AHFC HIR HAL: Folklor Needlework HAL: 1956 Himzés Magyar népélet
   AH Museum (AHM)

> The Treaty of Trianon
> 1848
> Gábor Áron
> Argentinai magyar emigráció
> Budapest Exit
> Szent Korona - Holy Crown
> Erdély 1940
> Erdélyünk és honvédségünk
> Erdély 1942
> 1956 humora
> 1956: grafikák - Drawings
> Camus: A magyarok vére
> Hungarian Immigration into Passaic, NJ
> 1956 Chronology
> Déli harangszó 1456
> Trianoni béketárgyalások
> Hunyadi János 1456
> Megbélyegzettek
> Trianon 1920
> Feszty körkép - Panoráma
> Feszty: Képek - Pictures

Néprajz - Folklore
> Csángómagyar - Csangos
> Kopjafák - Grave Posts
> Hungarian Embroidery
> Himzés
> Pictures - Képek
> Néptánc - Hungarian Folkdance US
> Hungarian Folk Dances
> Magyar Dress - Viselet
> Hangszerek - Instruments
> Whizzer - Búgattyú
> Cymbalom - Cimbalom
> Zither - Citera
> Drum - Dob
> Trump - Doromb
> Bagpipe - Duda
> Flute - Furulya
> Violin - Hegedű
> Hit Gardon - Gardon
> Stalk Violin - Kóróhegedű
> Reed Violin - Nádihegedű
> Rattle - Kereplő
> Jughorn - Köcsögduda
> Horn - Kürt, Pásztorkülök
> Pipe - Sípok
> Shawm - Tárogató
> Hurdy-Gurdy - Tekerő
> Shawm - Töröksíp
> Shepherds Pipe - Tilinkó
> Lyre - Koboz
> Pictures - Képek
> Húsvét - Easter
> Hímestojás - Easter Eggs
> Húsvétköszöntő
> Designs - Minták
> Képek - Pictures
> Szokások - Customes
> Szólás - Phrase
> Húsvét Székelyföldön
> Folkart of Kalotaszeg népművészete
> Magyar Naív Művészet - Folk Painting & Sculpture
> MŰVÉSZEK
> Mézesbáb - Honey Cake
> Busójárás
> Tarján Gábor
> Halasi csipke
> Részlet képek - Close ups
> Magyar Csipke
> Magyar népélet

> Csángó
> Délvidék - Voivodina
> Dunántúl - Transdanubia
> Felvidék - Upper Highlands
> Kalocsa - Great Plain
> Kalotaszeg - Transylvania
> Ködmön
> Matyóföld - Matyó Region
> Mezőség - Transylvania
> Ormánság - Transdanubia
> Őrség - Burgenland
> Palócföld - Palóc Region
> Pest környéke - Pest Region
> Rábaköz - Transdanubia
> Sárköz - Transdanubia
> Sióagárd - Transdanubia
> Suba - Guba
> Székelyföld - Transylvania
> Szilágyság - Transylvania
> Szűr
> Torockó - Transylvania

Képzőművészek - Artists
> domjanart.hu
> Domján József
> Domján Studio
> Domján Evelyn
> Doby Jenö
> HAYNAL Rudolf
> Sebek Miklós
> Sinkó Veronika
> Fery Antal
> Szalay Lajos
> Vén Zoltán
> Gyirászi Mihály
> Németh Nándor
> Petry Béla Albert
> Wass Albert írása
> Dr. Braganca about Petry
> Árpádházi Szentek

Fényképészek - Photographers
> Plohn József
> Kása Béla

Zenészek - Musicians
> Rózsa Miklós
> Salánki Hédi
> Fornwald László
> Kodály Zoltán
> Bartók Béla

Életrajzok - Biographies
> APOR Vilmos
> Rózsahegyi Kálmán
> Sztanó Hédi
> dr. Lippóczy Miklós
> Sík Sándor
> Kosztolányi Dezső
> Gróf Széchenyi István
> Mondások

Magyar Feltalálók, Tudósok - Inventors, Scientists
> Magyar Feltalálók-Inventors1
> Magyar Feltalálók-Inventors2
> Híres Magyarok - Famous Hungarians
> Hungarian Inventions - Magyar találmányok

Vallás - Religion
> Húsvét - Easter in Hungary
> ADVENT
> Ómagyar Mária-siralom

Vegyes - Miscellaneous
> Egy gyermek - két nyelv
> Wittner Mária Beszéde
> Passaici magyar iskola
> Cserkészet

   HALists/MAListák

Topics - Témakörök

E-mail Address:
Real name:
go
   Address

80 Third Street
Passaic, New Jersey
2nd Fl. Reid Memorial Libr.
PH: (973) 473-0013
PH: (201) 836-4869

mailing address:
Hungarian Museum
P.O. Box 2049
Passaic, NJ 07055

AHM Logo
AHM Logo



2017 Március 23 (Csütörtök) - Emőke névnapja Search for:

SZÉCHENYI ISTVÁN (1791 - 1860)

