AHFC HIR HAL: Folklor Needlework HAL: 1956 Himzés Magyar népélet
   AH Museum (AHM)

> The Treaty of Trianon
> 1848
> Gábor Áron
> Argentinai magyar emigráció
> Budapest Exit
> Szent Korona - Holy Crown
> Erdély 1940
> Erdélyünk és honvédségünk
> Erdély 1942
> 1956 humora
> 1956: grafikák - Drawings
> Camus: A magyarok vére
> Hungarian Immigration into Passaic, NJ
> 1956 Chronology
> Déli harangszó 1456
> Trianoni béketárgyalások
> Hunyadi János 1456
> Megbélyegzettek
> Trianon 1920
> Feszty körkép - Panoráma
> Feszty: Képek - Pictures

Néprajz - Folklore
> Csángómagyar - Csangos
> Kopjafák - Grave Posts
> Hungarian Embroidery
> Himzés
> Pictures - Képek
> Néptánc - Hungarian Folkdance US
> Hungarian Folk Dances
> Magyar Dress - Viselet
> Hangszerek - Instruments
> Whizzer - Búgattyú
> Cymbalom - Cimbalom
> Zither - Citera
> Drum - Dob
> Trump - Doromb
> Bagpipe - Duda
> Flute - Furulya
> Violin - Hegedű
> Hit Gardon - Gardon
> Stalk Violin - Kóróhegedű
> Reed Violin - Nádihegedű
> Rattle - Kereplő
> Jughorn - Köcsögduda
> Horn - Kürt, Pásztorkülök
> Pipe - Sípok
> Shawm - Tárogató
> Hurdy-Gurdy - Tekerő
> Shawm - Töröksíp
> Shepherds Pipe - Tilinkó
> Lyre - Koboz
> Pictures - Képek
> Húsvét - Easter
> Hímestojás - Easter Eggs
> Húsvétköszöntő
> Designs - Minták
> Képek - Pictures
> Szokások - Customes
> Szólás - Phrase
> Húsvét Székelyföldön
> Folkart of Kalotaszeg népművészete
> Magyar Naív Művészet - Folk Painting & Sculpture
> MŰVÉSZEK
> Mézesbáb - Honey Cake
> Busójárás
> Tarján Gábor
> Halasi csipke
> Részlet képek - Close ups
> Magyar Csipke
> Magyar népélet

> Csángó
> Délvidék - Voivodina
> Dunántúl - Transdanubia
> Felvidék - Upper Highlands
> Kalocsa - Great Plain
> Kalotaszeg - Transylvania
> Ködmön
> Matyóföld - Matyó Region
> Mezőség - Transylvania
> Ormánság - Transdanubia
> Őrség - Burgenland
> Palócföld - Palóc Region
> Pest környéke - Pest Region
> Rábaköz - Transdanubia
> Sárköz - Transdanubia
> Sióagárd - Transdanubia
> Suba - Guba
> Székelyföld - Transylvania
> Szilágyság - Transylvania
> Szűr
> Torockó - Transylvania

Képzőművészek - Artists
> domjanart.hu
> Domján József
> Domján Studio
> Domján Evelyn
> Doby Jenö
> HAYNAL Rudolf
> Sebek Miklós
> Sinkó Veronika
> Fery Antal
> Szalay Lajos
> Vén Zoltán
> Gyirászi Mihály
> Németh Nándor
> Petry Béla Albert
> Wass Albert írása
> Dr. Braganca about Petry
> Árpádházi Szentek

Fényképészek - Photographers
> Plohn József
> Kása Béla

Zenészek - Musicians
> Rózsa Miklós
> Salánki Hédi
> Fornwald László
> Kodály Zoltán
> Bartók Béla

Életrajzok - Biographies
> APOR Vilmos
> Rózsahegyi Kálmán
> Sztanó Hédi
> dr. Lippóczy Miklós
> Sík Sándor
> Kosztolányi Dezső
> Gróf Széchenyi István
> Mondások

Magyar Feltalálók, Tudósok - Inventors, Scientists
> Magyar Feltalálók-Inventors1
> Magyar Feltalálók-Inventors2
> Híres Magyarok - Famous Hungarians
> Hungarian Inventions - Magyar találmányok

Vallás - Religion
> Húsvét - Easter in Hungary
> ADVENT
> Ómagyar Mária-siralom

Vegyes - Miscellaneous
> Egy gyermek - két nyelv
> Wittner Mária Beszéde
> Passaici magyar iskola
> Cserkészet

   HALists/MAListák

Topics - Témakörök

E-mail Address:
Real name:
go
   Address

80 Third Street
Passaic, New Jersey
2nd Fl. Reid Memorial Libr.
PH: (973) 473-0013
PH: (201) 836-4869

mailing address:
Hungarian Museum
P.O. Box 2049
Passaic, NJ 07055

AHM Logo
AHM Logo



2017 Április 30 (Vasárnap) - Katalin, Kitti névnapja Search for:

Content of this page:
    MAGYAR FELTALÁLÓK
MAGYAR TALÁLMÁNYOK

HUNGARIAN INVENTIONS
HUNGARIAN INVENTORS

    ASBÓTH OSZKÁR (1891 – 1960)
    BÁNKI DÓNÁT (1859 – 1922)
    BAY ZOLTÁN (1900 – 1992)
    BÍRÓ LÁSZLÓ JÓZSEF (1899 – 1985)
    BLÁTHY OTTÓ TITUSZ (1860 – 1938)
    CSONKA JÁNOS (1852 – 1939)
    DÉRI MIKSA (1854 – 1938)
    báró EÖTVÖS LORÁND ­(1­848 – 1919)
    FONÓ ALBERT (1881 – 1972)
    GALAMB JÓZSEF (1881 – 1955)
    IRINYI JÁNOS (1817 – 1895)
    JEDLIK ÁNYOS (1800 – 1895)
    KANDÓ KÁLMÁN (1869 – 1931)
    KÁRMÁN TÓDOR (1881 – 1963)
    KEMPELEN FARKAS (1734 – 1804)
    PETZVAL JÓZSEF (1807 – 1891)
    PUSKÁS TIVADAR (1844 – 1893)
    SEMMELWEIS IGNÁC (1818 – 1865)
    SZENT-GYÖRGYI AL­BERT (1893 – 1986)
    ZIPERNOWSKY KÁROLY (1853 – 1942)

MAGYAR FELTALÁLÓK
MAGYAR TALÁLMÁNYOK

HUNGARIAN INVENTIONS
HUNGARIAN INVENTORS


Írta és összeállította:

Kerkayné Maczky Emese

Angolra fordította/translated by:

Bányai Bíbor
Felsővályi Klára
Kertész Kinga
Papp Tamás
Sziráki Dorottya
Tála Teréz

Rajzolta/Drawings by:

Benkő Andrea Veronika

Kiadta/Published by:

