MAGYAR NAIV MŰVÉSZEK -- HUNGARIAN FOLK (PRIMITIV) ARTISTS
FESTŐK
Mrs.IMRE VANKÓ JÚLIA DUDÁS (1919-1984)
Julia Dudás was born in Galgamácsa, a small village, which preserved its folk customs and traditions. Dudás was an extremely keen observer of local customs, festivities, and rituals, faithfully recording them in their historical context. The majority of her works are representations of events, which took place in everyday life of Galgamácsa. Although she never received formal training, the authenticity of Dudás\'s art is self-evident. Though not a prolific artist, Dudás was quickly recognized as a major Hungarian folk (primitive) painter, and her works were exhibited and collected. They can be found in several museums and private collections.
VANKÓNÉ DUDÁS JÚLIA (1919-1984)
Dudás Juli Galgamácsán született, egy kis Galga-völgyi faluban, mely híven megőrizte hagyományait és szokásait. Dudás, aki különös megfigyelő készséggel rendelkezett, mindent feljegyzett. Festményei Galgamácsa mindennapi életét, viseletét, ünnepeit, szokásait, játékait mutatják be. Dudásnak nem volt művészi iskolázottsága. Képei egyéniséget és tehetséget árasztanak. Országszerte hamar ismertté vált mint egyik legnevezetesebb naiv festő. Munkái kiállításokon szerepelnek, múzeumunk és privát gyüjtemények büszkeségei.
ISTVÁN NYERGESI (1900-1987)
Nyergesi is one of the few Hungarian folk-artist who received professional training. For several years (1910-14) Nyergesi served as garzone (brush cleaner) in Károly Kernstok\'s studio, where he acquired his firm drawing technique. Although he had some early success, especially with is sculpture in 1934, he remained a farm hand and factory worker until 1960. Nyergesi\'s unique qualities have been recognized only in the last few decades. His retrospective exhibition was held at the Esztergom Galeria, in Esztergom, Hungary, in 1980. Nyergesi\'s deep and intimate knowledge of Hungarian village life and his uncompromising, crisp style have established him as a major Hungarian folk artist. He has international reputation and his art is well represented in public as well as in private collection.
NYERGESI ISTVÁN (1900-1987)
Nyergesi István Nyergesújfalun született és élt egész életében. Első képzőművészeti probálkozásai arra az időre nyúlnak vissza, amikor tíz éves korában Kernstok Károly ecsetmosója lett. Kernstok biztatta a festésre, sőt tanulásra is, de tizenkét éves korában már dolgoznia kellett. Az Eternit gyárba került és nyugdíjazásáig mint palanyíró dolgozott. Alkotásai egyaránt bemutatják a paraszti élet szokásait és a munkásember világát. Nyergesi saját örömére alkotott. Sohasem törekedett haszonra, hírnévre. Minden szabad percét a művészet töltötte ki, mely nélkül az élet elképzelhetetlen lett volna számára.
JOLÁN OLÁH (1932- )
Jolán Oláh was born in Salgotarján as one of ten children. She never went to school, never learned to read and write, because she had to take care of her brothers and sisters. As a small child she made sculptures of clay, then started to draw. Now she likes to paint portraits in oil. Colors intrigue her.
OLÁH JOLÁN (1932- )
Oláh Jolán Salgotarjánban született. Beteges édesanyja helyett ő dajkálta kilenc testvérét. Ezért sohasem járt iskolába, nem tanult meg írni-olvasni. Tizenkét éves korában már dolgozni kezdett. Erdőben, kőműveseknél és bányánál. Kis korában agyag szobrokat készített, majd rajzolni kezdett. Felnőtt korában kezdett festeni. Legszívesebben olajjal fest árcképeket.
NAIV SZOBRÁSZOK
CSORDÁS FERENC (1902-1987)
1902-ben született Vécsen. 1916 és 1922 között summás és béres volt. Majd kitanulta a kádármesterséget. Falujukban zenekart alapítottak, melyben mint kontrás játszott a sajátmaga készítette hegedűvel. Amikor egy TSZ-ben dolgozott sok tapasztalatot szerzett a fák minőségéről. Már akkor \"a fába belelátta a figurákat\". 1967-ben kezdett csak faragni, miután nyugdíjba ment. Lassan jött rá, hogy sok mindent ki tud faragni. Munkái közt megtalálhatók a vallásos témák, híres történelmi személyek, napi aktualitások, a falu hagyományai és szokásai.
MAGYAR LAJOS (1913- )
1913-ban született Pácsonyban, mint kilencedik gyermek. Hat éves korában már dolgozott az aratásnál és 50 éves koráig paraszt volt. Utána mint segédmunkás dolgozott több helyen. Fiatalkorában, katona évei alatt kezdett rajzolni, de faragni csak akkor, amikor már nyugdíjas lett. Sokan kicsúfolták munkásságát a rokonok és ismerősök között. Magyar Lajos azonban tovább faragta lenézett \"fababáit\", melyek lassacskán országszerte és külföldön hírnevet hoztak neki. Alkotni számára öröm és szórakozás.
SZŐRÖS JÓZSEF (1917- )
1917-ben született Lajosmizsén. Valamennyi őse parasztember volt. Hat éves korában már elkezdett pásztorkodni. A faragást az állatok mellett kezdte. Az iskolában nagyon szeretett rajzolni és e közben jutott eszébe, hogy otthon fábol alakokat faraghatna. Egész életén át mint földműves dolgozott. Szabadidejében faragott kőbe és fába. Munkái a paraszti világot mutatják be szinte kizárólag. Ezek tükrözik érzéseit, akikkel egész életében sorsközösséget vállalt. Kompoziciói sokszor egész történetet bemutató szoborcsoportból állnak.
TŐKE IMRE (1927- )
1927-ben született Alsó-Újlakon. Kilencen voltak testvérek. A család anyagi gondjai miatt már első elemista korában el kellett szegődjön pásztornak (bojtár, gulyás és juhász). Két év kivételével 1964-ig mint pásztor dolgozott, amikor sok betegeskedés és tüdőműtét miatt fiatalon rokkant nyugdíjas lett. Amikor 1953-ban visszakerült a pásztorvilágba, kapott kedvet a faragáshoz. 1962-ben kezdett önálló figurákat faragni, azzal a céllal, hogy házi múzeumot alakít ki saját magának. A múzeumból nem lett semmi, mert felfigyeltek rá és vásárolni kezdték munkáit. Faragásai alapjául a népművészet szolgál. A megfeszített Krisztust kizárúlag megrendelésre készítette, mivel a szenvedő Jézus megfaragása közben szinte önkívületi állapotba kerül. |
AHEA
