű
> Hit Gardon - Gardon
> Stalk Violin - Kóróhegedű
> Reed Violin - Nádihegedű
> Rattle - Kereplő
> Jughorn - Köcsögduda
> Horn - Kürt, Pásztorkülök
> Pipe - Sípok
> Shawm - Tárogató
> Hurdy-Gurdy - Tekerő
> Shawm - Töröksíp
> Shepherds Pipe - Tilinkó
> Lyre - Koboz
> Pictures - Képek
> Húsvét - Easter
> Hímestojás - Easter Eggs
> Húsvétköszöntő
> Designs - Minták
> Képek - Pictures
> Szokások - Customes
> Szólás - Phrase
> Húsvét Székelyföldön
> Folkart of Kalotaszeg népművészete
> Magyar Naív Művészet - Folk Painting & Sculpture
> MŰVÉSZEK
> Mézesbáb - Honey Cake
> Busójárás
> Tarján Gábor
> Halasi csipke
> Részlet képek - Close ups
> Magyar Csipke
> Magyar népélet

> Csángó
> Délvidék - Voivodina
> Dunántúl - Transdanubia
> Felvidék - Upper Highlands
> Kalocsa - Great Plain
> Kalotaszeg - Transylvania
> Ködmön
> Matyóföld - Matyó Region
> Mezőség - Transylvania
> Ormánság - Transdanubia
> Őrség - Burgenland
> Palócföld - Palóc Region
> Pest környéke - Pest Region
> Rábaköz - Transdanubia
> Sárköz - Transdanubia
> Sióagárd - Transdanubia
> Suba - Guba
> Székelyföld - Transylvania
> Szilágyság - Transylvania
> Szűr
> Torockó - Transylvania

Képzőművészek - Artists
> domjanart.hu
> Domján József
> Domján Studio
> Domján Evelyn
> Doby Jenö
> HAYNAL Rudolf
> Sebek Miklós
> Sinkó Veronika
> Fery Antal
> Szalay Lajos
> Vén Zoltán
> Gyirászi Mihály
> Németh Nándor
> Petry Béla Albert
> Wass Albert írása
> Dr. Braganca about Petry
> Árpádházi Szentek

Fényképészek - Photographers
> Plohn József
> Kása Béla

Zenészek - Musicians
> Rózsa Miklós
> Salánki Hédi
> Fornwald László
> Kodály Zoltán
> Bartók Béla

Életrajzok - Biographies
> APOR Vilmos
> Rózsahegyi Kálmán
> Sztanó Hédi
> dr. Lippóczy Miklós
> Sík Sándor
> Kosztolányi Dezső
> Gróf Széchenyi István
> Mondások

Magyar Feltalálók, Tudósok - Inventors, Scientists
> Magyar Feltalálók-Inventors1
> Magyar Feltalálók-Inventors2
> Híres Magyarok - Famous Hungarians
> Hungarian Inventions - Magyar találmányok

Vallás - Religion
> Húsvét - Easter in Hungary
> ADVENT
> Ómagyar Mária-siralom

Vegyes - Miscellaneous
> Egy gyermek - két nyelv
> Wittner Mária Beszéde
> Passaici magyar iskola
> Cserkészet

   HALists/MAListák

Topics - Témakörök

E-mail Address:
Real name:
go
   Address

80 Third Street
Passaic, New Jersey
2nd Fl. Reid Memorial Libr.
PH: (973) 473-0013
PH: (201) 836-4869

mailing address:
Hungarian Museum
P.O. Box 2049
Passaic, NJ 07055

AHM Logo
AHM Logo



2017 Augusztus 22 (Kedd) - Menyhért, Mirjam névnapja Search for:

Content of this page:
    MAGYAR FELTALÁLÓK
MAGYAR TUDÓSOK

HUNGARIAN INVENTORS
HUNGARIAN SCIENTISTS

    BEVEZETŐ
    INTRODUCTION
    BARÉNYI BÉLA (1907 – 1997)
    BARNÓTHY FORRÓ MAGDA (1904 – 1993)
    BÉRES JÓZSEF (1920 – 2006)
    BOLYAI FARKAS (1775 – 1856)
    BOLYAI JÁNOS (1802 – 1860)
    FEJES JENŐ (1877 – 1952)
    GERGELY PÉTER (1936 – 1995)
    JENDRASSIK GYÖRGY (1898 – 1954)
    KABAY JÁNOS (1896 – 1936)
    KELP ILONA (1897 – 1970)
    MIHÁLY DÉNES (1894 – 1953)
    NÉMETHY GYÖRGY (1934 – 1994)
    OKOLICSÁNYI FERENC (1897 – 1954)
    SELYE JÁNOS (1907 – 1982)
    TELKES MÁRIA (1900 – 1995)
    TIHANYI KÁLMÁN (1897 – 1947)
    ZEMPLÉN GÉZA (1883 – 1956)
    ZSOLNAY VILMOS (1828 – 1900)
    FORRÁSMUNKÁK / BIBLIOGRAPHY

MAGYAR FELTALÁLÓK
MAGYAR TUDÓSOK

HUNGARIAN INVENTORS
HUNGARIAN SCIENTISTS


fedőlap 2
fedőlap 2


Írta és összeállította / by:
Kerkayné Maczky Emese

Angolra fordította/Translated by:
Felsővályi Klára
Kertész Kinga
Sziráki Dorottya

Rajzolta / Drawings by:
Benkő Andrea Veronika

Kiadta / Published by:
SZENT ISTVÁN MAGYAR ISKOLA
Passaic, New Jersy, 2001

 <  home top  /\ 

BEVEZETŐ

A 2000. májusában kiadott Magyar feltalálók, magyar találmányok című füzetünknek várakozáson felüli sikere volt. Mivel az idei tantervnek is része volt a magyar feltalálók és tudósok életének kutatása, elhatároztuk, hogy a feldolgozott anyagot ismét kiadjuk. Rendkívül keményen dolgoztunk 15 éves diákjainkkal, hogy a munka elkészüljön. Felmerült a kérdés, hogy valójában minek is köszönhetjük a magyarság eme rendkívül gazdag szellemi kiáramlását, hiszen itt több mint ezer feltalálóról százezren felüli találmányról és megszámlálhatatlan tudományos felfedezésről van szó. A jó Isten által belénkoltott tudáson és tehetségen kívül csakis a kitűnő magyar oktatási rendszernek tulajdonítható ez az eredmény. A magyar oktatás elsőrendűsége már elemi, de elsősorban középiskolai szinten megmutatkozik. Ehhez járul csodálatos, ősi anyanyelvünk tömör észszerűsége. Mindezért az örökölt gazdagságért hálásak vagyunk.
15 éves diáklányaink még nehezebb feladattal birkóztak meg mint tavaly. Azonban a kimagasló tizenötévesek nem számítanak ritkaságnak népünk körében. Ez ebből a füzetből is kitűnik. Iskolánk hálás köszönetét fejezi ki Benkő Andrea Veronikának nagyvonalú ajándékáért, a füzetet díszítő fedőlap és portré rajzokért.
Szerény munkánkkal szeretnénk népünket és nemzetünket szolgálni és a magyar géniusz megismertetéséhez hozzásegíteni.
Kerkay Emese
Passaic, 2001. május 15.

 <  home top  /\ 

INTRODUCTION

When Nobel Laureate, Enrico Fermi, nuclear physicist, was asked if he believed in extraterrestrials, he replied - „They are already here...they are called Hungarians!” Fermi's Martians called Hungarians enriched the world with over a hundred thousand inventions, not to mention their countless scientific discoveries. Last year the Szent István Hungarian School published a booklet about a few Hungarian inventors and the list of Nobel Laureates of Hungarian descent as a class project. The booklet was so well received by the public that we decided to publish another one. The researched inventors and scientists included in this booklet do not even represent the tip of the iceberg, but we hope it will be informative and you will enjoy reading about them.
It was a difficult task for our 15 year old students to translate the complicated Hungarian texts into English. To do this, they had to master the Hungarian language, and this booklet proves that they passed the test remarkably well. And 15 year old Hungarians amaze us constantly. Gábor Bernáth, winner of the Philadelphia Science Olympics, invented the ScanGuru at age 15. This 3D scanner is able to copy stereoscopic forms into a computer and can be used in areas ranging from plastic surgery to shoe design. Two 15 year old Hungarian girls (mentioned in this booklet) are among the nine winners out of the 10,000 from 44 countries who participated in the Planetary Society's competition... and the list goes on.
We are thankful to Andrea Veronika Benkő who did all the portrait drawings as a gift to the Hungarian School.
We are happy to serve our Hungarian Nation with this humble work in making people aware of a few of the many contributions the Hungarian genius gave to the world.