SZENT ISTVÁN MAGYAR ISKOLA
Passaic, New Jersey, 2000


NÉVJEGYZÉK / LIST OF NAMES

Asbóth Oszkár (1891-1960)
Asbóth Sándor (1811–1868)
Bánki Dónát (1859-1922)
Barényi Béla (1907–1997
Barnóthy Jenő(1904–1996)
Barnóthy Forró Magda (1904–1993)
Bay Zoltán (1900-1992)
Béres József (1920–2006)
Bíró László József (1899-1992)
Bláthy Ottó Titusz (1860-1939)
Bodó Zsófia (újsághir)
Bolyai Farkas (1775–1856)
Bolyai János (1802–1860)
Csonka János (1852-1939)
Dallos József (1905–1979)
Dékáni Árpád (1861–1931)
Déri Miksa (1854-1938)
Dorogi István (1885– ? )
Döme Lajos
Eötvös Loránd báro (1848-1919)
Fejes Jenő (1877–1952)
Fényi Gyula S.J. (1845–1927)
Fonó Albert (1881-1972)
Gaál Bernadett (újsághír)
Galamb József (1881-1955)
Gergely Péter (1936–1995)
Greguss Pál (1921–)
Haraszthy Ágoston, (1812–1869)
Irinyi János (1817-1895)
Jedlik Ányos (1800-1895)
Jendrassik György (1898–1954)
Kabay János (1896–1936)
Kandó Kálmán (1869-1931)
Kaposy Mór (1837–1902)
Kármán Tódor (1881-1963)
Kelp Ilona (1897–1970)
Kemény János (1926–1992)
Kempelen Farkas (1734-1804)
Kertész André (1894–1985)
Kézsmárki András
Kliegl József (1795–1870)
Kőrösi Csoma Sándor (1784–1842)
Manhattan Terv / Manhattan Project
Markovits Mária (1875–1954)
Mihály Dénes (1894–1953)
Némethy György (1934–1994)
Neumann János (1903–1957)
Nobeldíjasok (magyar)
Okolicsányi Ferenc (1897–1954)
Pattantyús Ábrahám Géza (1885–1956)
Pavlics Ferenc (1928–)
Pécsi Eszter (1898–1975)
Petzval József (1807-1891)
Pulitzer József (1847–1911)
Puskás Tivadar (1844-1893)
Rózsa Miklós (1907–1995)
Rubik Ernő, id. (1910–1997)
Rubik Ernő, ifj. (1944–)
Selye János (1907–1982)
Semmelweis Ignác (1818-1865)
Schick Béla (1877–1967)
Simonyi Károly (1948–)
Szent-Györgyi Albert (1893-1986)
Szilárd Leo (1898–1964)
Telkes Mária (1900–1995)
Teller Ede (1908–2003)
Tihanyi Kálmán (1897–1947)
Zemplén Géza (1883–1956)
Zipernowsky Károly (1853-1942)
Zsolnay Vilmos (1828–1900)

 <  home top  /\ 

ASBÓTH OSZKÁR (1891 – 1960)

ASBÓTH OSZKÁR          (1891 &#8211; 1960)
ASBÓTH OSZKÁR (1891 – 1960)

Találmánya: HELIKOPTER

Asbóth Oszkár, mérnök, Pankotán szü­letett és Buda­pesten halt meg.
Tanulmá­nyait Aradon végezte. Asbóth Lajos hon­védtábornok család­jából
származik.

1917-ben, az első világ-háború alatt Asbóth Oszkár, Kármán Tódor,
Petróczy István és Zurovetz Vilmos dolgoztak e­gyütt a helikop­ter
megtervezé­sén. A háború után Asbóth több évi kísérletezés után
meg­épí­tette az Asbóth-féle helikoptert, mely szá­mos külföldi szakértő
jelenlétében 1928. szeptem­ber 9-én szállt fel egy­helyből, függő­leges
irányban és nagy magas­ságba

ELSŐ­KÉNT A VILÁGON.

Gépe vízszintes irányban is kormányoz­ható volt. A repülés történetében
ez volt az első eset, hogy emelőcsavaros, rotoros repü­lőszerkezet tartósan,
jól kormányozhatóan és szabadon repült.

Ez a sikeres felszállás Európa-szerte új lendületet adott a
helikopter-kutatásnak.



Invention: HELICOPTER

Oszkár Asbóth was born in Pankota and died in Bu­dapest. He finished
his stud­ies at Arad and became an engineer. He was a student of Tódor von
Kármán, the Father of Supersonic Flight.

In 1917, during World War I, Oszkár Asbóth, Tódor von Kármán, István
Petróczy and Vilmos Zurovetz worked together on designing the helicopter.
After many years of experimentation following the war, he built the
Asbóth-helicopter. On September 9, 1928, witnessed by many foreign experts,
his model „AH 1” heli­copter ascend­ed from a stand­ing posi­tion vertically
to a great height for the

FIRST TIME IN THE WORLD.

Liptrot from the British Air Min­istry, who travelled on the
helicopter, wrote in a Journal of the Aeronautical Society in 1931:

the Asboth-helicopter ascends verti­cally with a remarkable speed... to any
height where it can hover stationary for some time. It can be perfectly
navigated. But the most remarkable is that, unlike other tested
heli­copters, this one remains abso­lutely stable around all axes...

 <  home top  /\ 

BÁNKI DÓNÁT (1859 – 1922)

BÁNKI DÓNÁT (1859 &#8211; 1922)
BÁNKI DÓNÁT (1859 – 1922)

Találmányai:
BENZINMOTOR
KAR­BURÁTOR
ELSŐ­KERÉK­HAJTÁ­SÚ AUTÓ
VÍZ­TUR­BINA

Csonka Jánossal együtt a ma­gyarországi

MO­TOR­GYÁR­TÁS MEGTEREM­TŐJE

Bánki Dónát a Veszprém megyei Bánk községben született és Budapesten halt
meg. A műegyetemen szerzett gépészmér­nöki oklevelet. 1899-től haláláig itt
is taní­tott.

1892-ben, Dieselt megelőzve, Bánki Dónát megszerkesztette az első
nagykomp­ressziójú kisfogyasz­tású benzinmotort, a Bánki-mo­tort.

1892-ben Bánki Donát és Csonka János feltalálták a benzinmoto­rokhoz
való por­lasztót, az úgyneve­zett karburátort. Bár az idők folyamán
találmányuk vál­toztatásokon ment keresztül, de minden változtatás e
találmány alapgondolatán épült fel.

1917-ben Bánki feltalálta a vízturbinát, mely igen hasznos volt a törpe
vízierő­művek fejlesz­tésében.



Inventions:
BÁNKI-CSONKA PETROL ENGINE

CARBURETOR

FRONTWHEEL RUNNING CAR

WATER TURBINE

With JÁNOS CSO­NKA, creator of

Hun­gar­ian automo­bile manu­fac­turing

Dónát Bánki was born in Bánk and died in Budapest. He studied
mechanical engi­neering in Budapest. From 1899 to his death he taught at the
Technical Universi­ty in Budapest.

In 1892, before Diesel, Dónát Bánki created the first great
compression, low consumption gasoline engine, the Bánki-motor.

In 1892, Dónát Bánki and János Cson­ka invented the carburetor for
their gaso­line engine. Even though their invention went through some
changes as time passed, every modification was based on this inven­tion.

In 1917, Bánki invented the water tur­bine, which was useful for
utilizing the energy of small and medium sized water­falls.

 <  home top  /\ 

BAY ZOLTÁN (1900 – 1992)

 BAY ZOLTÁN (1900 &#8211; 1992)
BAY ZOLTÁN (1900 – 1992)

Találmányai:
HOLD–RADAR
VILÁGÍ­TÓ DIÓDÁK (fény­csövek)
RA­DARCSILLAGÁSZAT KIALAKÍTÓ­JA

Dr. Bay Zoltán Gyulavári­ban született és Wash­ington­ban (DC) halt
meg. Tanul­má­nyait a debreceni Refor­mátus Kollégium­ban és a Pázmány Péter
Tudomány-egyete­men vé­gezte. 1930-tól a szegedi egyetemen elmé­leti fizika
professzora.