Széchenyi István 1833-ban, háttérben a Vaskapu (Schoefft Ágoston festménye)
Széchenyi István 1833-ban, háttérben a Vaskapu (Schoefft Ágoston festménye)

Széchenyi 1818-ban Olaszországon át Keletre utazik. Ender János (1793-1854) vízfestménye
Széchenyi 1818-ban Olaszországon át Keletre utazik. Ender János (1793-1854) vízfestménye

Széchenyi István gróf 1848-ban (Barabás Miklós festménye)
Széchenyi István gróf 1848-ban (Barabás Miklós festménye)

SZÉCHENYI István, the "Greatest Hungarian"
SZÉCHENYI István, the "Greatest Hungarian"

Széchenyi István közvetlen halála előtt 1860-ban (Kriehuber József kőrajza)
Széchenyi István közvetlen halála előtt 1860-ban (Kriehuber József kőrajza)

Széchenyi állította fel az Óbuda-i hajógyárat.  A gyár első munkacsarnokai, 1830-as években.
Széchenyi állította fel az Óbuda-i hajógyárat. A gyár első munkacsarnokai, 1830-as években.

Gróf SZÉCHENYI ISTVÁN 1791-ben született olyan családba, melyet évszázadok óta "a haza boldogítói"-nak neveznek. Apja, Ferenc, alapította a Magyar Nemzeti Múzeumot, így szolgálván hazáját. István gróf Bécsben is mély magyar nevelésben részesült. Középfokú iskoláit magánúton végezte, de nyilvánosan, magyar páterek előtt vizsgázott. Apja akarata szerint 17 éves korában már katona. Résztvett a Napoleon elleni háborúkban, ki is tüntette magát bátorságával és vakmerőségével.

Rengeteget utazott, bejárta Törökországot, Kelet- és Nyugat-Európát egyaránt. Utazásai közben döbbent rá hazája elmaradottságára. Megállapította, hogy történelmi neve súlyos kötelességgel is jár, ezért életcéljául nemzete sorsának előmozdítását tűzte ki. Hazatérve ő a reformgondolat kezdeményezője és legjelentősebb alakja.

Szinte lehetetlen felsorolni mindazt, amit élete folyamán tett nemzetéért. Mély faj- és hazaszeretete azonban erőt adott neki a szakadatlan, megfeszített munkához, ill. nemzetszolgálathoz.

825-ben a pozsonyi országgyűlés alsóházi ülésének vendégeként tette nagyvonalú felajánlását, mellyel megalapította a Magyar Tudományos Akadémiát: “Ha feláll oly intézet, mely a magyar nyelvet kifejtse, mely avval segítse elő honosainknak magyar neveltetését, jószágaimnak egyévi jövedelmét feláldozom rá.” Ezen felajánlás előtt néhány héttel Széchenyi István a Felsőházban - elsőként - magyarul szólalt fel, ami korszakalkotó tett volt. A magyar nyelv fontossága élete végéig foglalkoztatta.

1825-ben Pesten létrehozta az Első Lótenyésztő Egyesesületet és meghonosította a lóversenyeket.

1827-ben megalapította a Nemzeti Kaszinót.

1828-tól kezdődően jelentek meg könyvei: Lovakról, Hitel, Világ, Stádium, Pesti Por és Sár, Hunnia, Kelet Népe, Adó és két garas, stb.

1831-től kezdve: előmozdította a dunai és tiszai gőzhajózást, résztvett a pesti Hengermalom, vasöntöde és a Kereskedelmi Bank alapításában, létrehozta az óbudai hajógyárat (Pest első nagyüzemét), a téli kikötőt, a balatoni gőzhajózást, a Lánchidat, selyem-, gáz- és cukorgyárat, a Magyar Gazdasági Egyesületet, (később "Lovar Egylet"), szorgalmazta a bor- és selyemtenyészetet, a Duna-Tisza csatorna építését, mint királyi biztos irányította az Al-Duna és Vaskapu szabályozását, az al-dunai út megépítését (ezt később róla nevezték el), megindítója a Tisza-szabályozási és ármentesítési munkáknak, szorgalmazta a magyar vasutak építését, lehetőleg úgy hogy az ország szívét érintsék a vonalak. Minden erejével azon dolgozott, hogy Pest-Buda ikervárosokból BUDAPEST, a magyar nemzet fővárosa legyen, ami halála után meg is valósult, de a gondolat megteremtője és szorgalmazója Széchenyi István volt.