Passaic, May 15, 2001

 <  home top  /\ 

BARÉNYI BÉLA (1907 – 1997)

BARÉNYI BÉLA (1907 &#8211; 1997)
BARÉNYI BÉLA (1907 – 1997)

Találmányai:

NÉPAUTÓ (VOLKSWAGEN)
AZ AUTÓK PAS SZÍV BIZTON SÁGA
BIZTON SÁGI KORMÁNY

Barényi Béla, tervezőmérnök, Hirten berg, Ausztriában született és Sindelfingen­ben (Né metor szág) halt meg. Magyarországon és Bécs ben ta nult. 1939-től a Dei mler Benz gépjármű műveknél dolgozott, 1965– 1974 között a cég főmérnö ke.
1925-ben tervezte a híres Volkswagen nép autót. Miután ezt később Porschénak tulajdoní tották (1938), Barényi pereskedett és a német bíróság, valamint a Mannheim-i állami szaba dalmi hivatal elismerte, hogy a Volkswag en döntő alkotó elemeit Barényi találta fel. Mind össze 1DM (egy német márka) kárté rítést kért!
Barényi Bélának köszönhető az autók PAS SZÍV BIZTONSÁGA. 2500 autóipari találmá nya közül a legjelentősebb az autók három ütk öző zónára való beosztása (1951). A középső merev utas cellát elől és hátul közre fogják az ütkö zés energiáját elnyelő, könnyen deformá lódó zónák. Ahhoz, hogy elképzelését sorozatban gyártsák, meg kel lett alkossa a merev alváz helyett a már 1943-ban bejegyzett padlólemezt. Ez a kocsik külsejét is meg változ tatta. A Merce des Benz 1959 óta (és ma már a világ minden autóépítő je ) gyár tja világszerte elismert biztonsá gos autóit Barényi tervei szerint. A törés tesz tek is az ő nevéhez fűződnek.
Ba rényi találmányai gyö ke restől felforgat ták a világ autóépítési gyakor la tát. Elisme­résként bekerült az Autóipar Halha tatlanjai nak Csarno kába Detroitban. Ötle teivel életek százez reit mentette és menti meg az utakon.


Inventions:

VOLKSWAGEN BEETLE
PASSIVE SAFETY OF CARS
SAFE STEERING WHEEL

Béla Barényi, designing engineer, was born in Hirten berg, Austria, and died in Sindelfingen, Germa ny. He studied in Hungary and Vienna. From 1939 he worked at Daimler Benz AG. He was the company's head engineer from 1965 until his retirement in 1972.
In 1925, he designed the famous Volkswag en Beetle. Because Porsche was later credited with the invention (1938), Barényi took legal action. The German Courts and the State Patent Office in Mannheim acknowledged that Barényi had in vented the concept and the main compo nents of the Volks wa gen. Baré nyi only asked for 1DM (one Ger man Mark) as com pen sa tion.
The passive safety of cars was designed by Barényi as well. Out of his 2500 inventions for the automobile industry, dividing cars into three collision zones was the most significant one (1951). The rigid passenger cell is enclosed by deformable front and rear ends which absorb the impact of collision. In order to mass-pro duce his design he had to replace the rigid undercarriage with a floor plate, patented in 1943. Since 1959, Daimler Benz (and today every automobile com pany in the world) man­ufac tures cars – ac knowl edged for their safety world wide – based on Baré nyi's de­sign. Crash tests are also associated with his name.
Barényi's inventions completely changed the world's automobile production. In recognition of his achievements he was admitted to the Auto motive Hall of Fame in Detroit, USA. With his ideas he has saved the lives of millions on the roads.

 <  home top  /\ 

BARNÓTHY FORRÓ MAGDA (1904 – 1993)

BARNÓTHY FORRÓ MAGDA (1904 &#8211; 1993)
BARNÓTHY FORRÓ MAGDA (1904 – 1993)

Tudományos felfedezései:

KOZMIKUS SUGÁRZÁS
BIOMÁGNESESSÉG

Barnóthy Forró Magda, asztro-fizikus, egyetemi tanár, Zsámbokon szüle tett és Chica goban, USA, halt meg. Tanulmányait a buda pesti Tudo mányegy etemen és a né me tor szági Göttin genben végez te. 1928-ban ő volt az első nő, aki fizikából dokto­rátust szerzett Magyaror szágon. 1928– 1948-ig fizika pro fesszor a buda pesti Tudomány egy ete men. 1948-ban az USA-ban telepedett le Barnóthy Jenővel, aki férje és tudós társa volt. Először Lake Forest, Illi nois ban fizikát tanított (Barat Col lege). 1955-ben egy rádio ló giai kutatóeszkö zöket gyártó vállalat ve zeté sével bízták meg mindkettő jüket. Eköz ben (1953-59) B. Forró Magda az illinoisi egyete men (University of Illinois) fizikát tanított.
Szakterüle tei: kozmi kus sugárzás, asztro- és atomfizi ka, biomág nesesség. Megjelent több mint 150 tudo má nyos írása, és szer kesztésé ben a kétkötetes Biological Effects of Magnet ic Fields. (1964) Dr. Bar nóthy Forró Magda már 1964-ben megállapítja, hogy „a mágneses mező idővel az orvos tudo mány új, erő tel jes analitikai (elem ző) és terá piai (gyógyá szati) eszkö zévé válik.” Utol só, Barnóthy Jenő vel közö sen írt, csillagá szattal kapcsolatos szakcikke (What is Time?) 1991-ben, két évvel halála előtt jelent meg. Szá mos ameri kai és nem zetközi tudós társaság nak volt tagja.
Az élen járt a kozmikus sugárzás jelen ségei nek megismerése terén, ami a világűr meghódí tásának előfeltétele.


Scientific discoveries:

COSMIC RADIATION
BIOMAGNETISM

Madeleine Forró Barnóthy, astrophysicist and university professor, was born in Zsámbok, Hungary, and died in Chicago, Illinois, USA. She studied in Budapest and Göttingen, Germa ny. In 1928 she was the first woman to earn a doctorate in physics in Hungary. From 1928 to 1948 she was a physics professor at the Buda pest University. In 1948 she settled in the USA with Jenő Barnóthy, her husband and fellow scien tist. First she taught physics at the Barat College in Lake Forest, Illinois. In 1955 both Barnóthy's were asked to lead a company which man ufactured radiological research instruments. At the same time (1953–1959) Madeleine Forró Barnóthy was also teaching physics at the Uni versity of Illi nois.
She specialized in cosmic radiation, astro- and nuclear physics and biomagnetism. She was the author of over 150 scientific papers and editor of the two-volume book Biological Effects of Magnetic Fields (1964). Already in 1964 Dr. Madeleine F. Barnóthy determined that the magnetic field will in due time develop into a powerful new analytic and therapeutic tool of medicine. Her last scientif ic article concerning astronomy (What is Time?), co-written with husband Jenő Barnóthy, was published in 1991, two years before her death. She was a member of numerous American and international scien tific associations.
Forró Barnóthy was a pioneer in the re search of the phenomena of cosmic radiation, a prerequisite for conquering the universe.

 <  home top  /\ 

BÉRES JÓZSEF (1920 – 2006)

BÉRES JÓZSEF (1920 &#8211; 2006)
BÉRES JÓZSEF (1920 – 2006)

Találmánya:

BÉRES CSEPP

Béres József dr., agro- és biokémikus, rák kutató, Zá honyban született. Tanulmá­nyait Gödöllőn, Keszthelyen és Budapesten végezte. 1989-ben meg alapítja a Béres RT-t, 2000-ben a Béres Gyógy szer gyár Részvénytársaságot. 1993-ban létrehozza a Béres Alapítvány a Teljes Életért nevű segítő szerve zetet. Az Alapít vány több nemes ügyet és a rászorulókat támogatja. Évente több mint 70 millió forint értékű termé ket (1000 üveg Béres Csepp és Béres-termé kek) juttat ingyen a szegényeknek.
Béres József az 1970-es évek elején találta fel a Béres Cseppet, amely ásványi anya gokból, nyomelemekből és szerves tápanyagokból áll. Ezek szükségesek a jó egész séghez és erősítik az immun rendszert. Találmá nya súlyos rákbetegek ezreinek men tette meg az életét. Megszünt ette az előre haladott rákbeteg fájdalmait, és a rossz indu latú dagana tokat is elmulasztotta. Nem fogadott el pénzt az általa feltalált gyógyító sze rért, mert nem volt képe sített orvos, ezért ha marosan anyagilag tönkre­ment. A kommu nista kormány is zaklatta, laboratóriumát feldúlták, kutatási anyagát elkoboz ták. Miután Ma gyaror szágon betegek ezrei álltak sorba a gyógyírért, a kor­mány kénytelen volt a kutatások folytatását engedélyezni. Ma már milliók szedik naponta megelőző céllal. Dr. Béres szerint: „Egy egészsé ges világ gyarapodása, épü­lése elképzelhetetlen a test és a lélek egészsége nélkül. Mi ezt szolgáljuk.”
Béres találmánya 2000. január 27-e óta gyógy szerként van törzsköny vez ve. A Béres Cseppen kívül számos más szabadalmazott találmánya van.


Invention:

BÉRES DROPS

Dr. József Béres, agro- and biochemist and cancer research er was born in Záhony, Hunga ry. He completed his studies in Gödöllő, Keszt hely and Budapest. In 1989 he found ed the Béres RT (Corporation) and in 2000 the Béres Pharmaceutical Company. In 1992, he estab lished the Béres Foundation for a Full Life, an organi­zation helping the poor. Annually it dis tributes over 70 million Forints worth of prod ucts (1000 bottles of Béres Drops and other Béres prod ucts) to the needy.
József Béres invented the Béres Drops in the early 1970's. This product is made of miner als, trace elements and organic nutrients, which strengthen the immune system and are essential to good health. His invention saved the lives of thousands of critically ill cancer patients. It eased the pain of those suffering from advanced forms of cancer and even cured ma lignant tu mors. Since he wasn't a licensed physi cian he didn't accept any money for his Drops and soon became bankrupt. The communist government also harassed him, ransacking his laboratory and confiscating his research materi als. But, because thousands of sick stood in line to obtain his medicine in Hungary, the govern ment was forced to authorize the continuation of Béres' research. Today millions take Beres Drops as a preventive medicine. Accord­ing to Dr. Béres: "The progress and improvement of a sound world is unimag inable without the health of body and soul. We serve this purpose."
As of January 27, 2000, the Béres Drops is registered as a medicine. Besides the Béres Drops he has many other pat ented inven tions.