Bay Zoltán, világhírű fizikus első­ként hajtotta végre a követ­kező
kísérletet 1943-ban a budapesti Stan­dard-gyár kutató­mér­nö­ke­ként:
ultra­rövid rádióhullá­mokat kül­dött a Holdra, melyek onnan vissza­ve­rődve
radar módjára működtek és távolság­mérés­re, vala­mint a holdfelszín
kuta­tására voltak alkalmasak.

Már 1936-ban foglalkozott a televízió fej­lesztésével.

1948-ban hagyta el Magyarországot és Washingtonban, a George Washington
Egye­tem fizikatan­székének lett professzora. Nyugdíjba mene­tele után,
élete végéig aktív kutató­munkát végzett. Hihetetlen, hogy ez a nagy tudós
nem kapott Nobel díjat.

Halála előtt két évvel könyvet írt saját életéről Az élet erősebb
címmel. Földi ma­radvá­nyait szülőhelyén, Gyulaváriban he­lyezték örök
nyugalomra. Külföldön is meg­maradt jó magyar embernek. Minden magyar ügyet
támoga­tott élete végéig.


Inventions:
LUNAR - RADAR
GLOWING FLUORESCENT LIGHTS
DEVELOPER OF RADAR ASTRONOMY

Zoltán Bay was born in Gyulavár and died in Washington D.C. He studied
in Debrecen, at the Pázmány Péter University of Sciences in Budapest, where
he received his Ph.D. degree, and in Berlin. In 1930 he became professor of
physics at the Universi­ty of Szeged.

Zoltán Bay, the world renown physicist, was the first to perform the
following ex­periment, as a research engineer of the Standard Factory in
Budapest, in 1943: he sent ultra-short radio waves to the moon, which,
reflected from there worked as a radar, and could be used to measure
dis­tance, as well as to study the moon.

He was engaged in the development of televi­sion as early as 1936.

In 1948, he left Hungary, and became professor of the Physics
Department at the George Washington University in Washing­ton. After he
retired, he continued his research activity till the end of his life. It is
unbelievable, that this great scientist didn't receive a Nobel prize.

Two years before he died, he wrote his autobiography, titled Az élet
erősebb (Life Is Stronger). His remains were buried in Gyu­la­vár, the place
of his birth.

 <  home top  /\ 

BÍRÓ LÁSZLÓ JÓZSEF (1899 – 1985)

BÍRÓ LÁSZLÓ JÓZSEF (1899 &#8211; 1985)
BÍRÓ LÁSZLÓ JÓZSEF (1899 – 1985)

Találmányai:
GOLYÓSTOLL
AUTOMATA SEBESSÉGVÁLTÓ
GŐZERŐVEL HAJTOTT ŐS­MO­SÓGÉP
több mint 30 sikeres, nemzet­kö­zileg elismert találmány

Bíró László József Budapesten született és Buenos Aires, Argentínában
halt meg. Tanulmá­nyait mint orvostanhall­gató kezdte. Igen sokoldalú ember
volt. 1921­–1938 kö­zött volt újságíró, szobrász, festő, műkriti­kus,
autó­versenyző, tőzsdeügy­nök, hipnotőr, autóke­reskedő és természete­sen
feltaláló!

Bíró László József leghíresebb találmá­nya a golyóstoll. 1938-ban már
több mint 100 országban szabadalmaztatta. Végül szabadal­mát 1948-ban a
PARKER cég vette meg. Az USA-ban mint BIRO PEN lett ismeretes.

Másik jelentős találmánya az automa­ta sebességváltó. 1932-ben egy
gé­pész barátjá­val (Rigó) motorkerékpáron Buda­pestről Berlin­be utazott
(több mint 1000 km — 625 mi) leplombált sebesség­váltó­val. A General Motors
megvásárolta szabadalmát, hogy ne vehesse meg a konku­rencia!


Inventions:
BALLPOINT PEN
AUTOMATIC SHIFT
STEAM POWERED WASH­ING MA­CHINE
more than 30 internationally
recog­nized inventions

József László Bíró was born in Budapest and died in Buenos Aires,
Argentina. He first studied medicine, but Biró was a many sided person.
Between 1921 and 1938, he was a journalist, sculp­tor, painter, art critic,
stock broker, hyp­notizer, race-car driver, car salesman and of course an
inventor.

József László Biró's most famous inven­tion was the ballpoint pen. By
1938, he had patented it in over 100 countries. Finally in 1948 the Park­er
Company bought his pat­ent. In the USA it became known as the BIRÓ PEN.

His other important invention was the auto­mat­ic gear shift. In 1932,
he traveled with his engi­neer friend Rigó from Buda­pest to Berlin (more
than 1000 km = 625 mi) on a motorcycle with a sealed gear shift. General
Motors bought his patent, just so the com­petition wouldn't be able to buy
it.

 <  home top  /\ 

BLÁTHY OTTÓ TITUSZ (1860 – 1938)

BLÁTHY OTTÓ TITUSZ (1860 &#8211; 1938)
BLÁTHY OTTÓ TITUSZ (1860 – 1938)

Találmányai:
TRANSZFORMÁTOR
FO­GYASZTÁS­MÉTER

Bláthy Ottó Titusz, gépészmérnök, Tatán született és Budapesten halt
meg. Tanulmányait a bécsi műegyetemen végezte.

A transzformátort Déri Miksá­val és Zipernowsky Károl­lyal együtt
találta fel. Bláthy javasla­tára készítették zárt vas­mag­gal. Abban az
időben a transzformátor az elektronika legfontosabb talál­mánya volt. (Lásd
Déri Miksánál írottakat is.)

Száznál több találmánya volt. Ő kap­csolta össze elsőként a hőerőmű­vet
a vízi­erőművel.

Másik fontos találmánya a fogyasz­tás­mé­ter, amit róla nevez­tek el.
Több ha­sonló szerkezet létezett, de csak Bláthyé műkö­dött a gyakorlatban.
Az összes ma használt fogyasz­tásméter az ő készüléke elvén műkö­dik.


Inventions:
TRANSFORMER
WATT METER

Ottó Titusz Bláthy, mechanical engi­neer, was born in Tata, and died in
Buda­pest. He graduated from the Technical University in Vienna.

He invented the transformer with Miksa Déri and Károly Zipernowsky. At
Blathy's suggestion they constructed it with a closed iron core. At that
time the trans­former was the most important invention in electronics.

Bláthy had more than 100 inventions. He was the first to join the
thermal power plant with the hydraulic power plant.

Another important invention of his was the Watt Meter, which was named
after him. Many similar mechanisms existed, but only Bláthy's worked. All
Watt meters used today are based on his invention.

 <  home top  /\ 

CSONKA JÁNOS (1852 – 1939)

CSONKA JÁNOS (1852 &#8211; 1939)
CSONKA JÁNOS (1852 – 1939)

Találmányai:
KARBURÁTOR (POR­LASZTÓ)
AUTOMATI­KUS CSŐ­GYÚJ­TÁS
(gáz- és petró­leummo­torok­nál)
GÁZMOTOR
MOTORTRI­CIKLI (postások ré­szére)
BENZINMOTO­ROS AUTÓ

A magyar autóipar megterem­tője

Csonka János, feltaláló Szegeden szüle­tett és Budapesten halt meg.
1875–től a budapesti műegyetem gépműhelyének veze­tője.