A Magyar Nemzeti Színház ügye is foglalkoztatta. Politikai pályafutását is Magyarország újjáépítésének szolgálatába állította. Országújító munkája eredményeként nevezte el Kossuth a "legnagyobb magyar"nak, Kemény pedig a "leghívebb magyar"-nak. Később Kossutthal szembekerült, mert Széchenyi hazáját békés úton akarta gazdaggá és szabaddá tenni. Kossuth pedig a forradalom győzelmében hitt. Bécs és a szabad Magyarország közti ellentétet az 1848-as események idején Széchenyi István gyenge idegzete nem bírta elviselni és 1848 őszén elvonult Döbling-i magányába, ahol később némely irása következtében rendőri zaklatásoknak volt kitéve. A haza sorsa miatti aggodalma következtében 1860-ban állt meg annak a szívnek a verése, amely egész életén át a magyar hazáért oly lelkesen dobogott.

Gróf Széchenyi István élete, munkássága és mély faj- és hazaszeretete ma is időszerű és minden magyar példaképe kell legyen a haza előmozdításának ügyében.

Kerkay Emese

"A tudományos emberfők mennyisége
a nemzet igazi hatalma."
(Széchenyi: Hitel, 1830)

"Nem hal meg az, ki milliókra költi
Dús élte kincsét, ámbár napja múl
Hanem lerázván, ami benne földi,
Egy éltető eszmévé finomúl,
Mely fennmarad, s nőttön nő tiszta fénye,
Amint időben térben távozik;
Melyhez tekint fel az utód erénye:
Óhajt, remél, hisz és imádkozik."
(Arany János: „Széchenyi emlékezete" - részlet)

gróf Széchenyi István első levele Atyjához
gróf Széchenyi István első levele Atyjához

gróf Széchenyi István első levele Atyjához.
Írta 1803. december 26-án Pesten, 12 éves korában.



 <  home top  /\ 

gróf Sándor Móric átugratja Széchenyi sétapálcáját
gróf Sándor Móric átugratja Széchenyi sétapálcáját
Széchenyi István ulánus föhadnagy 1812
Széchenyi István ulánus föhadnagy 1812
Széchenyi István huszárkapitány
Széchenyi István huszárkapitány
Szechenyi István a fováros tiszteletbeli utcasepröje
Szechenyi István a fováros tiszteletbeli utcasepröje
Széchenyi István 1841 Amerling Friedrich festménye
Széchenyi István 1841 Amerling Friedrich festménye
Széchenyi István 1844 Schrotzberg Ferenc festménye
Széchenyi István 1844 Schrotzberg Ferenc festménye
Széchenyi István 1848 Daffinger Móritz festménye
Széchenyi István 1848 Daffinger Móritz festménye
Széchenyi István szobra a Magyar Tudományos Akadémia palotája elott
Széchenyi István szobra a Magyar Tudományos Akadémia palotája elott
Szechenyi megalapítja a Tudományos Akadémiát
Szechenyi megalapítja a Tudományos Akadémiát
Széchenyi lánchid alagutja
Széchenyi lánchid alagutja
 LÁNCHÍD BUDÁRÓL NÉZVE. MUSZAKI TERVEZOJE CLARK VILMOS, AZ ÉPÍTÉST VEZETTE CLARK ÁDÁM (1842 - 1846). AZ OROSZLÁNOK A LÁNCOK VÉGÉN MARSCHALKÓ JÁNOS MŰVEI
LÁNCHÍD BUDÁRÓL NÉZVE. MUSZAKI TERVEZOJE CLARK VILMOS, AZ ÉPÍTÉST VEZETTE CLARK ÁDÁM (1842 - 1846). AZ OROSZLÁNOK A LÁNCOK VÉGÉN MARSCHALKÓ JÁNOS MŰVEI
Vaskapu sziklái Széchenyi-korabeli fametszet után
Vaskapu sziklái Széchenyi-korabeli fametszet után
Az Alduna-i Széchenyi-út emléktábálája. Hálával az Alduna és Vaskapu szabályozójának. (Fery Antal fametszete)
Az Alduna-i Széchenyi-út emléktábálája. Hálával az Alduna és Vaskapu szabályozójának. (Fery Antal fametszete)
A Széchenyi-család nemzetségi sírboltja Nagy-Cenken.  Ide temették a legnagyobb magyart 1860. április 12-én.
A Széchenyi-család nemzetségi sírboltja Nagy-Cenken. Ide temették a legnagyobb magyart 1860. április 12-én.
A Széchenyi-család barokk kastélya Nagy-Cenken
A Széchenyi-család barokk kastélya Nagy-Cenken

Pages: | 1 |


Design & Content © 1993 Hungarian Online Resources - HunOR -, formerly known as UMCP Hungarian American Student Association
Fotóink, írásaink és grafikáink szerzôi jogvédelem alatt állnak © 1993 Amerikai Magyar Szôvetség: Magyar Online Forrás