 <  home top  /\ 

BOLYAI FARKAS (1775 – 1856)

BOLYAI FARKAS (1775 &#8211; 1856)
BOLYAI FARKAS (1775 – 1856)

Tudományos felfedezései és találmánya:

FÜGGVÉNYFOGALOM MEGHATÁROZÁSA
BOLYAI ALGO RITMUS
BOLYAI FÉLE FŰTŐ- és FŐ ZŐKE MEN CÉK

Bolyai Farkas matemati kus, Bolyán szüle tett és Ma rosvásárhelyen halt meg. Nagyenye den, Kolozsvárott, Jénában és Göttingenben tanult. 1804-től a maros vá­sárhelyi kollégium tanára. Nyolc nyelven folyékonyan írt, olvasott és beszélt. Tízéves korában 14-jegyű számból köbgyököt vont fejben. A matema tika mellett foglalkozott festészet tel, zenével, drá ma írással, szépiroda lom mal, csillagá szattal, erdészet tel...
Bolyai számos matematikai felfede zésére nem figyelt fel a tudományos világ elszige telt élete miatt. Legneveze tesebb könyvében, a latin nyelvű TEN TA MEN-ben (1832) közli önálló felfe dezéseit. Mégis olyan felfedezők nevé hez fűződ nek ezek, akik évekkel ké sőbb közölték az új elméleteket.
Bolyai Farkas legismertebb elmélete az általa meghatározott végszerű terü­letegyenlűség fogal mára épül: két síkterület akkor végszerűen egyenlő, ha véges számú, páronként egybevágó darabokra osztható. A Bolyai-algorit mus az xm=a+x alakú egyenlet egyik megoldásának közelítő értékét gyökso rozattal határozza meg.
Fontos találmánya az Erdélyben híres fűtő- és főzőkemence, mely kitűnő volt a fűtés és szoba szellőztetés szempontjából, sőt a füstgázok melegét is értékesítette.



Scientific discoveries and invention:

DEFINITION OF
BOLYAI ALGORYTHM
HEATING AND COOKING FUR NACE

Farkas Bolyai, mathematician, was born in Bolya and died in Marosvásárhely (Transylva nia), Hungary. He studied in Nagyenyed, Ko lozsvár (Hungary), Jena and Göttingen (Germa ny). From 1804, he was a teacher at the Maros vásárhely College. He could fluently read, write and speak eight languages. At the age of ten, he was able to find the cube root of 14-digit num bers mentally. Besides being a mathematician, he was interested in painting, music, drama, poetry, literature, astronomy, forestry...
Because of his isolated life, the scientific world did not take notice of his numerous math ematical discoveries. In his most well-known book TENTAMEN (1832) written in Latin, he published these independent discoveries. Yet his discoveries were attributed to others, who pub lished these new theories years later.
Bolyai's best known theorem defines two areas of the plane equal, if they can be partion ed into a finite number of paired congruent sections. The so-called Bolyai-algorithm calcu lates the asymptotic solution of the equation xm=a +x with a series of roots.
One of Bolyai's important inventions was the heating and cooking (baking) furnace, fa mous in Transylvania. It was extremely efficient in the heating and ventillation of rooms and even utilized the heat of waste gases.

 <  home top  /\ 

BOLYAI JÁNOS (1802 – 1860)

BOLYAI JÁNOS (1802 &#8211; 1860)
BOLYAI JÁNOS (1802 – 1860)

Tudományos felfedezései:

ABSZOLÚT GEOMET RIA
ÁLTALÁ NOS RE LATI VITÁS EL MÉ LET

Bolyai János, hadmérnök, filozófus és min den idők legeredetibb gondol kodású matemati kusa, Kolozsvárott született és Marosvásárhe lyen halt meg. Tanulmá nyait apja, Bolyai Farkas irá nyítá sával kezdte, majd Marosvá sárhe lyen, Ko lozsvárott és a bécsi Had mérnöki Akadé mián fejezte be. Kilenc ide gen nyelvet beszélt, kínait és tibetit beleértve. A mag yar-osztrák királyi és császári hadse reg elsőszá mú mate mati­kusa, hege dű vir tuóza, vívója és táncosa volt.
Abszolút geometriájának alapgondolatát már 1823-ban közli apjához írt levelében: A semmiből egy új, más világot teremtettem. Elve tette a pár hu zamosok eukli dészi axió máját. Bolyai megállapí tása új kor szakot nyitott a geometria történeté­ben. 2000 éves problémát oldott meg! Világhírű felfede zése APPENDIX néven jelent meg apja Tenta men... című munká jához csatol va. Einstein Albert tanulmá nyoz hatta Bolyai felfedezéseit, mielőtt 1905-ben megalkotta relativitás-elméle tét. A fizikai gravi­tációs erőtér és a geometriai tér közötti belső összefüggés felismerésével kap cso­latban írja: „...a nehézke dés törvénye is szoros összve köttetés ben, foljtatásban tetszik az űr termel tével, valójá val, miljenségével.” Ez idézetről Toro Tibor fizika professzor 1000-szavas tanul mányt írt, amiben bizonyította, hogy Bolyai János felis­me résével -még Ein stein előtt - az álta lános relati vitás elmélet alapját határozta meg.
Több mint 20.000 oldalnyi, kiadatlan kézira tát őrzi a marosvásárhelyi Teleki Téka. Az utób bi évtizedek kutatásai mutatják be Bo lyai teljes lángel méjét. Foglalko zott a kom plex számok elméle tével, algeb rával és számel mélettel.



Scientific discoveries:

ABSOLUTE GEOMETRY
THEORY OF RELATIVITY

János Bolyai, military engineer, philoso pher and the most ingeneous mathema­tician of all time, was born in Kolozsvár, and died in Maros vá sárhely, Transyl vania. He began his education under the tutorage of his father Far kas Bolyai, and studied in Marosvásárhely, Ko lozsvár and at the Mili tary Academy of Engi neering in Vien na. He spoke nine languages, Chinese and Tibetan includ ed. Bolyai was the Aust ro-Hungarian royal and imperial army's primary mathematician, violin virtuoso, fencer and dancer.
In 1823 Bolyai already informed his father in a letter about his Theory of Absolute Space: Out of nothing I have created a whole new world. He rejected Euclid's parallel postulate. Bolyai's discoveries introduced a new age in the history of geometry. He had solved a 2000 year old problem! His world-famous discovery was pub lished as "Appendix" in his father's book, Ten ta men... Albert Einstein must have studied Bolyai's disco veries before developing his theory of rela tivity in 1905. Bolyai writes regarding the rela tionship between the gravitational force field and geometrical space: The theory of gravitational space is also in close connection and continuation with the size, being and quality of space. Tibor Toro, physics professor wrote a 1000 word thesis on this statement proving that Bolyai had deter mined, before Einstein, the basis of the theory of relativity.
The recent study of the over 20,000 pages of his unpublished manu s cripts kept in the Teleki Téka in Maros vásár hely (Transylvania) dis closes Bolyai's true genius.

 <  home top  /\ 

FEJES JENŐ (1877 – 1952)

FEJES JENŐ (1877 &#8211; 1952)
FEJES JENŐ (1877 – 1952)

Találmányai:

LEMEZMO TOR és AUTÓ

Fejes Jenő Budapesten született és halt meg. Felsői pari iskolát végzett. Autó és motor tervező. 1902– 09-ig a franciaországi Westing house Gyár terve zőmérnöke. 1909-től Magyar országon él és dolgozik. A mag yar autó- és repülőgépgyártás egyik meg szervezője. A Fejes Lemez motor-és Gép gyár igazgatója.
Közismert találmánya a Fejes-féle le mez motor és autó. Fő jellegzetes sége, hogy az ösz szes vas-, acél- és alumí niumöntvényeket hide gen megmun kált, több nyire pré­selt és autogén-, vagy ívfény he gesztésű vas- és acélleme zekkel helyet tesí tette. Ez kiterjedt a motorházra, kor mány mű re, sebességvál tóra, hátsó hídra és hen ger tömb re. A Fejes-motor súlymegtaka rítása 30-35%, az ármeg taka rítás pedig 20%. Ezenkí vül a motor üzembiztonságát is növelte, mert ütés ese tén csak behor padt és nem tört el olyan könnyen.
1927-ben megalakította Angliában a „The Fejes Pat ents Syndicate Ltd.” és az „Ascot Motor and Manufac turing Co. Ltd.” gyárat. A tömeg gyártást megakadá lyozta az Austin gyár, mely akkor uralta Anglia autói parát. Vetély társnak tekin tette a Fejes-féle gyárat és félt az olcsó autók sikerétől a saját kárára.
Fejes találmányaival megelőzte korát. El gon dolásait, főleg az USA-ban, csak az 1970-es évektől kezdték megvalósítani.