1879-ben szerkesztette önálló elgondo­lású gázmotorját, az első mag­yar
robbanó­motort.

1892-93-ban Csonka János és Bánki Donát feltalálták a benzinmo­torokhoz
a karburá­tort, vagyis porlasztót. Csonka és Bánki úttörő munkát végeztek az
általuk szerkesz­tett moto­rokkal. Függet­lenítették magukat a külföldi
gyárak megoldásaitól, amelyek még mindig a gőzgépektől örökölt formák­kal
küzködtek.

A motorgyártás volt fő szakterülete. Felta­lált többek között
szabá­lyozó szerkeze­tet belsőégé­sű motorokhoz, szerkezetet belsőé­gésű
motorok gyúj­tásának önműködő kény­szerbeállítására. De hor­dozható és
szét­szedhető láncfűrészberendezést is szaba­dal­mazta­tott.



Inventions:
CARBURETOR
AUTOMATIC TUBE IGNITION
(for petrol engines)
GAS ENGINE
MOTORTRYCICLE (for mailmen)
GASOLINE MOTOR CAR
Creator of the Hungarian automobile industry

János Csonka, inventor, was born in Szeged and died in Budapest. From
1875 he was head of the training shop at the Tech­ni­cal University in
Budapest.

In 1879 he constructed a four-cycle gas engine ac­cord­ing to his own
ideas, which was the first Hun­garian combustion engine.

During 1892 and 1893 János Csonka and Dónát Bánki invented the
carburetor for the Bánki-Csonka engine. Csonka and Bánki made new headways
with the en­gi­nes they constructed. They made Hungary inde­pendent from the
solutions of foreign facto­ries, which still struggled with ways inherit­ed
from steam engines.

Csonka's main expertise was engine manufac­turing. Among many things,
he invented the regulating mechanism for the inner com­bus­tion engines, a
mechanism for forced auto­matic settings of the ignition for com­bustion
engines. He also patented a porta­ble chain saw equipment which could be
disassembled for easy transportation.

 <  home top  /\ 

DÉRI MIKSA (1854 – 1938)

DÉRI MIKSA (1854 &#8211; 1938)
DÉRI MIKSA (1854 – 1938)

Találmányai:
TRANSZFORMÁTOR
REPULZIÓS MOTOR

Déri Miksa Bácson született és Merano­ban halt még. Gépész­mérnöki
diplomát a bécsi műe­gyetemen szerzett.

Déri Miksa, Bláthy Ottóval és Ziper­nowszky Károllyal együtt dol­gozva
feltalálta a vál­tó­áramú transzformátor rend­s­zert, amivel világsi­kert
értek el. Ez a rendszer tette először lehe­tővé az elektro­mos ener­giának
nagy távolságokra való átvitelét és nagy területen való elosztá­sát. Ma már
alig van a világon olyan na­gyobb energia­mennyi­séget termelő mű, ame­lyik
nem ezen a rendsze­ren épülne fel. A kísér­leti munka legnagyobb részét Déri
végezte.

Sok más találmánya is volt. Egyik a Déri-féle REPULZIÓS MO­TOR. Ezzel
biztonsá­gosan tudták használni a felvonó­kat, ami addig egyet­len egy
motortí­pussal sem sike­rült.


Inventions:
TRANSFORMER
REPULSION MOTOR

Miksa Déri was born in Bács and died in Merano. He acquired his diploma
in mechanical engineering in Vienna.

Miksa Déri, together with Ottó Bláthy and Károly Ziperno­wszky became
world famous with the invention of the alternat­ing electric trans­former
system. This system made it possible to send electric energy to great
distances and divide it over large areas. Today, there is hardly any large
energy producer, which isn't based on this system. The experimentation was
mainly done by Déri.

He had many other inventions also. The Déri-repulsion motor is one of
them. With it, elevators could be safely used. This had not been achieved by
any other type of motor until then.

 <  home top  /\ 

báró EÖTVÖS LORÁND ­(1­848 – 1919)

báró EÖTVÖS LORÁND ­(1­848 &#8211; 1919)
báró EÖTVÖS LORÁND ­(1­848 – 1919)

Találmányai:
TORZIÓS INGA
ÁLTALÁNOS RE­LATI­VI­TÁSELMÉLET

A budapesti Tudományegyetemet
báró Eötvös Lorándról nevezték el.

Dr. báró Eötvös Loránd, fizikus, egye­temi ta­nár, miniszter, Budán
született és Buda­pes­ten halt meg. Egyetemi tanulmá­nyait Heidelbergben
(Németország) végezte.

A torziós- vagy Eötvös inga báró Eöt­vös Loránd által szer­kesztett
csavarási mér­leg. A ké­szülék nemcsak a nehézségi erő irányá­ról, hanem a
nehézségi erő nagyságá­nak a víz­szintes síkban való változásáról is
felvilá­gosítást ad. Ezek az adatok függenek a Föld felszíne alatt levő
anyagok tömegelosztásá­tól. Az Eötvös ingá-val meg lehet állapí­tani a
földréte­gek alak­jait. Az egész világon fontos eszköze a földméréstannak
(geodé­zia) és a geofi­zikának, amelyik a Föld fizi­kai tulajdonsá­gait
kutatja, ezért a bányaku­tatás fontos eszköze. Ásvá­nyi kin­csek
kuta­tá­sára – mint olaj, szén, fémek – is szolgál.

Eötvös általános relativitás elméletének (kapilaritási elmélet)
alap­jait 1905-ben fogalmazta meg. Ennek alapján építette ki rendszerét
Ein­stein és volt képes relativitás elméletét megalkotni.



Inventions:
GRAVITATIONAL TORSION BALANCE
EÖTVÖS UNIT OF GRAVITATION
LAW OF CAPILLARITY

The University of Science in Budapest
was named after Baron Loránd Eötvös.

Dr. Baron Loránd Eötvös, physicist, professor, minister of education,
was born in Buda and died in Budapest. He complet­ed his education in
Heidelberg, Germany.

The Torsion or Eötvös balance, de­signed by Baron Eötvös, is a
sensitive in­strument for measuring the density of un­derlying rock strata.
The device mea­sures not only the direction of force of gravity, but the
change in the force of gravity's extent in horizontal plane. It determines
the distribu­tion of masses in the earth's crust. The Eötvös torsion
bal­ance, an im­portant instru­ment of geodesy and geo­phys­ics thro­ughout
the whole world, studies the Earth's physi­cal properties. It is used for
mine explora­tion, and also in the search for min­erals, such as oil, coal
and ores.

Eötvös' law of capillarity served as a basis for Einstein's theory of
relativ­ity.

(Capillarity: the property or exertion of capillary attraction of
repulsion, a force that is the resultant of adhesion, cohe­sion, and surface
tension in liquids which are in contact with solids, causing the liquid
surface to rise – or be depressed...)

 <  home top  /\ 

FONÓ ALBERT (1881 – 1972)

FONÓ ALBERT (1881 &#8211; 1972)
FONÓ ALBERT (1881 – 1972)

Találmányai:
LÖKHAJTÁSÚ / SU­GÁRHAJ­TÁSÚ
RE­PÜ­LŐGÉP (JET)
(repülő testek, torpedók)

Dr. Fonó Albert Budapesten született és halt meg. Gépészmérnöki
tanulmányait a budapesti József Műegyetemen végezte, majd ösztöndíjjal
külföldön tovább tanult.

Elmé­leti munkássága sokoldalú volt, fő szakterülete az energetika.

Első találmánya 1915-ben egy sugárhaj­tás elvén működő légi torpe­dó
volt, amely megnö­velte a tüzérségi fegyverek hatótávol­ságát. Kora nem
értette meg jelen­tőségét.

1923-ban új rendszerű gázkazánt, 1928-ban pedig bányászati légsűrítőt
szabadal­mazta­tott.

Legfontosabb találmánya, a hang se­bes­ségé­nél gyorsabban haladó
repü­lőgép szá­mára alkal­mas SUGÁRHAJTÓMŰ. Négy­évi elővizsgálat után
1932-ben kapta meg a szabadalmat Németországban. Találmá­nyá­val megelőzte
korát.

1954-ben a Magyar Tudományos Akadé­mia levelező tagja lett, 1965-tól
pedig a Nemzetközi Asztronautikai Akadémia leve­lező tagja volt.



Inventions:
JET
TORPEDOES

Dr. Albert Fonó was born and died in Budapest. He studied mechanical
engineer­ing at the József Technical University in Budapest and continued
his studies abroad with a scholarship.

His theoretical work was many-sided. His main field was energetics.

His first in­vention - in 1915 - was an aerial torpedo, which worked
with jet pro­pulsion and would have increased the effec­tive­ness of
artillery. Its significance was not recognized and under­stood by his time.

In 1923 he patented a new prototype of the gas boiler (furnace) and in
1928 an air compres­sor for mines.

His most important invention was a jet propulsion engine for supersonic
aircrafts. After four years of preliminary exam­ination, it was patented in
Germany in 1932. With his invention he proved himself ahead of his time.

He became a corresponding member of the Hungarian Academy of Sciences
in 1954; from 1965 he was a corre­sponding mem­ber of the Inter­na­tional
Aca­demy of Astro­nau­tics.

 <  home top  /\ 

GALAMB JÓZSEF (1881 – 1955)

GALAMB JÓZSEF (1881 &#8211; 1955)
GALAMB JÓZSEF (1881 – 1955)

Találmányai:
FORD T-MODELL AUTÓ TER­VE­ZŐJE
BOLYGÓKEREKES SE­BES­SÉG­VÁL­TÓ
VILLAMOS GYÚJ­TÓBE­REN­DE­ZÉS
FORDSON TRAKTOR

Galamb József Makón születet és De­troit-ban (USA) halt meg.
Gépészmérnöki diplo­mát Buda­pesten szerzett.

Galamb József mint a FORD üzem alkal­mazott­ja megtervezte a híres
T-modell autót. Feltalálta a bolygókerekes sebesség­váltót és a villamos
gyújtóberendezést. Ugyan­akkor kidol­gozta a gép­ko­csik futó­szalagos
gyártá­sát. A Ford kisü­zemből hatalmas gyár lett. 19 év alatt 15½ millió
T-modell kocsit gyártottak.

Az elegáns A-Modell autót is Galamb József tervezte.

Az első világháború alatt tervezte a Ford­son traktort. Az angol
kormány 7000 dara­bot ren­delt belőle. Ezt a traktort igen ked­velték a
föld­művelők, mert kön­nyebb volt mint a többi kap­ható illetve léte­ző
trak­tor és kezelése is sokkal egyszerűbb volt. 1925-ben az Egye­sült
Államokban gyártott traktorok­nak több mint a fele a Ford gyár­ban ké­szült.



Inventions:
DESIGNER OF THE
FORD MODEL-T CAR
PLANETARY GEARBOX
IGNITION PLUG
FORDSON TRACTOR

József Galamb was born in Makó Hun­gary and died in Detroit. He
graduated in Budapest in me­chanical engineering.

József Galamb, as the employee of the Ford Company, designed the famous
Mod­el-T car. He invented the planetary gearbox and the electrical ignition
system (spark plug). At the same time, he de­signed the mass pro­duc­tion of
cars. The small Ford Compa­ny became a huge facto­ry. In 19 years, they made
15 ½ million Model-T cars.

József Galamb also designed the elegant Model-A car.

During World War I, he designed the Ford­son tractor. The English
government or­dered 7000 pieces of this model. The farm­ers were very fond
of this tractor be­cause it was lighter than the other available tractors
and han­dling it was also much easier. In 1925, more than half of the
trac­tors made in the USA were manufactured by the Ford Company.

 <  home top  /\ 

IRINYI JÁNOS (1817 – 1895)

IRINYI JÁNOS (1817 &#8211; 1895)
IRINYI JÁNOS (1817 – 1895)

Találmánya:
GYUFA

Irinyi János, vegyész, Nagylétán szüle­tett és Vérte­sen halt meg.
Tanulmányait Bécsben és a németországi Hohenheimban végezte.

Sokan kísérleteztek a tűzgyújtással, de csak komplikált és ve­szélyes
módszere­ket találtak ki. Irinyi 1836-ban feltalált olyan GYÚJTÓSZÁ­LAT
(gyufát), ami nem volt sem veszé­lyes, sem egész­ség­te­len.

A foszfort vízben feloldotta és addig rázta egy üvegfóliában, amíg
meg­szem­csése­dett. A foszfort összekeverte ólomszuper­oxid­dal, arab
mézgával (gumia­rabi­kum). A pépszerű masszát tégelybe öntötte és
fenyő­szálacskákat mártott a keverék­be. Száradni hagyta. Amikor kipró­bálta
este, mindegyik egyenletesen meggyul­ladt.

Feltalálta a GY­UFÁT!

Rómer István, Magyarországról szárma­zó és Bécsben élő gazdag
gyógysze­rész meg­vette Irinyitől, a szegény diáktól, találmá­nyát és annak
kihasználási jogát 60 forin­tért. Meg­kezdő­dött a gyufagyár­tás és ennek az
egész világ örült. Rómer István meggaz­da­godott Irinyi találmányán, Irinyi
azonban szegényen és elhagya­tottan halt meg Vértes községben.



Invention:
MATCHES

János Irinyi, a chemist, was born in Nagyléta and died in Vértes. He
completed his education in Vienna and in Hohenheim, Ger­many.

Many experimented with the lighting of fire, but they only came up with
complicat­ed and dangerous solutions. In 1836, Irinyi invented a match,
which was neither dan­gerous, nor unhealthy.

He dissolved phos­phorus in water and shook it in a glass foil, until
it became gran­ulated. He mixed the phosphorus with lead and gumiarabicum,
poured the paste-like mass into a jar, and dipped the pine sticks into the
mixture and let them dry. When he tried them that evening, all of them
lighted even­ly.

He had invented the MATCH!

István Rómer, a rich Hungarian phar­macist living in Vienna, bought the
inven­tion and production rights from Irinyi, the poor student, for 60
Forint. The production of matches began, and everybody was happy throughout
the world. István Rómer be­came rich off Irinyi's invention, but Irinyi
himself died poor and abandoned in Vértes.

 <  home top  /\ 

JEDLIK ÁNYOS (1800 – 1895)

JEDLIK ÁNYOS (1800 &#8211; 1895)
JEDLIK ÁNYOS (1800 – 1895)

Találmánya:
ELEKTROMOTOR
DINAMÓ

Dr. Jedlik Ányos, bencés szerzetes, termé­szet­tudós, feltaláló, Szimőn
született és Győrött halt meg. Tanulmányait a győri líceumban és a pesti
tudományegyetemen végezte.