Inventions:

PLATED ENGINES AND AUTOMOBILES

Jenő Fejes, automobile and motor designer, was born and died in Budapest. He completed his studies at the Technical School. He was the designing engineer of Westinghouse, France, from 1902– 1909. From 1909 he lived and worked in Hungary. Fejes was instrumental in the development of the Hungarian automobile and air plane industry. He was the director of the Fejes Platemotor and Machine Factory.
His well-known invention is the Fejes plate-engine and automobile. The main characteristic of this invention was that all the heavy iron, steel and aluminum castings were replaced with cold-formed, pressed and torch- or spot-welded iron and steel plates. This technique was also used on the engine-house, steering gear, rear axel and the motor block. The dead weight of vehicles de signed by Fejes was 30% to 35% lighter, and they were 20% less expensive. The operational safety of the motors was also in creased, because in case of impact it was only dented rather than broken.
In 1927, Fejes founded The Fejes Patents Syndicate Ltd and the Ascot Motor and Manu facturing Co. Ltd. in England. However mass production was prevented by the Austin facto ry, which controlled England's car man ufactur ing industry. It viewed Fejes' factory as a threat and was afraid that the success of the low-cost cars would harm Austin.
Fejes' inventions were ahead of their time. They were put into practice, mainly in the USA, only from the 1970's.

 <  home top  /\ 

GERGELY PÉTER (1936 – 1995)

GERGELY PÉTER (1936 &#8211; 1995)
GERGELY PÉTER (1936 – 1995)

Tudományos felfedezései:

VASBETON FEJLESZTÉS ÉS ALKAL MA ZÁS
BIZTONSÁGOS ÉPÍTKE ZÉS
FÖLDREN GÉS ZÓ NÁKBAN

Gergely Péter, építészmér nök, statikus, Budapesten született és Ithaca-ban (NY, USA) halt meg. Tanulmá nyait Magyarországon, Kana dában és az Egye sült Álla mok­ban végezte. 1963-ban doktorált. 32 éven át volt az ithacai Cor nell Egye tem szerkezetépítési és környezet védelmi Tanszékek profes szora és több évig vezetőjük. 1956-ban az egyetemi nemze tőr zászló alj tagja ként har colt és miután az oroszok vérbe folytot ták a szabadságharcot, elhagy ta ha záját.
Kutatásai hozzájárultak a szerkezetépítés terén a föld rengés zó nákban adódó prob lémák megoldá sához és a vasbe ton- és előfeszített vasbetonszerke zetek alkalmazásának megértésé hez. Úttörő ered mé nyeket ért el a szerkezetek dinamikája, földrengéseknek az épületekre való hatása és a közepes szeizmici tású terüle tekre vonatkozó építési előírások tovább fejlesz tése terén. Tervezési megoldásait az atom­reaktorok építésénél földrengészónákban nemzeti szinten alkalmazzák. Úttörő felfedezéseit több mint 100 szakdolgozatban ismertette. Vezető szerepe volt a Földrengésmér nöki Nemzeti Központ megalapí tásában. Felfedezéseit az itt végzett tevékeny sége által sikerült meg valósítania. Szá mos tudo má nyos társa ságban végzett önkén tes munkát. Hat nem zeti és nem zet közi díjjal tün tették ki.
Egész életében elkötelezettje volt szeretett magyar hazájának. 1992-ben díszdoktori címet kapott a Budapesti Műszaki Egyetemtől kiváló nemzetközi tevékenységéért az építőipari mecha nika és vasbe tonfejlesztés előmozdításáért.



Scientific discoveries:

DEVELOPMENT AND USE OF
REIN FORCED CONCRETE
CONSTRUCTION SAFETY IN
EARTHQUAKE ZONES

Péter Gergely, architect and structural engi neer, was born in Budapest and died in Ithaca, New York. He completed his studies in Hunga ry, Canada and the United States and received his Ph.D. degree in 1963. For 32 years he was a professor at Cornell University. From 1983–88 he was chair of the Department of Structural Engineering and from 1985–88 director of the School of Civil and Envi ronmen tal Engineering. He fought as a University National Guard in the Hungarian Freedom Fight of 1956 and es caped to the US from the Soviet invasion.
Gergely's research and discoveries, pub lished in over 100 scientific papers, led to sig nificant advancements in understanding the mechanics of reinforced and pre-stressed con crete and its application to building codes. He also made pioneering contributions in struc tural dynamics and earthquake engineering. His discoveries provided answers to many previous problems that occured in areas of moderate seismicity. His improved building codes for struc tures, especial ly nuclear plants in earth quake zones are used on a national level. Much of his discoveries were realized through the National Center for Earth quake Engineering which he helped found. He volunteered in many scientific associations and received six interna tional awards.
In 1992, Gergely, a dedicated Hungarian, received an honorary doc torate from the Techni cal University of Budapest for his int ernational activities in the advancement of the con struction industry and improvement of rein forced concrete.

 <  home top  /\ 

JENDRASSIK GYÖRGY (1898 – 1954)

JENDRASSIK GYÖRGY (1898 &#8211; 1954)
JENDRASSIK GYÖRGY (1898 – 1954)

Találmányai:

GANZ-JENDRASSIK MOTOR
GÁZTURBINA

Jendrassik György, gé pészmérnök, feltaláló, Buda pesten született és London ban halt meg. Tanulmá nyait Magyarországon és Németor szág ban végezte. A Ganz-Danubius Gépgyár tanul mányi osztályán dolgozott.
1927-ben szabadalmaztatta a Ganz-Jendras sik motort, ami egy gyorsjá ratú, négyüte mű, sűrítő nélküli, előkamrás Diesel-motor. A terve zésnél első sorban a vasúti vontatás követelmé nyeit tartot ta szem előtt: minden sebesség nél megfe lelő for­gatónyomaték kal kell dolgoznia. A vasúti forga lomban a motornak – alacsonyabb hőmérsékletnél is – azonnal meg kell indul nia. Talál mányával indult meg a magyarországi vasu tak és a Duna-tengerhajózás diese lesítése. Mo torjára világszaba­dalmat kapott, és több ország ban gyártották.
Jendrassik építette meg a világ első, a gya korlatban is alkal mazható 100 lóerős, önálló tűz térrel rendelkező, kis teljesítményű gázturbi nát. Az újszerű megoldás ezen a gáztur binán a mód, amivel az egyes fontos elemek, mint a komp resszor, a turbina és a hőkicseré lő, meg vannak szerkesztve és ezek helyes működése biztosí totta a jobb hatás fokot. Az Engineering (London) meg állapí totta Jend rassik turbiná járól: „az első volt a maga nemében, amely egyenlete sen és kielé gítően műkö dött”.
Jendrassik érdeme, hogy világosan látta a gázturbina jövőjét a repülésben, ami nélkül tá volsági vagy katonai repülőgépeket ma már el sem tudnánk képzelni.
Közel száz elfogadott szabadalma van Ma gyarországon és Angliá ban.


Inventions:

GANZ–JENDRASSIK ENGINE
GAS TURBINE

György Jendrassik, mechanical engineer and inventor, was born in Budapest, Hungary and died in London, England. He completed his studies in Hungary and Germany and worked in the re search department of the Ganz-Danubius Ma chine Factory.
Jendrassik patented the Ganz-Jendrassik engine in 1927. This was a high-speed, four-cycle Diesel-engine, without compres sion and with a mixing chamber. In his designs, Jend rassik took into full account the require ments of railway haulage: the engine should work with an appro priate torque at every speed. In railway opera tion the engine has to start immediately, even in cold weather. With his invention, Hungary be gan to use Diesel power in the railway system and the Danube-ocean shipping. His engine received a world patent and was manufactured in several countries.
Jendrassik built the world's first usable, efficient, 100 horse powered gas tur bine with its own furnace chamber. New about his inven tion was the method in which the vari ous impor tant elements, such as the compressor, the tur bine and the heat exchanger were de signed. The cor rect operation of these elements ensured higher efficien cy. The peri odical, Engi neering (London), claimed that the Jendrassik turbine was the first of its kind to run consistently and satisfactorily.
Jendrassik's merit was that he recognized the future of gas turbines in aviation, with out which military or long-distance aviation is un imagin able. Jendrassik had nearly 100 accepted patents in Hun gary and Great Britain.

 <  home top  /\ 

KABAY JÁNOS (1896 – 1936)

KABAY JÁNOS (1896 &#8211; 1936)
KABAY JÁNOS (1896 – 1936)

Találmánya:

MORFIN ELŐÁLLÍTÁSA
ZÖLD MÁKNÖ VÉNYBŐL

Kabay János, gyógyszerve gyész, feltaláló, Büdszentmi hályon született és Budapes ten halt meg. 1923-ban szer zett gyógyszerészi oklevelet a budapesti tudo­mány egyete men.
A mák alkaloidjainak közvetlenül a növény ből való előállítását kutatta. A morfi umot addig ópiumból állítot ták elő. Kabaynak sikerült elő ször morfint közvetlenül zöld mákból előállíta nia. 1925-ben benyújtotta szaba dalmát Eljárás ópiumal kaloi dák előállítására zöld máknö vényből címen. Szabadalma alapján 1927-ben Büdszent­mihályon (ma Tiszavasvári) mega lapí totta az Alka loida Vegyé szeti Gyárat, mely évekig súlyos anyagi gondok kal küzdött. To vábbi kutatá sainak ered ménye ként az 1932-ben kidolgozott, új üzemi eljárás sal a morfint a száraz, kicsépelt mákszalmából vonta ki. Ekkor már az állam is felis merte Kabay felfedezéseinek jelentőségét és anyagi támo gatást nyújtott a morfium előállítási kísérleteihez. Nemsokára gyára fedezte az or szág szük ségleteit, sőt exportra is termelt.
1934-ben a Népszövetség Kábítószerellen őrző Bizottsága meghívta Genf be, hogy ismer tesse módszerét, melyet ma világszerte használ nak.



Invention:

EXTRACTION OF MORPHINE
DIRECTLY FROM POPPY PLANTS

János Kabay, pharmaceutical chemist and inventor, was born in Büdszentmihály, Hungary and died in Budapest. He obtained his diploma at the University of Budapest in 1923.
Kabay researched the extraction of poppy alkaloids directly from the plant. Until then morphine was produced from opium. Kabay was the first in the world to succeed in producing morphine directly from the immature poppy plant. In 1925, he applied for a patent under the title Procedure for the production of opium alkaloids from immature poppy plants. Based on this pat ent, he founded the Alkaloida Chemical Plant in Büdszentmihály (today Tiszavasvári, Hunga ry) in 1927. He struggled with finan cial problems to maintain his plant for years. De spite these difficulties he continued his research and in 1932 he was able to extract morphine from dry trashed poppy straw using a new pro ce dure. By this time the government acknowl edged the significance of Kabay's discoveries and provided financial support for his research of morphine produc tion. Soon his plant satisfied the needs of the country and even manufac tured morphine for export.
In 1934 he was invited by the Drug Con trol Committee of the League of Nations to Geneva to introduce his methods. Today, these meth ods are used throughout the world.

 <  home top  /\ 

KELP ILONA (1897 – 1970)

KELP ILONA (1897 &#8211; 1970)
KELP ILONA (1897 – 1970)

MAGYAR MORFINGYÁR TÁS

Kelp Ilona, vegyész, Ma gyarországon szüle tett és Ausztráliában halt meg. A budapesti Tudo mányegyete men doktorált 1923-ban. Olyan kiváló kémiatu dása volt, hogy Zemplén Géza tanszékére is átjárhatott a Műegyetemre, ahol csak kivételes esetekben fogadtak női hallgató kat.
Tanulmányai befejezése után hozzáment feleségül Kabay Jánoshoz és együtt hozták létre a büdszentmihá lyi (ma Tiszavasvári) Alkalo ida Vegyészeti Gyárat. Ka­baynak egyenlő társa volt a tudo mányos és gyakorlati problémák meg oldá sában. Kabay János halála után, 1936-ban, ő lett a gyár szak mai irányítója. Ezért a Nép­szövetség őt kérte meg, hogy készítse el a Morfin megha táro zása mákszalmában Kabay János módszeré vel című tudo mányos leírást.
1997-ben születésének 100. évfordulóján, Kelp Ilona festménye bekerült a Híres vegyészek arckép csar nokába, mely a Magyar Vegyészeti Múzeum egyik állandó kiállítása és a legkie mel kedőbb kémikusok arcképeit mutatja be. Kelp Ilona az első vegyésznő, aki helyet kapott az arcképcsarnok ban.
Kabay mellett, az ő érdeme is, hogy a magyar morfingyártási eljárás megvalósulhatott és létrejött az Alkaloida Vegyészeti Gyár Rt.



HUNGARIAN MORPHINE PRODUCTION

Ilona Kelp, chemist, was born in Hunga ry and died in Australia. She received her Ph.D. at the University of Budapest in 1923. SHer knowledge of chemistry was so outstanding that she was allowed to go to Géza Zemp lén's de partment at the Technical Univer sity of Buda pest, where fe male students were accept ed only in extraordi nary cases.
After completing her studies, she married János Kabay. Together they founded the Alka loida Chemical Plant in Büdszentmihály (now Tiszavasvári). Ilona Kelp was Kabay's equal in solving scientific and practical problems. After János Kabay's death in 1936, she became the plant's professional director. Consequently the League of Nations asked her to prepare the scientific description titled Classification of Morphine in Poppy-Straw Using János Kabay's Method.
In 1997, for the 100th anniversary of her birth, Ilona Kelp's portrait was placed in the Portrait Gallery of Famous Chemists. This is a perma nent exhi bition of Hungary's Museum of Che mistry which displays the portraits of the most prominent chemists. Ilona Kelp is the first female chemist to be awarded a place in the Portrait Gallery.
Along with Kabay it is her merit that Hun garian morphine production came to be and that the Alkaloida Vegyészeti Gyár Rt (Chemistry Plant) was established.

 <  home top  /\ 

MIHÁLY DÉNES (1894 – 1953)

MIHÁLY DÉNES (1894 &#8211; 1953)
MIHÁLY DÉNES (1894 – 1953)

Találmányai:
HANGOSFILM
TÁVOLBALÁ TÁS
(Mozgóképes televíziós közve títés)

Mihály Dénes Gödöllőn született és Berlin ben (Németország) halt meg. A buda­pesti mű egyete men szerzett gépészmér nöki képesítést. 16 évesen szakkönyvet írt Az automobil-ról (és a motorkerék párról), mely nyolc kiadást ért meg.
Egyetemi tanulmányai alatt már foglal ko zott a hangosfilm és a távol ba látás kér­déseivel. 1916-ban eredményes kísérleteket végzett a hangos film területén, ezért ő tekinthető a han gosfilm feltaláló jának. Egyik legje lentősebb ezzel kap cso latos talál­mánya az 1918-ban be nyújtott „PRO JEC TO P HON” nevű szabadal ma.
1919-ben készített TELE HOR-ja (képtá víró) több kilométer távolságra állóké pek közvetíté sére volt alkal mas. Mivel Magyar országon talál mányát nem tudta továbbfej­leszteni, 1924-ben elfogadta a berlini Allge meine Elektrizitäts Gesellschaft (AEG) meghí vását, ahol kedvező munkakörülmé nyek között tudott kutatni.
1928-ban a berlini rádiókiállítá son be mu tatta az általa módosí tott Nip kow-tárcsát és fényreléként ködfénylámpát alkalmazott.
1929. március 8-án, először a világon, a Berlin-Witzleben rádió állomás, Mihály Dénes szabadal ma alapján, mozgóképes televíziós köz vetítést adott. A televíziós készü lékek gyártá sá-ra vállalatot alapí tott TELEHOR AG néven.
1935-ben fejlesztette ki E.H. Traub fizi kus sal a Mihály – Traub-féle forgó tük rös vevőké szüléket.
Hitler uralma alatt koncentrációs tábor ba került, mert üldözötteket bujtatott. A táborban szerzett tuberkulózis okozta halá lát 1952-ben.



Inventions:

SOUND MOTION PICTURE
TELEBROADCASTING

Dénes Mihály was born in Gödöllő and died in Berlin (Germany). He earned his diplo ma in mechanical engineering at the Technical Uni versi ty of Budapest. At age 16 he wrote a book about automo biles (and motorcy cles) which went through 8 editions.
During his studies at the university he experi mented with the concept of sound motion pic ture and telebroadcasting. In 1916 he completed suc cessful experiments in this field, and is therefore regarded the inven tor of sound mo tion picture. One of his most signifi cant in ven tions in con nec tion with the sound motion picture was the Pro­jecto phon, patented in 1918.
Another one of Mihály's inventions, the Telehor (picture-telegraph), was able to transmit still pictures over distances of many kilometers. Since he wasn't able to perfect his inventions in Hungary, he accepted the invi tation of the Allge meine Elektri­zitäts Ge sell schaft in Berlin, where he could research under favorable conditions.
In 1928, at the Berlin Radio Show he pre sented the Nipkow-dial he had modified and applied semi-incandescent lamps as a light relay. On March 8, 1929, the Berlin-Witzleben radio station broad casted the first moving televi sion program in history, based on Mi hály's pat ent. Mihály founded a company called TELEHOR AG to manufacture television sets. In 1935, he devel oped with physicist E.H. Traub the Mihály – Traub re ceiver with a revolving mirror.
Under Hitler's rule he was sent to a con cen tration camp for hiding the persecuted. In 1953, he died from tuberculosis he acquired there.

 <  home top  /\ 

NÉMETHY GYÖRGY (1934 – 1994)

NÉMETHY GYÖRGY (1934 &#8211; 1994)
NÉMETHY GYÖRGY (1934 – 1994)

Tudományos felfedezései:

A VÍZ HATÁSA A FEHÉRJE STRUKTÚ RÁJÁ RA
AZ ALLOSZTERIKUS HATÁS FOGAL MÁ NAK
BEVEZETÉSE AZ ENZIMEKNÉL

Némethy György, bio- és fizikai-kémikus, egyetemi tanár, Budapesten született és New Yorkban halt meg. Tanulmányait Budapesten, Németország ban és az Egyesült Államokban vé gezte. Doktorá tust 1962-ben a Cornell Egye te men szerzett. Egyszerre szolgálta a tudományt és az ifjúságot.
Fő kutatási területe a víz és fehérje köl csön hatásának tanulmányozása. A víz és fehér je mole kulákat körülvevő vízburok szer kezet terüle ten fizikai-kémiai és biokémiai szem pontból elért eredményeiért a Szentszék Tudo má nyos Akadé mia a XI. Pius Aranyérem mel tüntette ki 1972-ben. Részt vett a fehérje térszer ke zetek szá­mítógé pes meghatá rozásá hoz hasz nált ECEPP program kidolgo zásában. Kiemelke dő eredménye ket ért el a kötő- és támasztószö vetek jellegzetes fehérjéi nek, a kollagéneknek szerkezetszá mítása terüle tén. Bevezeti az al loszte rikus hatás fogal mát.
Közel 300 szakcikket írt. A tudományos világ legtöbbet idézett szerzői között szerepel kémia és biokémia terén. Öt nyelven írt, taní tott, előa dott és kutatott több amerikai és euró pai egyete men. 1988-tól a Mount Sinai Or vostu do mány Egyetem Biomate ma tika tan széké nek pro fes szora. 1994 óta a tan szék évente Némethy Emlék­szim pó ziu mot tart „A fehérjeku tatás legú jabb eredmé nyei” cím mel. Ezenkí vül Némethy ösz töndíjat hir dettek meg olyan kandi dátus részé re, aki az ő terüle tén dolgo­zik.
A tudományos munka mellett életét az ifjú ság nevelésének szentelte. Átadta a cserké szek nek a természet, a magyar nyelv, kultúra és művé szet iránti szeretetét. 20 évig volt a Külföldi Mag yar Cser kész szövetség elnö ke.