Jedlik Ányos 1828-ban, 18 évvel Sie­mens előtt megszerkesztette Győrben
a világ első elek­tromo­torját. A dina­mót 1861-ben találta fel.
Találmányait nem szabadal­maztatta és nem is adta el. Megelé­gedett azzal,
hogy gépei működnek. Elméle­teit/ta­lálmá­nyait taní­totta az egyete­men
Magyar­országon. A világ azon­ban nem tudott róla. Sokkal később mindkettőt
Sie­mens is felta­lálta és ezért róla nevezték el őket.

Az 1828-ban készített első elektromo­tort, Jedlik kezelési
utasításai­val együtt, a buda­pesti Iparművé­szeti Múzeumban őrzik és ma is
tökélete­sen működik.


Inventions:
ELECTROMOTOR
DYNAMO

Dr. Ányos Jedlik, a Benedictine monk, scientist and inventor, was born
in Szimő and died in Győr. He completed his educa­tion in Győr and Pest.

In 1828, 18 years before Siemens, Ányos Jedlik constructed the first
electromo­tor in Győr. He invented the dynamo in 1861. He did not patent his
inventions, nor did he sell them. He was satisfied with knowing that his
machines worked. He taught his theories and inventions at the university in
Hungary. However, the world didn't know about them. Several years later,
Siemens invented both of these machines, and both were named after him.

The first electromotor, built in 1828, and Jedlik's operating
instructions are kept at the Museum of Applied Arts in Buda­pest. The motor
still works perfectly today.

 <  home top  /\ 

KANDÓ KÁLMÁN (1869 – 1931)

KANDÓ KÁLMÁN (1869 &#8211; 1931)
KANDÓ KÁLMÁN (1869 – 1931)

Találmányai:
FÁZISVÁLTÓS VIL­LANYMOZ­DONY
VASUTAK VIL­LAMO­SÍTÁSA

Kandó Kálmán Budán született és Bu­dapesten halt meg. Gépészmérnöki
diplo­máját a budapesti Műegyetemen szerezte. A vasútvillamosítás úttörője.

Kandó Kálmán mérnök fő találmánya, hogy háromfázisú váltó áramot
nagy­vasúti vonta­tásra lehet felhasz­nálni.

Legszebb találmánya a fázisváltós vil­lany­mozdony, amelyet róla
ne­veztek el Kandó moz­dony-nak. Találmánya abból állt, hogy közönséges
áramot (egyfázi­sú) három­fázisú forgóárammá alakít át a mozdonyban s
ezáltal vontatásra alkalmassá válik.

Kandó találmánya alapján épültek a felső­olaszországi elektromos
vasutak s a Magyar Állam­vasutak Budapest–Hegyesha­lom–Bécs kö­zötti része
(1929).


Inventions:
PHASE-CHANGING
ELECTRIC LOCO­MOTIVE
ELECTRIFICATION OF RAILWAYS

Kálmán Kandó was born in Buda and died in Budapest. He studied
me­chan­ical engi­neer­ing at the Techni­cal Univer­sity of Budapest. He was
the pioneer of rail­way-electrifica­tion.

Kandó's main invention is, that three-phase alternating current can be
used for the hauling of large trains.

His most marvelous invention is the phase-changing electric locomotive,
which was named Kandó-locomotive after him. The Kandó-locomotives are used
in many coun­tries of the world. This revolutionary inven­tion trans­forms
standard public utility (single-phase) current into three-phase alternating
current in the locomotive and therefore makes it capable of hauling.

The electric railways in Northern Italy and the section of the
Hungarian State Rail­ways between Budapest–Hegyeshalom– Vienna (1929) were
built based on Kan­dó's inven­tion.

 <  home top  /\ 

KÁRMÁN TÓDOR (1881 – 1963)

KÁRMÁN TÓDOR (1881 &#8211; 1963)
KÁRMÁN TÓDOR (1881 – 1963)

A HANGSEBESSÉG FE­LETTI
REPÜLÉS ATYJA
ŰRKORSZAK TERVE­ZŐ­JE

Kármán Tódor Budapesten született és a németor­szági Aachenben halt
meg. Gé­pészmérnöki diplomát a buda­pesti Mű­egye­temen szerezett.
Né­metor­szág­ba került ösz­töndíjasként, Göttingenben doktorált, és 1912-ig
egyetemi tanárként dolgo­zott.

Az I. világ­há­ború alatt a repülő hadtest­nél kutató­mérnök, ahol
mun­katár­sai­val együtt kifejlesztette a világ első forgó­szár­nyas katonai
repülűesz­közét, PKZ-típu­sú heli­koptert. Az I. világháború után a német
Luftwaffe egyik megalapítója és a Junkers művek szak­tanácsa­dója volt.

1929-ben az USA-ba hívták, ahol a Guggen­heim-laborató­rum­ban
résztvett a rakétaku­tatás­ban. A II. világháború után egyik megalapítója az
űrkutatás fej­lesztésére életrehívott JET Propulsion Laboratory­nak.
Világszerte szaktanácsadó volt az aero­dina­mika, repülő­géptervezés,
aeronau­tika, asz­tronautica és a világűrköz­lekedés terén. Vezető szerepe
volt a B–36, B–47 és B–52-es bombázók, az Atlas, Titan és Min­uteman
raké­ták kifejlesztésében.

Mun­kás­sága elismerése­ként a Holdon és a Marson krá­tert nevez­tek el
róla. Az Egye­sült Államok postahivatala bélyeget adott ki róla 1991-ben.


FATHER OF SUPERSONIC FLIGHT
ARCHITECT OF THE SPACE AGE
(United States Postal Service 1991)

Tódor von Kármán, a leading theoretici­an in aerodynamics, was born in
Buda­pest and died in Aa­chen, Germany. After gradu­ating in me­chanical
engi­neering at the Technical Uni­versity in Budapest, he went to study in
Göttingen on a scholar­ship. He received there his Ph.D. degree and became a
pro­fessor till 1912.

During World War I. he was chief of research in the aviation corps of
the Aus­tro-Hungarian army. There, with his col­leagues he developed the
world's first mili­tary vehicle with rotating blades, the PKZ-type
helicopter. After the war he was one of the founders of the German Luftwaffe
and adviser to the Junkers airplane company.

In 1929, he was invited to the United States, and in 1930, became
director of the Guggenheim Aeronautics Laboratory at the California
Institute of Technology. After World War II. he was one of the founders of
the JET Propulsion Laboratory for space re­search. He was a scientific
advisor world­wide in the fields of aerodynamics, aero­plane design,
aeronautics, astronautic and space flight. Kármán had a leading role in the
development of the B-36, B-47 and B-52 aircrafts, the Atlas, Titan and
Minute­man rockets.

As recognition for his work craters on the Moon and Mars were named
after him.