Scientific discoveries:

EFFECT OF WATER ON PROTEIN STRUC TURE
CONCEPT OF ALLOSTERIC EFFECTS
ON ENZY MES

György Némethy, bio- and physical chemist, was born in Budapest and died in New York. He completed his studies in Hungary, Germany and the United States, earning a Ph.D. at Cornell University in 1962. He served both science and the youthmovement throughout his life.
His main field of research was the interac tion of water and proteins. For his achievements in the study of Molecular interactions in Hydrogen-Bonding Solvents, in 1972 he received the Pius XI Gold Medal of the Pon tifi cal Academy of Sci ences in recogni tion of his great merits as a scien tist. Némethy helped develope the ECEPP com puter program, which is used for de termining the con figuration of protein mole cules. He ac quired remarkable results in the field of calculat ing the atomic structure of collagens - the charac teristic proteins of connec tive an sup­portive tis sues. He introduced the con cept of the allosteric effect.
Némethy wrote close to 300 scientific arti cles, and is one of the most quoted authors in the field of biochemistry. He wrote, taught, lectured and researched in five languages in numerous universi ties in Europe and the US. From 1988 he was professor of Biomathe matical Sciences at the Mount Sinai School of Medicine. Since 1994 the department has hosted the annual Némethy Me morial Sympo sium titled „Advances in Protein Folding”. It also offers a Némethy scholarship to candi dates who work in his field.
Némethy also devoted his life to the youth move ment, passing on his love for nature, Hun garian lan guage, culture and art. For 20 years he was presi dent of the Hungarian Scout Associa tion.

 <  home top  /\ 

OKOLICSÁNYI FERENC (1897 – 1954)

Találmányai:

TÜKÖRCSAVAROS LETAPO GATÓ
REND SZER TELE VIZIÓ RÉSZÉRE
SZÍNES SOR VÁLTÓS KATÓD CSŐ
ELEKTRONI KUS MAG OSZTÁ LYOZÓ GÉP

Okolicsányi Ferenc, fizikus, feltaláló, Buda pesten született és London, Ang liában halt meg. Tanulmányait a budapesti műegyetemen végez te. Dokto rátust fizikából Erlangen ben (Német or szág) szerzett.
Az I. világháború utáni viszonyok miatt Ma gyarországon nem tudta meg valósítani a gyakor lat ban néhány jelentős találmányát. 1926-ban Berlin ben végzett kutató munkát és Mihály Dé nessel együtt dolgozott a távolbalátás terén. 1936-tól Londonban dolgozott. Kifejlesztett egy tükörcsa varos letapo gató rendszert, majd az ultrahanggal gerjesztett folyadék-rácsrendszer rel sikerült jó minőségű televíziós képet előállí tania. 1938-ban a brit rádiókiállítá son már nagy méretű képeket vetítettek rendszerével.
A II. világháború után a színes távolbalátás sal foglalkozott. Sorozatban gyártották az USA-ban szabadalmaztatott színes sor váltós katód csövét, mely mege lőzte a Lorentz-csövet.
Elektronikus magosztályozó gépét egy lon doni cég gyártotta, melynek főmérnöke volt haláláig.
Okolicsányi a távolbalátás (televízió) jelen tős úttörője.



Inventions:

CONVEX MIRROR SCANNING SYSTEM
COLOR CATHODE RAY TUBE
ELECTRONIC SEED-SORTING DEVICE


Ferenc Okolicsányi, physicist and inventor, was born in Budapest, Hungary and died in London, England. He studied at the Technical University of Budapest and earned his Ph.D. in physics in Erlangen, Germany.
Because of the dire conditions in Hungary after World War I, Okolicsányi could not real ize many of his signifi cant inven tions in prac tice. In 1926, he conducted re search in Berlin, and worked in the field of television with Dénes Mihály. From 1936, he worked in London. He developed the convex mirror scanning system, and was able to produce high quality pictures on television using an ultrasonically generated liquid grid system. This system was used to project large pictures at the British Radio Show in 1938.
After World War II, he worked on color television. His colored cathode ray tube, patent ed in the USA, was mass-produced. It preceded the Lorentz-tube.
Until his death, he was the chief engineer of a company in London which produced and sold his successful electron ic seed-sorting device throughout the world.
Okolicsányi was a significant pioneer of television.

 <  home top  /\ 

SELYE JÁNOS (1907 – 1982)

SELYE JÁNOS (1907 &#8211; 1982)
SELYE JÁNOS (1907 – 1982)

Tudományos felfedezései:

STRESSZ FOGALMA
STRESSZHATÁS

Selye János, orvos, biokémikus és fizioló gus, Bécsben, Ausztria, született és Montreal ban, Ka nada, halt meg. Tanulmányait Komá romban, Prágában, Párizsban és Rómában vé gezte. Prágá ban doktorált. 1931-ben ösztöndí jasként Ameri kába került. 1941-től a montreali McGill francia egyetem tan székvezető pro fes szora. 1945-től saját intézetének, az Institut de Medicine et de Chirur gie Expéri mentale igazgató-tanára. 10 nyelven tartotta előadásait. Élete folyamán 9 ország egyete me avatta díszdok tor-rá, és 110 Akadémia hívta meg tagjai közé.
Kutatásai alapján felismerte és 1936-ban megfogalmazta, hogy mi a stressz. A sok féle nyo masztó tényezőt stressz-sornak nevezte el, felis merve ezek kóros, megbetegítő hatását. Ezáltal számos betegség teljesen újszerű mód sze rekkel vált gyógyíthatóvá. Ezek közé tartozik a szívinfark tus, agyvér zés, erek meg ke ménye dése, bizonyos fajta vérnyomások, vesebaj, izü leti gyulla dás, gyo morfe kély és bizonyos fokig a rák. Sok éves stress zkutatá sainak eredmé nyeit és né zeteit Éle tünk és a stress című dolgozatá ban fog lalta össze. Kifejti, hogy az élőlé nyek minden káros beha tásra fizioló giai reakciók azonos soroza tával válaszol nak, s ez az általá nos alkal mazkodási tünetegyüttes.
Selyének, a stressz elmélet atyjának, több tucat könyve és több száz tudo­mányos dolgozata jelent meg 10 nyelven. Selye résztvett a számító gépes orvosi-adatbank rendszerének kifejleszté sében is.


Scientific discoveries:

CONCEPT OF STRESS
EFFECTS OF STRESS

Hans (János) Selye, physician, biochemist and physiologist, was born in Vienna, Austria and died in Montreal, Canada. He studied in Komárom (Hungary), Paris, Rome and Prague, where he received his Ph.D. He came to Ameri ca on a scholarship in 1931. From 1941 to 1945, he held a professorship at McGill French Uni versity in Montreal, Canada. From 1945 he was director-professor of his own school, the Institut de Medicine et de Chirurgie Expérimenta le. He lec tured in ten languages, and received honorary doctorates from universities of nine coun tries. 110 acade mies invited him to be a mem ber.
Based on his research, Selye recognized and in 1936 defined the concept of stress. He named the many depressing factors stress-series, realiz ing their harmful effects and their potential to cause disease. This revolutionary concept opened up entirely new methods to cure illness es such as coronary trom bosis, brain hemorrage, hardening of arter ies, certain types of blood pressure, kidney fail ure, arthritis, peptic ulcers and, to a certain degree, even cancer. He sum ma rized the result of his many years' research in a dissertation titled The Physiology and Pathology of Exposure to Stress. From his observations, he derived his concept of a common reaction me­chanism in response to the most varied type of injury and called this the general adaptation syndrome.
Selye, the father of stress theory, pub lished dozens of books and hun dreds of scientif ic pa pers in 10 languages. He helped devel op the computer system based medi cal data banks.

 <  home top  /\ 

TELKES MÁRIA (1900 – 1995)

TELKES MÁRIA (1900 &#8211; 1995)
TELKES MÁRIA (1900 – 1995)

Találmányai:

NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSA
NAPENERGIÁVAL FŰTÖTT HÁZ
VÍZ SÓTALANÍTÁSA NAPENERGIÁ VAL


Telkes Mária, tudós, tanár, feltaláló, Buda pesten született és halt meg. Tanul má­nyait Ma gyaror szágon végezte. A budapesti Tudo mány egyetemen fizikai-vegytanból doktorált. 1924-ben nagy bátyja, a clevelandi magyar kon zul, ma gával vitte az Egyesült Államokba.
Clevelandban dr. George W. Cryle profesz szor biofizikai laboratóriumában kimu­tatta, hogy a kipreparált agy felszíne infravörös sugárzást bocsát ki. Ennek méré sére rendkívül érzékeny detektort és infra vörös fényképezőgépet dolgo zott ki. 1939-től a massachussetsi Tech nológiai Intézet taná raként a Napenergia hasznosításával foglal kozott. Tervei alap ján, 1948-ban, építették fel az első nap energiá val fűtött házat. To vábbi naphá zak építésével felhívta a figyel met a nap energia kutatására. 1950-től ő vezette az Intézet kutatásait. A trópuson használták egyik fontos szabadal­mát, a sós vizek sótalaní tását napener gia segítségével. Telkes M. által szer kesz­tett hőtárolók hos szabb ideig képesek a hőenergiát tárolni. Tudományos felfedezései közé tartozik a hideg tárolása is, amelynél a hőtárolás szabá lyait alkalmazta. 90 éves korá ban jegyzett szaba dalma is a hideg tárolás új lehetőségéről szólt.
Több mint 20 szabadalma van és 100-on felüli cikket írt. Tizenkét kül földi kitün­tetést kapott.


Inventions:

UTILIZATION OF SOLAR ENERGY
HEATING OF BUILDINGS BY SOLAR ENER GY
WATER DESALINIZATION BY
SOLAR ENERGY

Mária Telkes, scientist, inventor and profes sor, was born and died in Budapest, Hungary. She completed her studies in Hungary and obtained her Ph.D. in physical chemistry at the University of Budapest. In 1924, she traveled with her uncle, the Hungarian Consul, to Cleve land, Ohio.
In Professor Dr. George W. Cryle's biophys ical laboratory in Cleveland, she demonstrated that the prepared surface of the brain gives off infra red rays. To measure this, she developed an extrem ely sensitive detector and an infrared cam­era. From 1939, as a professor at the Mas sachu setts Institute of Technology, she re­searched the utilization of solar power. Based on her design, the first house heated with solar energy was built in 1948. By building several more sun houses, Telkes called attention to the study of solar energy. From 1950 she was the Institute's director of research. Her im portant, patented method for the desalini zation of salt water utiliz ing solar pow er was used in the tropics. The heat storage equip ment de signed by Telkes is able to store heat energy for an ex tended amount of time. Telkes discov­ered how to store cold as well, using the principles of heat storage. A patent, received at age 90, dealt with new possibilities for the storage of cold.
Telkes obtained over 20 patents, and had written over 100 scientific articles. She received 12 international awards.

 <  home top  /\ 

TIHANYI KÁLMÁN (1897 – 1947)

TIHANYI KÁLMÁN (1897 &#8211; 1947)
TIHANYI KÁLMÁN (1897 – 1947)

Találmányai:

IKONOSZKÓP
ROBOT REPÜ LŐGÉP (TORPEDÓ)

Tihanyi Kálmán, fizikus, feltalá ló, Üzbégen született és Budapes ten halt meg. Tanulmányait Pozsonyban és Bu dapesten vé gezte.
Tihanyi először 1926-ban, majd 1928-ban szabadalmaztatta a távolbalá tásnál (televízió) használt ikonosz kopot. Ez a korszerű képcső előfutára. Az ikonoszkóp egy nagyteljesítményű töltéstároló képfelvevő cső (elektróda). 1929-ben, francia és angol szabadalmában a képfelve vő csőnél a toldalék csö vet alkalmazta. Ez tette lehe tővé a képoldalon való letapogatást, ami a kor szerű ikonoszkóp alapkövetelménye.
Hosszú ideig nem ismerték el Tihanyi talál mányának elsőbbségét, annak ellenére, hogy az Amerikai Szabadalmi Hivatal elutasította Zwor ykin 1930-ban és 1931-ben bejelentett talál mányát Tihanyi elsőbbségére hivatkozva. Ti hanyi két amerikai szabadalmat kapott 1928-ban. Ma már kezdik elismerni, hogy ez a nagyje lentőségű talál mány a magyar feltalálótól szár mazik.
1929-től televízió irányítású légvédelmen dolgozott. Elkészítette a pilóta nélküli – robot repülőgép – prototípusát az angol Légügyi Mi nisztérium és az olasz haditengerészet részére.
1940-ben elkészítette az előző években ki dolgozott 5-8 km hatótávolságúra tervezett ult ra hang sugárzó készülék prototípusát, káros rova rok kiirtá sára. Számos más találmánya is volt.



Inventions:

ICONOSCOPE
TORPEDO

Kálmán Tihanyi, physicist and inventor, was born in Üzbég, Hungary and died in Budapest. He studied in Pozsony and Buda pest.
Tihanyi patented the iconoscope used for television first in 1926, then in 1928. The prede cessor of the modern picture tube, the iconos cope is a high efficiency charge storing elec trode. In his 1929 English and French patents, he applied the lengthening tube with the elec trode. This made possible the scanning on the picture side, which is the basic requirement for the modern iconoscope.
For a long time, his invention's precedence was not acknowledged, even though the Ameri can Patent Office refused Zworykin both in 1930 and 1931, aluding to the precedence of Tihanyi's invention; Tihanyi had received two American patents in 1928. People are now starting to acknowledge that this significant discovery was invented by a Hungarian.
From 1929, Tihanyi worked on a televi sion guid ed arial defense system. He developed the pro totype of the torpedo for the British Royal Airforce and the Italian navy.
In 1940 he completed his prototype of the ultrasound radiating device, developed a few years earlier. This device had a range of 5-8 km and was used for the extermination of harm ful insects.
He also had numerous other inventions.

 <  home top  /\ 

ZEMPLÉN GÉZA (1883 – 1956)

ZEMPLÉN GÉZA (1883 &#8211; 1956)
ZEMPLÉN GÉZA (1883 – 1956)

Tudományos felfedezései:

ZEMPLÉN-FÉLE ELSZAPPANOSÍTÁS
ZEMPLÉN-FÉLE CUKORLEBONTÁS

Zemplén Géza, kémikus, Trencsénben szüle tett és Budapesten halt meg. Tanulmányait Ma gyar országon végezte. 1904-ben doktorált a bu dapesti tudo­mányegyetemen. Két évig állami ösztöndíjjal Berlinben az enzimek kémiáját ku tatta. 1913-ban megbízták az ország első szerves ké miai tanszé kének veze té sével és meg szervezé sével a budapesti Műegyetemen. Jelen tős szere pe volt Ma gyaror szág szer ves vegyipa rának kiala kításá ban.
Kutatásainak fő eredményei a cukoracetá tok nátriumetilátos szappanosí tása, az új Zem plén-féle cukorlebontó módszer kidolgozása, a higa ny acetá tós módszerrel több glükozid szerke zeté nek felderí tése és szintetizálása. Az I. világ há­ború alatt a Chinoin gyár kémiai tanácsadója lett és ipari problé mák kal kezdett foglalkozni.
Több mint 200 tudományos írása főként a cukrok kémiájával foglalko zik. Fejlett biokémiai szemléletére utal 1915-ben megjelent könyve: Az enzimek és gya korlati alkalmazásuk. Halála előtt megírta Szerves kémia című köny vét.
O. Th. Schmidt a következőképpen jellemzi Zemplén Gézát: Ha egész kutatómunkásságát átte kintjük, a kísérletek mesterének, az élesen megfigyelő és energikusan összefoglaló kémikus nak és fáradha tatlan akaraterejű embernek képe bon ta kozik ki előttünk. ...a fő súlyt egyértelműen a tiszta cukorkémiára helyezte. Ebben van Zemp lén kuta tói jelentősége, itt fejlesztette ki a nevéhez fűződő maradandó módsze reit.




Scientific discoveries:

ZEMPLÉN SAPONIFICATION
ZEMPLÉN SUGAR DECOMPOSITION

Géza Zemplén, chemist, was born in Tren csén and died in Budapest. He completed his studies in Hungary, earning a Ph.D. at the Bu dapest Uni versity of Sciences in 1904. For two years he researched the chemistry of enzymes in Berlin on a scholarship. In 1913 he was asked to organize and chair Hungary's first Organic Che mistry Department at the Tech nical Univer sity. He played a vital role in the estab­lishment of the organic chemi cal industry of Hungary.
His major accomplishments include the developement of a method for the saponifica tion of acetylized carbohydrates whith sodium mety late, the new method for the Zemplén sugar decom position, and the determination of the struc­ture and synthesis of several glycosides using the mercury acetate technique. He began dealing with industrial prob lems During World War I, when he became advisor in chemistry for Chi noin, the major chemical plant of Hunga ry.
His more than 200 scientific articles deal mainly with the chemistry of carbohydrates. His book, Enzymes and their Practical Application, published in 1915, shows his advanced biochem ical insight. Shortly before his death he wrote another book, Organic Chemistry.
O.Th. Schmidt's portrait of Zemplén was: If we consider the entire field of his re­search efforts, the picture of a mastermind of experi menta tion, a sharp-eyed, energic and com prehensive chem ist, and a man of indefatigable will power emerges ...Zemp­lén al ways emphasized pure sugar chemistry. It is this that repre sents his impor tance in research, this is where he developed these meth ods, which made him fa mous.