 <  home top  /\ 

KEMPELEN FARKAS (1734 – 1804)

KEMPELEN FARKAS (1734 &#8211; 1804)
KEMPELEN FARKAS (1734 – 1804)

Találmányai:
BESZÉLŐGÉP,
rögzí­tette és utánoz­ta az em­beri be­szé­det
ÍRÓGÉP vakok részére
GŐZTURBINA
SZEMÉLYFELVONÓ
a schönbrunni kastély részére

ÖNSZABÁLYOZÓ SZIVATTYÚK
a schön­brunni szökőkutak működtetésére
SAKKOZÓGÉP

Ez volt legkülönlege­sebb találmánya, mel­lyel mindenkit csodá­latba
ejtett. A világ összes sakko­zóját legyőzte. Titkát senki nem tudta
meg­oldani. Philadelphiában elé­gett a gép, örök rejtély maradt, hogyan
műkö­dött.

Kempelen Farkas, kancelláriai tanácsos, mechanikus, tudós, feltaláló,
Pozsonyban született és Bécsben halt meg. Győrött és Bécsben tanult jogot és
bölcsészetet. Rend­kivül sokoldalú tehetség volt.


Inventions:
SPEAKING MACHINE
recorded and imitated human speech
TYPEWRITER for the blind
STEAM TURBINE
ELEVATOR FOR PEOPLE
for the palace of Schönbrunn
SELF-REGULATING PUMP
for the fountains of Schönbrunn
CHESS AUTOMATON

This was his most peculiar invention, with which he astonished everyone.
This ma­ch­ine defeated all the chess players of the world. Nobody could
solve its secret. The chess playing machine was destroyed by fire in
Philadel­phia, and the way it worked remained a mystery forev­er.

Farkas Kempelen, counsellor of the royal chancellery, mechanic,
scientist, inven­tor, was born in Pozsony and died in Vien­na. He studied
law and philoso­phy in Győr and Vienna. His talents were extraor­dinari­ly
versatile.

 <  home top  /\ 

PETZVAL JÓZSEF (1807 – 1891)

PETZVAL JÓZSEF (1807 &#8211; 1891)
PETZVAL JÓZSEF (1807 – 1891)

Találmányai:
FÉNYKÉPÉSZETI ARCKÉP LENCSE
SÖTÉT KAM­RA
VETÍTŐ­KÉ­SZÜ­LÉ­K

Petzval József Miksa Szepesbélán szüle­tett és Bécsben halt meg. Pesten
az Institu­tum Geometricumban szerzett mérnöki majd később matematikából
bölcsészdoktori okle­ve­let. A pesti és bécsi egyetemen mate­mati­kát és
mechanikát tanított.

Petzval idejében két francia tudós fe­dezte fel a fényképezést. A
fel­vevő lencsék fény­ereje olyan gyenge volt, hogy személye­ket nem
lehetett fényképezni, mert ahhoz lega­lább egy fél óra kellett. Petzval
1840-ben olyan lencsét (objektív) számított ki, amely a felvételi időt
másodpercekre csök­kentette. Az első lencsét Petzval számí­tásai és
útmutatásai alapján egy Voigt­län­der nevű német optikus csiszol­ta. Ez a
lencse tette lehetővé az arcké­pek készítését és ez lett az alapja a
fényképész iparnak.

Voigtländer néven ma is nagy fényképé­szeti gyár működik
Német­országban. Petz­val nevét senki sem említi. Úgy járt éppen mint Jedlik
Ányos.

Az első sötétkamrát Petzval építette.



Inventions:
ACHROMATIC PORTRAIT LENS
DARK ROOM
PROJECTOR

József Miksa Petzval was born in Sze­pesbéla and died in Vienna. He
became an engineer at the Institutum Geometricum in Pest and later received
a Ph.D. degree in math­emat­ics. He taught mathemat­ics and me­chan­ics at
the Universities of Pest and Vienna.

In Petzval's time, two French scientists invented photography. The
luminosity of the optical lens was so weak that taking pic­tures of persons
was impossible because it took at least 30 minutes. In 1840 Petzval designed
a double lens, that reduced the time of taking a picture to seconds. The
first lens was cut by Voigtländer, a German optician, according to the
calcu­lations and directions of Petzval. This lens made por­trait
photog­raphy possible and became the basis of the photographic indus­try.

A large camera factory under the name of Voigtländer is still operating
in Ger­ma­ny. Nobody mentions the name of Petz­val. The same thing happened
to him as to Ányos Jedlik.

Petzval built the first dark room.

 <  home top  /\ 

PUSKÁS TIVADAR (1844 – 1893)

PUSKÁS TIVADAR (1844 &#8211; 1893)
PUSKÁS TIVADAR (1844 – 1893)

Találmányai:
TELEFONKÖZPONT
TELEFONHÍR­MON­DÓ

Puskás Tivadar Pesten született és Budapesten halt meg. Iskoláit
Bécsben végezte. Edison szerint „Puskás Tivadar volt az első ember a
világon, aki a telefonköz­pont ötletét felvetette”.

1878-ban Bostonban felépítette az első telefonközpontot, majd
Párizs­ban és Buda­pesten. Bell telefonján egy hívó egyetlen ember­rel
tudott csak beszélni. Puskás Tiva­dar találta fel a központi kapcsoló
rend­szert, amelyik lehetővé teszi bármely számú beszé­lő/hallgató közti
kapcsolást vagy bon­tást.

A telefonhírmondó a telefonhálózaton ke­resztül rendszeresen híreket és
műsorokat közvetí­tett. 1893-ban 20 évvel a fülhall­gatós rádió feltalálása
előtt Budapesten az embe­rek híreket, zenét hallgathattak a
telefonhír­mondón; élvezhették a Bánk bánt egyenes közvetítésben az
Operaházból!



Inventions:
TELEPHONE EXCHANGE
TELEPHONOGRAPH
(Speaking Newspaper)

Tivadar Puskás was born in Pest and died in Budapest. He studied in
Vienna. According to Edison „Tivadar Puskás was the first man in the world,
who thought about a telephone exchange”.

In 1878, he built the first telephone exchange in Boston, then he built
one in Paris and Budapest. On Bell's telephone one person could talk to one
other person only. Tivadar Puskás invented the multi­ple switch box, which
made any number of phone users' connection or disconnection possible.

The telephonograph (speaking new­spa­per) transmitted news and music
programs, using the telephone network. From 1893, 20 years before the
inven­tion of the radio, peo­ple could listen to news and music in Buda­pest
daily. They could enjoy direct bro­ad­castings from the Opera house.

 <  home top  /\ 

SEMMELWEIS IGNÁC (1818 – 1865)

SEMMELWEIS IGNÁC (1818 &#8211; 1865)
SEMMELWEIS IGNÁC (1818 – 1865)

Felfedezte a
GYERMEKÁGYI LÁZ OKÁT:
FERTŐ­ZÉS !
FERTŐTLENÍTÉS KLÓ­ROS VÍZZEL ­M­EGÁL­LÍT­JA A HA­LÁLT.
AZ ÉDESANYÁK MEGMENTŐ­JE!

Semmelweis Ignác orvos Budán szüle­tett és Bécsben halt meg. Pes­ten és
Bécsben végezte tanul­má­nyait.

Bécsben a szülészeti klinikán dolgo­zott és elkeseredve látta, hogy
szüléskor mennyi édesanya és gye­rek hal meg. Hamar rájött, hogy az ok
fertő­zés, amit az orvosok visznek egyik anyá­ról a másikra. Felfedezte,
hogy ha klóros vízzel megmos­sák ke­züket az orvosok, mielőtt az anyákhoz
nyúlnak, azok életben maradnak. A körü­lötte dolgozó orvosok kigúnyolták.
1850-ben vissza­ment Budapest­re, ahol a Rókus kór­ház szülészeti
osztályá­nak főorvosa lett. Az ő módszerei­nek – higénia – használata által
pesti klini­káján a gyermekágyi láz majdnem teljesen meg­szűnt.