 <  home top  /\ 

ZSOLNAY VILMOS (1828 – 1900)

 ZSOLNAY VILMOS (1828 &#8211; 1900)
ZSOLNAY VILMOS (1828 – 1900)

Találmányai:

PORCELÁNFAJANSZ
FAGYÁLLÓ PIROGRÁNIT
EOZIN

Zsolnay Vilmos kerámikusművész, nagyipa ros, Pécsett született és halt meg. Festészetet tanult Bécsben, majd 1853-tól édesapja Zs. Miklós által alapított gyár vezetését vette át. Magánúton ké miát, technológiát tanult. Újítá saival a modern kerámia úttörője lett.
Sokoldalú kerámia g yárrá fejlesztette ki a családi üzemet. Rendsze resen vizsgálta és kisér letezett a kör nyék agyag jaival. Az edénydíszí tést művé szi színvonalra emelte. Az 1878-as párizsi világkiállítá son bemutatta újonnan kifejlesztett porcelánfa jansz-nak nevezett díszedényeit, melyek teljesen kü lön böztek az addig ismert agyagá ruktól. Az elefántcsont színű cserépen ólom men tes mázat használt. A díszítés nél a színezett máz a harma dik égetés nél kissé beol vadt az alapmázba. Ezzel a technikával Zsol­nay, a művész, a legfi nomabb díszítesre volt képes, sok alkotása olyan mint egy olajfestmény.
Zsolnay feltalált egy új épületkerámiát, a faragható, fagyálló pirog rá nit-ot, mely Magyar or szág számos híres épületét díszíti (Má tyás temp lom, kassai dóm, vajdahunyadi vár, ország ház, iparművé szeti múze um, stb.).
A pécsi kerámiagyár híressége még a több színben játszó – piros, zöld, kék és egyéb – fémfé nyű eozin máz, melyet War tha Vince mű egyetemi tanárral együtt dolgozott ki Zsol nay.
Zsolnay halálakor, 1900-ban, ez a családi gyár sikeres volt a kerámia gyártás min­den területén.


Inventions:

PORCELAIN FAIENCE
PYROGRANITE
EOSIN

Vilmos Zsolnay, ceramic artist, industrialist, was born and died in Pécs, Hungary. He studied painting in Vienna and in 1853 he took over the company his father Miklós Zs. had founded. He studied chemistry and technology on his own. With his innovations he became the pioneer of modern ceramics.
Zsolnay developed the family industry into a many-faceted ceramic factory. He regularly examined and experimented with the clays of the region. He brought the decorating of ceram ics to an artistic level. At the Paris World Exhi bition of 1878, he introduced his newly de vel oped decorative porcelain faience, which was com pletely different from other known clay products. He used a lead-free glaze on ivory colored pottery. In the process of decorating, the colored glaze melted slightly into the base glaze at the third firing. With this technique, Zsolnay, the artist, was able ot make the finest decoration; many of his creations were like oilpaintings.
Zsolnay invented a new building-ceramic, the carvable, frostproof pyrogranite, which decorates many of Hungary's famous buil dings (Mátyás Church, Parliament, Museum of Ap plied Arts, St. Erzsébet Dom of Kassa, Castle of Vajdahunyad).
The Ceramic Factory in Pécs is also fa mous for its iridescent metallic Eosin maze, which Zsolnay codeveloped with Vince Wartha, a pro fessor at the Technical University. At the time of Zsolnay's death in 1900, his family fac tory was successful in all fields of manufac ture.

 <  home top  /\ 

FORRÁSMUNKÁK / BIBLIOGRAPHY

Bagossy László, ed., Encyclopaedia Hungarica I-IV., Hungarian Ethnic Lexicon Foundation, Calgary, Canada, 1992-1998
Bodnár Gábor, Búcsú az igaz embertől, tudóstól, cserkész től... Dr. Némethy György, Vezetők Lapja, 1994. 80. sz.
Búcsú Dr. Némethy Györgytől, Magyar Cserkész, Garfield, 1994
Colliers's Encyclopedia, New York, 1952
Dr. Peter Gergely, 59, Professor of Civil Engineering at Cornell, New York Times, August 29, 1995
Encyclopaedia Britannica, 1970
Fact Sheets on Hungary, The Contribution of Hungarians to Universal Culture, Ministry of Foreign Affairs, Budapest, 1996
Funk & Wagnalls New Encyclopedia, New York, 1973
Gergely Péter, Mérnök Újság, 1995. november
Gömbös Tamás, Akikről Budapesten utcát neveztek el, Heraldika Kiadó, Budapest, 1997
Halász Bálint, Bolyai Farkas (1775–1856), Magyarok Vasár napja, California, 2001. jan.-feb.
Hardy Leonard, A rettegett egészségügyi inkvizició, Natural Healing Today, 2000. nov.-dec.
Híres Magyarok, Feltalálók, Nyomkereső, A Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség Lapja, 2001. 1-2 szám
Horváth Ferenc, Hazánk, Magyar Iskolabizottság, München, 1971
Incze Sándor, ed., Magyar Album, American Hungarian Studies Foundation, Elmhurst, IL, 1956
Internet - lásd www.-nél
Janó Ákos – Vorák József, Halasi csipke, Halasi Csipkeház, Kiskunhalas, 1969
Kiss Csongor, A magyar tudomány nagyjai, (Élet és Tudomány) Tárogató, Vancouver 2001. március
Kovács György, Dokumentumok Szilárd Leó ismeretlen ifjúságáról, Magyar Hírek, XXXVI.3., Budapest, 1983.2.5.
Krukones James H. dr., The Double Life of Rózsa Miklós, American Hungarian Museum, Passaic, NJ March, 2001
László – Pásztor – Szakál, Halasi csipke, Halasi Csipkealapítvány, Kiskunhalas, 2000
L'Attribution de la Medaille d'Or Pie XI, Pontificia Academia Scientiarum, Vatican City State, 1972,
Magyar diákok az amerikai Mars-központban, Amerikai Magyar Népszava/Szabadság, 2001. feb. 23.
Magyar Életrajzi Lexikon I-III, Budapest 1967
Magyar és Nemzetközi "Ki Kicsoda", 1994
Magyar József, Kincses Láda, Árpád Könyvkiadó Vállalat, Cleveland, USA, 1968
Microsoft Encarta 96/99 Encyclopedia, Funk & Wag nalls Corporation
Évfordulóink 2000, Műszaki és Termászettudományi Egyesületek Szövetsége, Budapest, 1999
Némethy George, Molecular Interactions in Hydrogen-Bonding Solvents, Commentarii, Pontificia Academia Scientiarum Némethy George, The Ithaca Journal, May 21, 1994
Pál-optika az űrben, Amerikai Magyar Szó, 1998. nov. 26.
Pap János, Hungarians in the History of Transpor tation, Internet, 1999
Péter Gergely Symposium, School of Civil and Environmental Engineering Cornell University, 1995
Radics Elemér, The Hungarian Genius, Pictorial Record of a Thousand Years, Budapest 1944/Garfield 1975
Sandorama, Sandoz Pharmaceuticals 1917–1967, 50 Years' Progess in Medicine, Sandoz Ltd. Basel, 1968
Simon Andrew, Made in Hungary, Simon Publications, USA, 1999
Sisa Stephen, The Spirit of Hungary, Rákóczy Foundation, Inc., Toronto, Canada, 1983
Sparks Hungarian Creativity, Ministry of Economic Affairs and ITD Hungary, Polaris Pictures 2000
Structural engineer Gergely dies at 59, The Ithaca Journal, August 28, 1995
Székely J. Gábor, 75 éve született Neumann János, Magyar Hírek, XXXII.5., Bp. 1979.3.10.
Szy Tibor, ed., Hungarians in America, Hungarian University Association, Inc., New York City, 1963
Szy Tibor, ed., Hungarians in America, The Kossuth Foundation, Inc., New York City, 1966
The Columbia Encyclopedia, Sixth Edition 2000
The Secret of the Eosin, The Hungarian Economy, June 2000
The World Book Encyclopedia, 1964
Vajda Pál dr., Magyar Alkotók – Creative Hungarians, Országos Műszaki Múzeum, Budapest, 1975
Vasváry-gyűjtemény, Somogyi-könyvtár, Szeged
Vatican Honors Némethy; Paul VI to Pontifical Academy of Sciences, L'Osservatore Romano, 1972
Vekerdi László, Bolyai Farkas és Bolyai János, Tárogató, Vancouver, 2000. november
Vizi E. Szilveszter, A magyar tudomány és Európa,
www.kfi.hu/chemonet/TermVil/tv2000/tudomány.html
www.asu.edu/caed/AEDlibrary/libarchives/solar/tel kes.html
www.automotivehalloffame.or...
www.bjkmf.hu/bolyai/Welcome.html
www.beres.com
www.daimlerchrysler.com
www.dorogi-gimn.sulinet.hu
www.externet.hu/motor/bemutat/md/motor 1.htm
www.gm.hu/HE/v27nl/hungarians
www.google.com;
www.hpo.hu/magyar/inventor/
www.hungary.org/users/hipcat/famou s2.htm
www.hungary.org/users/hipcat/nobel. htm
www.hungary.org/users/hipcat/sciencemathandtech.htm
www.inventor.hu/aktualis/evfelt.hu
www.itd.hu/english/hungecon/prev/inv ent2.htm
www.kfki.hu/
www.math.bme.hu
www.mtesz.hu
www.origo.hu/auto/autopiac/000428apassziv.html
www.newadvent.org/cathen/13712a.ht m
www.posta.hu/BELYEGEK
www.sulinet.hu
http://swallow.mit.edu/vitalyKERTESZ.html
www.usnews.com/usnews/issue/
www.ideafinder.com/history/inventions/story063.htm

 <  home top  /\ 


Design & Content © 1993 Hungarian Online Resources - HunOR -, formerly known as UMCP Hungarian American Student Association
Fotóink, írásaink és grafikáink szerzôi jogvédelem alatt állnak © 1993 Amerikai Magyar Szôvetség: Magyar Online Forrás