„Boncolás után kezet kell mosnunk, mert különben hulla­mérget terjesz­tünk.”
Dr. Semmel­weis Ignác


He discovered the
CAUSE OF PUERPERAL (CHILD BED)
FEVER: INFECTION!
DISINFECTION WITH CHLORINATED WATER STOPS DEATH
THE SAVIOR OF MOTHERS!

Doctor Ignác Semmelweis was born in Buda and died in Vienna. He studied
in Pest and Vienna.

In Vienna, he worked in the maternity ward and saw in dismay how many
mothers and children die during birth. He soon realized that the cause was
in­fection, which the doctors spread from one mother to the next. He
discovered that this could be stopped if doc­tors wash their hands with
chlo­ri­nated water before they touch the mothers. The doctors work­ing
around him ridiculed him. In 1850 he went back to Budapest, where he be­came
head physician of the maternity ward of the Rokus Hospi­tal. By using his
meth­ods - hygiene - puer­peral fever was almost com­plete­ly eliminat­ed in
his clinic in Pest.

"After an autopsy, we must wash our hands, otherwise we spread poisonous
death."

Dr. Ignác Semmelweis

 <  home top  /\ 

SZENT-GYÖRGYI AL­BERT (1893 – 1986)

SZENT-GYÖRGYI AL­BERT (1893 &#8211; 1986)
SZENT-GYÖRGYI AL­BERT (1893 – 1986)

Találmánya:
ASZKORBINSAV vagyis C-VITAMIN


Szent-Györgyi Albert Budapesten szüle­tett és Woods Hole, MA, USA-ban,
halt meg. Tanulmányait Budapesten, Németor­szágban, Hollandiában és
Angliában végez­te. Orvosi doktorátust budapesti Tudomány­egyetemen, kémiai
doktorátust Cambridge Angliában szerzett. 1930-45-ig a szegedi egyetemen az
orvosi kémia tanára volt.

Szent-Györgyi Albert orvostudományi NO­BEL DÍJAT kapott 1937-ben a
biológiai égésfolyamatok terén tett felfedezéseiért, külö­nösen a C-VITAMIN,
valamint a fu­mársavkatalízis vonatko­zásában. Szent-Györ­gyi Albert fedezte
fel, hogy nemcsak a citrusz gyümölcsök, de a magyar paprikában is sok a
C-vita­min.

A C-vitaminnak fontos egészségmegőrző szerepe van, mint a
szív­beteg­ség, rák bizo­nyos fajtái, allergiás tünetek, megfázás és
influ­enza meg­előzésében, az immunrend­szer megerősí­tésében, stb.

Szent-Györgyi 1947-től haláláig az Egye­sült Államokban élt és
dolgo­zott. Az izom­kuta­tás és sejtszabá­lyozás problémáival foglalko­zott
és a rákkutatásban erősen kivette ré­szét.



Invention:
ASCORBIC ACID or VITAMIN C

Albert Szent-Györgyi was born in Buda­pest and died in Woods Hole, MA,
USA. He completed his studies in Hungary, Ger­many, Holland and England. He
re­ceived his doctorate in medicine at the University of Science in
Buda­pest and his second Ph.D. in chemistry in Cam­bridge. From 1930 to 1945
he was professor of medicinal chemistry at the University of Szeged.

Albert Szent-Györgyi won the Nobel Prize in Medicine in 1937 for his
discover­ies in connection with the biological com­bustion process,
especially in reference to vitamin C and the catalyst of fumaric acid.
Szent-Györgyi discovered that vitamin C is abundant not only in citrus
fruits but in Hungarian paprika as well.

Vitamin C has an important role in maintaining good health, such as
strength­ening the immune system, in the preven­tion of heart disease,
certain forms of can­cer, allergic symptoms, colds and influenza, etc.

From 1947 until his death Szent-Györ­gyi lived and worked in the United
States. He researched the biochemistry of muscular action and the causes of
cell division. He also took active part in can­cer re­search.

 <  home top  /\ 

ZIPERNOWSKY KÁROLY (1853 – 1942)

ZIPERNOWSKY KÁROLY (1853 &#8211; 1942)
ZIPERNOWSKY KÁROLY (1853 – 1942)

Találmányai:
TRANSZFORMÁTOR
VÁLTAKOZÓ ÁRAMÚ VILÁ­GÍTÁSI
REN­D­SZER
BAJONETTZÁ­RAS LÁMPA­FOGLA­LAT
KOHERER

Zipernowsky Károly Bécsben szüle­tett és Budapesten halt meg.
Gyógyserészként kezdte pályafutását, majd Gépészmérnöki oklevelet szerzett
Budapesten.

A transzformátort közösen találta fel Bláthy Ottóval és Déri Miksával.
Együtt fejlesztették ki a párhuzamosan kap­csolt transz­formá­torokon
alapuló válta­kozó áramú energiael­osztó re­nd­szert is. (Továb­bá lásd
Bláthy Ottó és Déri Miksá­nál)

A koherer a régi csöves rádió fontos alkatrésze volt. A jelentése az
értel­mező szótár szerint: azonos rezgésszámú, állandó fáziskülönb­ségű,
egymással interferálni képes sugarak.

Nagyon érdekelte az elektrotechnika. Így mint diák már tartott
előadá­sokat ezzel kapcsolat­ban. 25 éves korában meghívta a Ganz gyár
vezérigaz­gatója, hogy szervezze meg a gyár elektromos osztá­lyát. A későbbi
„Ganz Villamossági Művek” Európa első villamossági nagy­üzeme volt és
rövi­de­sen világhí­rűvé vált vezetése alatt.

Sokoldalú feltaláló volt. Írt egy könyvet: Saját és másokkal
szabadal­maztatott találmá­nyaim. Ebben 40 találmányát ismerteti.



Inventions:
TRANSFORMER
MULTI PHASE CURRENT
DISTRIBU­TION SYSTEM
BAYONET-LOCKED LAMP SOCKET
COHERER

Károly Zipernowsky was born in Vienna and died in Budapest. He started
as a phar­macist. Later he graduated as a mechani­cal engineer in Bu­dapest.

He invented the transformer together with Ottó Bláthy and Miksa Déri.
They also developed the alternating current distribu­tion system based on
the transform­er con­nected in parallel.

The coherer (radio conductor) was a vital component of the old radio.
Coherer means: waves having a constant phase rela­tionship.

He was fascinated with electrotech­nology. As a student, he gave many
lectures in this field. At age 25 he was invited by the CEO of the Ganz
factory to organize the electrical department. Under his leadership, Ganz
Villamossági M_vek became Europe's first large-scale electrical factory, and
soon after, it was recognized worldwide.

Zipernowsky was a many-sided inventor. He wrote a book: Saját és
másokkal szaba­dalmaztatott találmányaim (My own and jointly pat­ent­ed
inventions). In this book he describes 40 of his inventions.

 <  home top  /\ 


Design & Content © 1993 Hungarian Online Resources - HunOR -, formerly known as UMCP Hungarian American Student Association
Fotóink, írásaink és grafikáink szerzôi jogvédelem alatt állnak © 1993 Amerikai Magyar Szôvetség: Magyar Online Forrás